Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
A
ÁBRAHÁM AIGNER Galacig. Elsőnek halad át hajójával a Vaskapun. 1848-ban csajkás századot szervez, melynek százados-parancsnoka, ki csapatával látja el a délvidéki honvéd alakulatokat utánpótlással. 1849-ben nemzetőr főhadnagy. Föld- birtokos. Szeged város képviselő testületének tagja. Az 1879-es árvíz idején kifejtett mentési munkálatai elismeréseként kormányköszönetben részesül. Barátai „paraszt-báró”-nak nevezték. Később elszegényedett. 66, 72, 88. Ábrahám József (Szeged, 1822. ? — ?) ügyvéd. 1846-ban köz-, és 1847-ben váltóügyvédi oklevelet szerezve Szegeden kezdi meg ügyvédi gyakorlatát. Itt köt házasságot 1847. dec. 16-án Polczner Júliával. Még ebben az esztendőben pályázik a városi tanácsnál a pusztai biztosi állásra. 1848-ban beveszik a város polgárai közé. Ekkor nemzetőr főhadnagy. Megjegyzendő, hogy ugyanezen időszakban még egy azonos nevű szegedi ügyvéd szerepel, kinek ügyvédi oklevelet 1843-ban hirdette ki a tanács és aki ugyanezen évben lesz városi polgár. 1845-ben, mint „kebelbeli ügyvéd” szerepel. így lehetséges, hogy Czímer hivatkozása az egyikre, vagy a másikra, illetve mindkettőre vonatkozik. Mindkettő 1850-ben szegedi gyakorló ügyvéd. 26, 47. Ádámfy János (Békéscsaba, 1874.—Salgótarján, 1945. jan. ?) mérnök. 1896-ig Adamek. Középiskolái elvégzése után a budapesti műegyetemre megy, ahol 1900-ban mérnöki oklevelet szerez. Állami szolgálatba lép és 1903- ban a szegedi állami Folyammérnökséghez nyer beosztást. Előbb segédmérnök, majd 1910-ben mérnök, végül főmérnök. Az 1901- ben alakult Szegedi Vívó Egylet alapító tagja. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít és az összeomláskor szerel le. Bekapcsolódik a szakszervezeti mozgalomba és munkahelyén szervezője lesz. 1919. április 14-én beválasztják a helyi Munkástanácsba, melynek mindvégig tagja marad. Része van az 1919. június 16-iki sztrájkmegmozdulásban. Ebben az időben a szegedi folyammérnökség két vezetőségi tagja ellen fegyelmi eljárás és gazdasági jellegű visszaélések gyanúja miatt rendőri büntető eljárás indul, amely a gyanúsítottak elítéléséhez vezet. Később az eljárások szorgalmazását Ádámfynak tulajdonították. Emiatt 1920-ban a proletárdiktatúra bukása után fizetésének megvonásával, állásától megfosztják. Jogorvoslata nem vezet eredményre. Ettől kezdve nejével Scheftsik Lilivel, fiával Györggyel és Tamással, valamint leányaival Margittal és Sárával először még itt Szegeden visszavonultan él, majd elköltözik a városból, s családjával Budapesten élt. Talán szovjet fegyvergolyótól találva esett el. 223. Adler Ignác (Szeged, 1809. jan. 1.—Szeged, 1871. okt. 25.) orvostudor. Antal szűrszabó és Heinrich Katalin fia. Középiskoláit Szegeden végzi, majd a pesti egyetem orvosi fakultását látogatja, ahol 1832-ben orvosi oklevelet szerez. Gyakorlatát Szegeden kezdi és hamarosan tb. városi orvos lesz. Beveszik a város polgárai közé. 1837. máj. 25-én házasságot köt Csavolyszky Emíliával. Násznagya Kiss József főbíró és Klauzál Gábor. Házasságából János és Lajos nevű gyermekei származnak, utóbbi később családi nevét „Sas”-ra változtatta. Néhány évi városi szolgálat után Csong- rád megye közgyűlése 1848-ban megyei főorvossá választja. Szeged város társadalmának megbecsült és közkedvelt tagja. Több szak- dolgozat szerzője. A „Szabadelvű-kör” vál. tagja. Felsővárosi házában hal meg. A Sze- ged-Belv. Kaszinó tagja, majd alelnöke. 14, 88, 92, 92, 96, 145, 268. Adler József (XVIH. szd.—XIX. szd.) tímármester. Kékfestő kézműipar-műhely és telep tulajdonosa. Műhelye céljára saját, rendeltetésszerű házat épített a szegedi Álsó-Tisza- parton, az akkor még állt „Stifthaus” mellett. Vagyonos ember volt, nagy házat vitt, 1817- ben a kórház javára otthonában bált rendezett, melynek jelentős jövedelme volt. Német családból származott. Házát német módra konstruálta, dupla fedéllel. A kékfestés egyik szegedi meghonosítója volt. Pintér vagy Binder Erzsébettel kötött házasságából József, Antal, János és György Rudolf nevű gyermekei ismertek. 16,247/8. Adler Lajos 1. Sas Lajos. 14, 89, 281. Agáczy Dániel (Szeged, 1803. nov. 7.—Szeged, 1859. márc. 20.) városi tanácsnok. Iskoláit Szegeden végezte és a pesti egyetem jogi fakultásának hallgatójaként végezvén tanulmányait, 1828-ban ügyvédi oklevelet nyert. Diplomáját Szegeden csak 1835-ben hirdették ki, de már ezt megelőzően e város szolgálatába szegődik, tb. aljegyzővé választják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó titkára, illetve jegyzője. 1843-ban bevezetik a város polgárai közé. 1848-ban tényleges városi ügyész. Aláírja azt a nyilatkozatot, amelyben a honoratiorok vállalták az önkéntes adózást. 1849-ben városi tanácsnokká választják. A forradalomban nem vesz részt. 1851-ben rögtönítélő törvényszékielnök. 1852-ben ismét városi ügyész, majd kéri ügyvédi gyakorlatának engedélyezését. Folyamodása eredményes. 1853-ban ismét városi tanácsnok és ezen állásból vonul nyugdíjba. Szegeden nősült, neje Kisewetter Antónia, kitől Nándor, Antónia, László, Gyula, János, Antal gyermekei származtak. 19, 26, 268. Aichner Alajos 1. Arányi Alajos. 89, 116. Aigner Adél Julis (Szeged, 1849. máj. 18.— Szeged, 1866. júl. 8.) Károly gyógyszerész és neje Wőber Rozália leánya. Keresztszülei 8
