Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
A
AIGNER AIGNER Götz János és neje Kohrherr Ludovika. Jó nevelésben, zenei oktatásban részesült. A szegedi nagy ínség idején a szűkölködők javára rendezett Szeged-Belvárosi Kaszinó hangversenyén szerepelt. 1866-ban meghűlt és — feltehetően— tüdőgyulladásban hunyt el. 120. Aigner család. Ausztriából, illetve Elszasz- Lotharingiából a XVIII. században Magyar- országra bevándorolt család. A Pozsony megyei törzséből származott a szegedi ág. 13. Aigner Ferdinand 1. Rengey Ferdinánd. 34, 41—3, 54—5, 65. Aigner Gyula Árpád Endre (Szeged, 1881. jan. 2.—Szeged, 1949. jan. 25.) Nándor fűszerkereskedő és neje Pfann Mária fia. Szőlőbirtokos. Iskoláit Szegeden és Brassóban végezte és utóbbi helyen tett érettségi vizsgát. 1908-tól önálló gazda. Előbb szülei birtokán tevékenykedett. Az első világháborúban a 46. gyalogezredben teljesített katonai szolgálatot, harcolt az orosz fronton és az összeomláskor szerelt le főhadnagyként. Szatymazi birtokára tér vissza, 18 holdon — szőlő és gyümölcsös — gazdálkodik. Házastársa Bartha Ilona kitől két fia származott, István és Gyula. 273. Aigner Gyula 1. Almai Gyula. 116. Aigner Imre Viktor Róbert (Szeged, 1801. máj. 4.—Szeged, 1878. jan. 16.) városi főjegyző. József Balázs szegedi polgármesterhelyettes és Müller Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, a pesti egyetemen jogot hallgatott, majd ügyvédi vizsgát téve tér vissza Szegedre. Itt 1824. december 13-án nőül veszi Szunerits Vilmát, kitől hat gyermeke származik. Tb. ügyészként lép a város szolgálatába és 1834-ben a város főjegyzője lesz. Csongrád megye táblabírája. 1849-ben bűnügybe keveredik, minek következtében állásából fegyelmileg eltávolítják és a bűnfenyítő Törvényszék is elítéli. Névváltoztatásért folyamodik és akárcsak öccse a „Rengey” nevet választja. Ez azonban már abban az időszakba esik, melynek név- változtatásait utólag hatálytalanították. A forradalomban tevékenyen nem vesz részt. 1850- ben Csanád-Csongrád megye törvényszéki ülnöke. Folyamodik az ügyvédi gyakorlat folytatásának engedélyezéséért s az engedélyt meg is kapja. Szeged-Baktói haszonbérlő. 1861-ben arra hivatkozva, hogy két fiával honvédként szolgált, városi tanácsnoki, illetve főjegyzői, később kamarási, hídbiztosi, vagy várnagyi állásért folyamodik, de eredménotelenül. Az Ügyvédi Kamarák 1875. évi megalakulásakor a szegedi kamara lajstromában már nem szerepel. 26, 28, 31. Aigner József Jakab Ferenc (Szeged, 1808. jan. 6.—Szeged, 1889. nov. 26.) fűszerkereskedő. Jakab fűszerkereskedő és Linzer Katalin fia. Iskoláit Szegeden végzi, majd beáll gyógyszerészsegédnek, mégis kereskedelmi pályára lép és 1831-ben már önálló fűszerkereskedő. Ugyanezen évben beveszik Szeged város polgárai sorába. 1835. okt. 6-án házasságra lép Gödi Katalinnal, kitől nyolc fia és egy leánya születik. Fuvarozással is foglalkozik. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak már alapításától igazgató választmányi tagja. Később választmányi tagja a Lloyd-társulatnak is. Háztulajdonos. A város társadalmának megbecsült tagja. Közcélokra nem egyszer és nemcsak Szegeden adakozik. A város köztörvényhatóságának bizottsági tagja. Virilis. A városnak és a megyehatóságnak is állandó szállítója. 87, 89. Aigner Károly István (Szeged, 1806. aug. 20.—Szeged, 1873. máj. 23.) gyógyszerész. Jakab fűszerkereskedő és Linzer Katalin fia. Iskoláit Szegeden végzi, a középiskolát a piarista gimnáziumban. Ezt követően gyógyszerészsegédnek áll be, majd a szükséges gyakorlati idő és elméleti képzettség megszerzése után a pesti egyetem orvoskarán nyer gyógyszerészi oklevelet. Ennek Szeged város tanácsához való bemutatása mellett engedélyt kér újabb gyógyszertár felállíthatására. Az engedélyt hosszabb vizsgálatok után megkapja, de annak helyét sokáig tartó vita és huzakodás után engedélyezik csak, elvileg Szeged-Felső- városon, valójában azonban a mai Széchenyi tér északi oldalán. Szegeden 1833. jan. 22-én nőül veszi a későbbi neves polgármester húgát, Wöber Rozáliát, kitől kilenc gyermeke származik. Élénk részt vállal Szeged társadalmi és közéletében. Józan életet élő, közmegbecsülésnek örvendő, minden józan célra készségesen adakozó polgára a városnak. A polgárjogot 1840-ben szerzi meg. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak igazgató-választmányi tagja. 1857-ben díjtalan városi tanácsnok. Élete vége felé megbetegszik, gyógyszertára vezetését másra ruházza át. 14, 89, 96,97, 110. Aigner Károly József Nándor dr. (Szeged, 1884. máj. 27.—Szeged, 1934. nov. 9.) ügyvéd, főispán. Nándor fűszerkereskedő és neje Pfann Mária fia. Iskoláit Szegeden végezte és az itteni piarista gimnáziumban 1902. szept. 9-én tett érettségi vizsgát. A kolozsvári egyetem jogi fakultására megy és itt 1907. máj. 25-én jogi doktori oklevelet szerez. Ügyvédjelölt Szegeden, majd Marosvásárhelyen tesz 1910. dec. 10-én ügyvédi vizsgát. Ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Az első világháború alatt a szegedi Honvédkerületi Hadbiztosságnál teljesít szolgálatot. Az összeomlás után részt vesz az ellenforradalom szervezésében. 1920-ban Szeged kormánybiztos-főispánjává nevezik ki, 1922- ben Csongrád megye főispánja lesz. Később Hódmezővásárhely és Szeged város főispánja. 1925-ben róla nevezik el a mai Béketelepet. 9
