Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DOBOSSY DOMOKOS méréséként a király a Lipót rend lovagkeresztjével tünteti ki. Ugyanakkor a pécsi Szent Háromságról nevezett apátságnak lesz apátja. 1882-ben a tanítói segélyalap gondnoka. 1883- ban delegálják a királyt Szegeden fogadó bizottságba. Egy évvel később visszaköltözik Temesvárra. Itt egyben az egyházmegyei papisegélyalapnak is gondnoka lesz. Majd püspöki helynökké lép elő. 1889-ben káptalani gazdasági felügyelő. Temes megyének és Temesvár városának köztörvényhatósági bizottsági tagja. 1896-ban celebrálja — szép ünnepség keretében — aranymiséjét. Olvasó kanonok. 1897- ben betegeskedni kezd, Budapestre megy és ott éri a halál. A pesti köztemetőben helyezik örök nyugalomra. 110, 117—8, 136, 145, 145. Dobossy család. Dobosy, Dobosi. Magyar- országon évszázadok óta előforduló családnév. E család tagjai főleg Baranya, Bács-Bod- rog, Békés, Csongrád, Gömör, Nógrád, Nyitra, Szatmár és Szilágy megyében telepedtek meg. Erdélyben is éltek Dobossyak. Czí- mer Csongrád megyei Dobosy családra utal, mely szerinte a bezdáni nemesi előnevet használta. L. még Bezdán alatt. 125, 296/106. Dobossy Lajos (Hódmezővásárhely?, 1817. ?—Hódmezővásárhely?, 1898. ?) bezdáni. Lajos alispán fia. Valószínűleg Hódmezővásárhelyen született és iskoláit is ott abszolválhatta. Atyja ügyvédi képzettsége és szokás alapján tételezzük fel, hogy maga is egyetemet végzett jogot hallgatott. Életadatait nehéz azonos nevű atyjáétól, ki hasonló téren tevékenykedett, különválasztani. 1849-ben a császári aera alatt tűnik fel mint Csongrád megye tisztviselője. 1850-ben — Reizner, Czímer és Szabó szerint — szeged-vidéki járási főszolgabíró volt. Augusz Antal egy levelében szolgabírónak, Bonyhády főbírónak mondja. Nyomozó hatóságként jár el a Palástby elleni gyilkosság ügyében. 1851-ben részt vesz a szegedi Mars-téri „labdajátékában, ami lényegében a negyvenyolcas eszmék melletti tüntetés volt, de az ellene lefolytatott nyomozás csak részvételét deríthette ki. 1855-ben szeged-járási szolgabíró-segéd. 1861-ben a nagyváradi törvényszék előtt eljárás folyik ellene közcsend- háborítás miatt. 1868-ban Csongrád megye pénztárnoka. Református presbiter. Adakozik az iskola javára. 1873-ban Hódmezővásárhelyen él. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Háromszor köt házasságot. Első neje Kaszap Emília Ilona (f 1873), a második Kecskés Gabriella, végül a harmadik Mayer Irma és bizonyára tőle származott Aranka leánya, a későbbi Kovács-Sebestyén Aladárné. 1887. nov. 22-én Hódmezővásárjelyen élő magánzó, ki Ybl Lajos (1855—1934) műépítész és Mayer Ilona (1861—1936) násznagya. 76. Domokos László (Kis-Borosnyó, ?—Szatmár, ?) alsó csernátoni. Ferenc és Tompa Teréz fia. Középiskoláit Brassóban és Újhe- lyen végezte. A pesti Tudománoegyetemen hallgatott jogot. Egyetemi évei alatt küldöttséget szervez és vezet a császár elé az egyetemen a magyar tanynelv bevezetése érdekében. A pest egyetemi ifjúság vezére. 1859-ben megszervezi az aradi vértanúkról való nyilvános megemlékezést október 6-án. Demonstrációi miatt letartóztatják, bebörtönzik, de több nagynevű pártfogójának közbenjárására szabadon bocsátják és Csernátonba internálják. 1862-ben táblai fogalmazó, 1865-ben kolozsvári követ, majd ezt követő években még két alkalommal választják meg országgyűlési képviselővé. Deák Ferenc kegyeltje, gyakran van vele együtt és 1867-ben, egy ellene tervezett merénylet felfedése révén, feltehetően életét mentette meg. 1866. augusztus 13—14-én tagja annak a képviselőházi küldöttségnek, amely Szegedre látogatott Klauzál Gábor temetésére, felkereste özvegyét részvétnyilvánítás végett és egyben meglátogatta a szabadságharc idején Szegeden elhunyt Répásy Mihály lovassági tábornok sírját. 1867-ben ismét küldöttségben jár a még meg nem koronázott királynál. A kiegyezés utáni első magyar minisztérium kinevezi titkárrá az Erdélyi Legfőbb Törvényszékhez. 1872-től a kir. ítélőtábla bírája Maros- vásárhelyen. Ezen állásából vonul később nyugalomba és költözik Szatmár megyébe, feltehetően felesége birtokára, Angyalosra, ahol 1905-ben még élt. 1869. XI. 30-án Szatmár megyei Angyaloson kötött házasságot Doma- hidy Irénnel, kitől Ferenc, Gabriella és Margit gyermekei származtak. 135. Domokos László (Szeged, 1882. febr. 6.— Budapest, 1973. jan. 11.) publicista. Elek (1849—1925) és Molnár Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett, ahol 1899/1900-as tanév végén tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára kérte felvételét és itt avatták 1906- ban államtudományi doktorrá. Nyomban elhelyezkedett a pénzügyi közigazgatásban és a szegedi kir. Pénzügyigazgatósághoz nyert beosztást végrehajtóként. 1908—1912-ben pénzügyi fogalmazó, 1914-ben segédtitkár, 1915- ben előlép pü.-i titkárrá és egyben berendelik a Közigazgatási Bírósághoz Budapestre tanácsjegyzőnek. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1908—1914. években titkára, majd könyvtárosa volt. Mint Jászi Oszkárnak régi jó barátja 1919-ben vele dolgozik és a minisztériumban a nemzetiségi ügyek referense. Móra Ferencnek és Juhász Gyulának is barátja volt. 1923-ban nyugalomba vonul és spiritizmussal kezd foglalkozni. De a tétlenség nem lévén kenyere 1930-ban vállalja a Baross Szövetség 59
