Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KISS KISFALUDY dítványt. Közelebbi adatok egyenlőre nem állnak rendelkezésre. Fiatalon halt meg. 56, 56, 56. Kiss Katalin (Szőreg, 1770?—Szeged Felső- város 1825?) Jómódú földműves család leánya volt, házaló-utazó kereskedő neje. Háztulajdonos és gazdálkodó. Férje talán korábban ácsmester volt, majd gátmunkás. Ismeretes vitája a szegedi főbíróval, Kiss Józseffel, aki házingatlanának egy részét ki akarta sajátítani, amit megakadályozott. Kovács István kőművesnek a „szegény pórfiú”-nak nagyanyja. Házasságot kötött Kovács Istvánnal és e házasságából 12 gyermek származott. Ezek közül 3 fiú és két leány ért el nagykort. Tekintélyes családnak számított, mert a szőregi kisbírót éveken át mindig a család adta. Czimer az adott helyen tévesen említi Kovács Istvánná, született Kéri Annaként, mert az itt szereplő személy és eset Kovács Istvánná, született Kiss Katalinnal kapcsolatos. 80. Kiss Mihály Miska. 1833-tól 1844-ig bandájával a Szeged-Belvárosi Kaszinóban muzsikáló cigányprímás volt. 7, 27, 27, 27. Kiss Miklós (Kecskemét, 1820. dec. 10.—Kecskemét, 1879. dec. 15.) atyja valószínűleg Miklós volt. Nemes családból származik balázsfalvy előnévvel. Iskoláit Kecskeméten végezte, jogot a Református Főiskolában. 1841- ben ügyvédi vizsgát tett. Pest megye szolgálatába lépett. Előbb mint gyakorló ügyvéd működött rövid ideig. 1848-ban lovasnemzetőr-hadnagy, majd a Károlyi Huszárezred főszázadosa. Világos után visszavonul Kecskemétre. Sportember, gazdálkodik. 1861-től négy cikluson át országgyűlési képviselő. 1864-ben Kecskemét város Kaszinójának elnöke. Ugyanez év július 26-ától a Szeged-Belvárosi Kaszinó táncvigalmain képviselte társaival a saját kaszinóját. 1873-ban Jász-Kun kerületi főkapitány. 1875-ben Kecskemét város főispánja. 1877-ben az új Jász-Kun-Szolnok megye főispánja, a főrendi házi tagja és jegyzője. Házasságot kötött 1854-ben Sárközi Emíliával. 113. Kiss Miklós (Kaposmérő? 1820.—Párizs, 1902. ápr. 27.) nemeskéri nemes. Atyja Antal földbirtokos, anyja Tallián Júlia. Iskoláit Pécsett és Pesten végezte. Jogot végzett a pesti tudományegyetemen. Budapesten jurátus- kodott és ott is lett ügyvéd. Ügyvédi oklevele megszerzése után európai utazást tett. 1867 után birtokot vásárolt és gyakran van Nógrád megyében, ahol fogalmazói állást kap a Helytartótanácsnál. 1844-ben fogalmazó és 1846-ban titkár 1848-ban Budán nemzetőrparancsnok, őrnagy. Parndorfnál dandárparancsnok, majd budai várparancsnok. 1849-ben alezredes, majd ezredes. Később honvédtiszt. Pétervár parancsnoka. Világos után emigrál és Párizsban, Piemontban, Londonban tartózkodik. Diplomáciai feladatokat lát el. 1859-ben tábornokként látjuk viszont, mint a Magyar Légió parancsnokát. Garibaldi alatt eredetileg ezredes. Földbirtokos. 1852. dec. 6-án köt házasságot, De Charon Maliid grófnővel, III. Napóleon rokonával. E házasságból Aladár, Pál, Margit, Miklós, Erzsébet gyermekei származnak. Később övé a Pest megyei Egődi puszta, Szent- mihály, és Zólyom megyében birtoka. 255/208. Kiss Péter Czimer személyét nem tudja azonosítani. 1840-ben Spectabile Dominus Coronale Districtu cis tibisceno contra ágens, scriba-ként szerepel. 1859-ben a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. 1853. ápr. 4-én Szeged Felsővároson tanú egy házasságkötésnél. Ekkor Financiális districtualis Comissarius C. néven emlegetik. 1856- ban, május 12-én „Ceasareae Regis Financiae Directions Comissarius. 90. Kiss Terézia (Algyő, 1801. vagy 1805.— Szeged, Belváros 1881. nov. 16.) József Szeged város főbírájának és feleségének Klempay Teréziának leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Először 1827. november 29-én találkozunk nevével, amikor házasságot köt Szegeden és násznagyaiként Szilber József polgármester és Klauzál Gábor táblabíró szerepel. Férje Szilber Ignácz városi levéltáros. 1862-től 1873-ig Szilber János és a Magyar család gyermekeinek keresztanyjaként szerepel nyolc alkalommal. 1852-től özvegyen él. Gyermekei Johanna, Mária, Ignácz Gábriel Károly, Jozefa. 261/366. Kiss Viktória (Szeged vagy Algyő, 1807.— Szeged-Felsőváros, 1882?) atyja József városi polgármester és édesanyja Klempay Terézia. Földbirtokos és háztulajdonos volt. Kitűnő nevelésben részesült. Szegeden kötött házasságot idősebb Feldmayer Antallal és e házasságából Zsófia Zsuzsanna, Zsófia Terézia Viktória, Anna, Franciska Auguszta, Viktória, Emília, Anasztázia gyermekei származtak. Szegeden, Maros u. 24. sz. alatt lakott, férje gyáros volt. Arcképét a család olajban megfestette és az Demeter Ferencné birtokában volt. 1873-tól özvegyen élt és 75 éves korában halt meg. Czimer tévesen az ifjabb Feldmayer feleségeként említi. 259/318. Kisfaludy Károly (Tét, 1788. febr. 5.—Pest, 1830. nov. 21. kisfaludy nemes. Atyja Mihály Győr megye főbírája, anyja Sándorfy Anna. Iskoláit 1799-től a Bencés-rendi győri gimnáziumban végezte, majd megszakítva gimnáziumi tanulmányait, az új győri katonai nevelőintézetbe került. Pesten beáll kadettnak 1804. okt. 1-én. 1805. szept. 1-én zászlótartó lesz és résztvesz a Napóleon elleni harcokban. 1806-ban a Szerémségben határőr alakulatnál szolgál. 1809. febr. 16-án alhadnagy Jellasics alatt Münchenben. 1809. május 25-én Leobennél fogságba esik, de megszökik. Ugyanezen év augusztus 23-án főhadnagy. 1811. aug. 15-én kilép a hadseregből és 1812 februárjában Bécsben festészetet és rézmetszést tanul. 1816-ban oroszországi útra indul s ekkor már színdarabokat ír. 1826-ban meghal az őt kitagadó atyja. 1830-ban a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lesz. Ugyanezen év november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia első ülésén tagjává választja. Halála után megalakul az 149
