Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

G

GERGELY GERLICZY pénztárnoka. Az árvízvédelem körül tanúsított magatartásáért kormányelismerésbcn részesül. 1884-ben városi főpénztárnok. A Szeged- Csongrádi Tptr részvényese. 1913-ban vonul nyugalomba. Háza volt a Korona utca 21. sz. alatt. Szegeden köt házasságot 1870. okt. 4-én gömöri Gömöri Annával, mely házasságából László, Rozália, Jolán, Margit és Zoltán nevű gyermekei származtak. Önkezével vetett véget életének. Sírját a Szeged-Belvárosi temetőben emlékkő jelzi. 121, 139, 269. Gergely Károly (Székesfehérvár?, 1825.—Székes- fehérvár, 1913. dec.) Gergey, Gcrgelyi. Valószínűleg székesfehérvári születésű és iskoláit is feltehetően itt végezte. A pesti egyetemen hallgatott jogot és Pesten tett ügyvédi vizsgát. Székesfehérváron kezd ügyvédi gyakor­latot. 1849-ben beáll honvédnak és a 3. honvéd zászló­aljba nyer beosztást. Őrmester, de hamarosan előléptetik hadnaggyá, majd főhadnaggyá és 1848. jún. 1-én száza­dos. Alibunár elfoglalása alkalmából 3. oszt. érdemke­reszttel tüntetik ki és őrnaggyá avanzsál. Világos után folytatja ügyvédi gyakorlatát 1860-ig, amikor Fejér me­gye alügyészévé választják. 1867-ben törvényszéki ülnök. 1873-ban székesfehérvári kir. törvényszéki bíró és a tör­vényszék fegyelmi bírája. 1878. május 30-án részt vesz a szegedi toborzóhelyen megtartott találkozóján a volt 3. honvédzászlóaljnak a 30 éves évforduló alkalmából. Ekkor készíti róla is képét Lauscher szegedi fényképész. 1878—1883-ban a budapesti kir. ítélőtábla pótbírája, 1884-től bírája. 1886-ban részt vesz a 3. honvéd zászló­aljnak a nagyváradi toborzóhelyen megtartott 40. évi ünnepi találkozóján. 1898-ban kir. kúriai bírói cím és jelleggel ruházzák fel. Visszaemlékezéseit Hentaller Lajos idézi. 157. Gergely Miklós Béla Géza (Ungvár, 1861. jan. 30.—Szeged, 1929. ?) gyergyó-szent-mikló- si nemes. János huszáralezredes és neje Szirmay Blanka fia. Iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémiára megy, ahol tanulmányai során szakaszvezetővé léptetik elő és 1883. szept. 1-én kinevezik hadapróddá. Hadnagyi kineve­zése helyhiány miatt maradt el. Az 1. lovas­ezredhez kerül. 1911-ben a szegedi 3. honvéd huszárezredben szolgál a 2. osztály parancsno­kaként, alezredes. Skkor Szegeden Kálvária u. 2. sz. alatt lakik és itt háztulajdonos. (Korda—Dáni-ház) A Korda—Dáni vagyon­nak felesége révén örököse. 1927-ben huszár- tábornok. Szegeden 1893. ápr. 2-án köt házasságot Polgár Margittal, kitől Margit, Lenke és László gyermekei származtak. Birtokába került Korda Jánosnak Joó Ferenc- től származó életnagyságú olajfestménye. 86, 259/321. Gergely Miklós Béla Gézáné 1. Polgár Margit. 86, 259/312. Gerhardt Guidó (Kisbér, 1876. okt. 5.—­Budapest, 1939. febr. 15.) királyfalvai nemes. Hont megyei családból származik. A kassai kir. Gazdasági Tanintézetben szerzett oklevelet Előbb gazd. segédtiszt a bátyúi Lónyai urada­lomban. 1902-ben a Budapesti Vetőmagvizsgá­ló Állomás segéde, 1912-ben adjunktusa, 1931-ben egyik vezetője és 1937-ben kisérlet- ügyi igazgatója. 1927-ben okleveles gazdász. 1939-ben miniszteri osztálytanácsos és 1938- ban m. kir. gazdasági főtanácsos és nyugalom­ba vonul. Nőtlen maradt. 1929-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja, ami szegedi kapcso­lataira utal. 276. Gerle Antal (Szeged,? 1830. ?—Szeged?, 1895. ?) Kerle Antal templomfestő és neje Erkl Klára fia. Szülei 1828-ban telepedtek le Szegeden és ő feltehetően itt született. Iskoláit Szegeden végezte. 1861-ben családi nevét „Gerle”-re változtatta. Szeged város szolgálatá­ba lépett és 1861-ben városi pénztári ellenőr. 1863—1867 években városi árvatári ellenőr. Publikációiban sürgeti városi árvaház felál­lítását. 1869-ben városi árvatári pénztáros. Amikor Földváry Sándornak elkobzott va­gyonát, melyet Szeged városa ajándékozott neki, ismét visszajuttatják, az örökösök azt eladják és ezt a 100 holdas birtokot Alsó­tanyán Gerle vásárolja meg. 1872-ben gyám­pénztáros és közgyám. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és pénztárosa. Adakozik az alapítandó árvaház javára. A Szeged-Csong- grádi Takarékpénztár igazgató választmányá­nak tagja (1871—1875). 1883-ban a felépült árvaház igazgatója lesz. Itt fogadja a király látogatását. Szorgalmazza a „Szegedi Gazda­sági Egyesület” alapítását és annak 1880-ban pénztárosa. Szegeden Tisza Lajos körút 65. sz. a. lakik. Házasságot köt Rényi Kornéliával kitől Lajos István Pál, Etelka Rózsa, Imre, Vilma Klára Anna, József Dezső, Erzsébet és Irenéa gyermekei származtak. (1863-tól 1877- ig). 1892-ben elözvegyül és 1890-ben nyugalom­ba vonult. 116, 269, 269. Gerle Lajos István Pál (Szeged, 1863. aug. 14.—Budapest, 1910. nov. 28.) építész. Előbbi fia. Iskolái elvégzése után 1881/84-ben az Akademie der bildenden Künste hallgatója lett. Építészi képesítést szerzett. 1890-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületét tervezte és a tervező bizottság tagja. 1895-ben Szeged város tanácsa megbízza Dugonics András szobrának áthelyezésével. 1908-ban a buda­pesti Kerepesi úti temető árkádos sírboltjainak tervezője. A Szeged-alsótornyai Iparvállalat Rt. igazgatósági tagja. A budapesti Kerepes úti temetőben nyugszik. 184, 184, 184. Gerliczy Félix Géza Vince (Nagyvárad, 1885. ápr. 14.—Cannes?, 1954.) aranyi és szent-gerlistyei báró. Ferenc kir. kamarás, országgyűlési képviselő és neje 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom