Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
A
A Abafi Aurél (Eperjes, 1825. máj. 22.—Szeged, 1902. jún. 14.) gyakorló ügyvéd, majd közjegyző. 1875-ig Okrutzky. Okrutzky Károly ügyvéd, „nemesokruti” nemes és neje Marschalkó Zsuzsanna fia. Iskoláit feltehetően Eperjesen végezte és bizonyára ott hallgatott jogot az ág. ev. jogakadémián, míg szigorlatait a budai egyetemen tehette le. Eperjesen ügyvédkedett. 1844-ben köz-, 1846-ban váltóügyvédi vizsgát tesz. 1848. év végén Irányi Dániel titkára. Ekkor jelentkezik honvédnek, ahol hadnagyi, majd hamarosan főhadnagyi rangot ér el. 1849 április—májusban előbb a kecskeméti vegyes rögtönítélő törvényszék, majd a pesti vésztörvényszék ülnöke. Ennek feloszlatása után az országos vésztörvényszék jegyzője. Világosnál kapitány, Hadbírósági eljárásban a pesti cs. k. törvényszék négy évi várfogságra ítéli, melyet Josephstadtban tölt le. Itt kerül össze Osztróvszky Józseffel, kinek hívására Szegeden telepszik le. Itt ügyvédi irodát nyit, amint erre lehetőség nyílik, majd 1860. aug. 14-én Szegeden nőül veszi Schmidt Klemetinát, kitől Attila, Gizella, Kálmán, Rozália nevű gyermekei származnak. Átmenetileg Szeged város kapitányi helyettese. Amikor megalakulnak az ügyvédi kamarák 1875-ben a szegedi kamarában kéri felvételét Szeged székhellyel. De a felvételi határozaton még meg sem szárad a tinta, amikor már törlését kéri az ügyvédi névjegyzékből, miután ugyancsak Szegedre kir. közjegyzővé nevezik ki. Ekkor kerül sor családnevének megváltoztatására. Szeged város rekonstrukciója során kifejtett tevékenységéért királyi elismerésben részesül. Később a szegedi Közjegyzői Kamara elnöke, városi köztörvényhatósági bizottsági tag, Sáros megye tb. aljegyzője, a Szegedi ág. h. ev. Egyházközösség presbitere és ügyésze, majd egyházi felügyelő. Barátai „Táti” becenéven emlegették. 91, 120, 145, 176. Abafi Aurélné 1. Schmidt Klementina. 120. Abday Sándor (Kaposvár, 1800. febr. 2.— Szatmár, 1882. nov. 18.) színész, színigazgató. Szerény vagyonú szülők gyermeke. Iskolái végeztével 17 évesen színésznek áll Debrecenben. Szülei korai elvesztésével kis vagyont örökölt. Színjátszó társaságot szervez. Jó megjelenésével, komikus játékával sikert arat. Egymás után lép fel Székesfehérvárott, Pozsonyban (1825) majd néhány évvel később vissza-vissza- térően Szegeden, hol társulatával az 1833— 1836-os években játszik. Böszörnényi Johannát veszi feleségül, kitől Rozina leánya származik, ki már gyermekként színpadra lép. Színigazgatói pályája 1848-ban Debrecenben véget ér. Tábori élelmezési biztosságot vállal. Később Szatmárnémetibe megy, ahol kataszteri díjnokként keresi a kenyerét. Végül a Magyar Nemzeti Színház kegydíjasaként fejezi be életét. Színi íróként is nevet szerzett. 29, 31. Ábrahám család. Egész Szegeden, de főleg Szeged-Felsővároson otthonos, kiterjedt rokonságú, jómódú család. Egyes tagjai földműveléssel, mások sertésvágással foglalkoztak, ismertebb tagjai hajóácsok, vízimolnárok, vízi fuvarozók lettek, s később mint hajótulajdonosok nagy vagyonra tettek szert. 16. Ábrahám Gyula dr. (Szeged, 1887. márc. 7.— Szeged-Röszke, 1977. máj. 5.) orvos. Elemi iskoláit Szeged-Alsóvároson, középiskoláit a szegedi piaristák gimnáziumában végezte, hol 1908-ban érettségi vizsgát tett. Ezt követően a budapesti egyetem orvosi fakultását látogatja, orvosi diplomát szerez 1916-ban. Katonaorvosnak jelentkezett, de csípőízületi gyulladással megbetegedve megsántult és így a katonai pályát el kellett hagynia. Visszajött Szegedre, ahol eleinte két évig kórházi orvosként működött. Majd négy évig Szeged-Feketszélen folytatott gyakorlatot. Ekkor Szeged város szolgálatába lép és hét éven át Újszegeden, majd 1936-tól Szeged-Röszkén látja el a városi kerületi orvosi teendőket haláláig. A szegedi belvárosi kaszinónak tagja volt. Nőtlen maradt. 273. Ábrahám József (Szeged, 1809. ?—Szeged, 1898. jún. 2.) Hajósgazda és vállalkozó. József hajóépítő ács és hajósgazda fia. Triesztben képezte magát. Szegedre visszatérve 1832. febr. 13-án nőül veszi Zsótér János gazdag hajótulajdonos leányát Erzsébetet. Majd ennek elhalálozása után újabb házasságot köt Metz Máriával, kitől tizennyolc gyermeke származott. Hajóival fuvarozza végig a Tiszát, Dunát 7
