Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DORNER DRAGÓDÁN titkári állását, majd később ügyvezető igazgatói teendői ellátását. A budahegyvidéki református egyházközségnek főgondnoka. 1942- ben újabb állásából is nyugalomba vonul. Budapesten élt. Házasságot kötött Löllbach Emmával 1907. máj. 23-án. Újságírói irodalmi hagyatékát a szegedi Somogyi Könyvtár őrzi. Első feleségétől elválva újabb házasságra lépett Székely Arankával, kitől Zsuzsanna és Gábor gyermekei származtak. 191, 270—1. Dorner Tibor (Győr, ?—Szeged?, 1933. ?) tisztviselő. Béla horgosi községi jegyző és Kaszó Aranka fia. Aurél (1888—1943) testvére. Családja a „keselyüsi” nemesi előnevet használta. 1929—1932. években Szeged város adóhivatali adótisztje. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje 1942-ben Szegeden, Kossuth Lajos sugárút 41. sz. a. lakott, kitől talán elvált. Házasságából Tibor, Aurél és Melinda gyermekei származtak. 275. Dósity György (Szeged, 1820. ?—Budapest?, 1919.?) Dóschich, Dósich, Dósits, Dósics. Nemes. Ügyvéd. Péter és Dolecskó Terézia fia. Ifjabb Péter (1820—1894) ikertestvére. Középiskolát Szegeden, a piaristáknál végzett (1829— 1837). Majd a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot, szerzett végbizonyítványt. Pesten kezdett ügyvédjelölti gyakorlatot. Ügyvédi vizsgát tesz 1848-ban. Diplomáját Szeged sz. kir. város tanácsa hirdeti ki 1849. szeptember 7-én Csongrád megye központi kerületének segédesküdtje. Később ügyvédi gyakorlatot folytat Szegeden. Amikor megalakulnak 1875- ben az Ügyvédi Kamarák, a szegedinél felvételét nem kéri. 1879-ben tagja a Tisza Lajos elé járuló szegedi küldöttségnek. 1857 óta kir. asztalnok. Élete hátralevő részét Pesten élte le. A Tiszti címtár nevét még 1918-ban is vezeti. A szegedi görögkeleti szerb anyakönyvekben nem szerepel. Keszthelyen a Georgikon- nak is hallgatója volt. Talán nőtlen maradt. 4L Dósity János (Földvár, 1801. ?—?) nemes. Tisztviselő. Basilius parochus fia. Közigazgatási pályára lép. 1833-ban Szegeden megválasztják városi kiadónak. 1843-ban Szegeden polgárjogot nyer. Ez évben ismét megválasztják a kiadói állásra. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1848-ban jelölik ugyan a kiadói posztra, de nem nyeri el a szükséges többséget a szavazáson. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a Piaristáknál végezte 1811—1820-ban. Feltehetően nőtlen maradt. 26. Dósity Péter (Szeged, 1820. ?—Hódmezővásárhely, 1894. ?) (Dozic) atyja Péter, anyja Dolecskó Terézia. Nemes. Ügyvéd. Fent említett György ikertestvére. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett ikertestvérével egy osztályban. A pesti tudományegyetemen jogot hallgat, abszolutóriumot szerez. Gyakorlati évei letöltése után ügyvédi vizsgára áll Pesten 1846. március 17-én. Diplomáját Szegeden kéri kihirdetni. A liberális ifjúság egyik vezére lesz. 1848. május 24-én megválasztják Újvidék polgárai városi tanácsnokká. Később Csongrád megye központi járásának szolgabirája. 1849. szeptember 7-én kinevezik a megye hódmezővásárhelyi kerületének főszolgabírójává. Földbirtokos, Szegeden Iskola utca és Oroszlán utca sarkán állt háza, melyet 1980 körül lebontottak. 1886-ban cs. kir. asztalnok, illetve pohárnok. Hódmezővásárhelyen köt házasságot Georgievics Alexandrával, kitől Erzsébet, Sándor, Mária, György, Tivadar, Elemér és Alexandra gyermekei származtak. Aranykulcsos vitéz, Adófelszólamlási Bizottsági elnök Szegeden. 26. Dózsa József. (? 1815. ?—Nagyvárad, 1886. dec. 25.) Dósa. Családi neve: Kontra, a Dósa, vagy Dózsa név csak művészneve volt. Atyja a Fiath családnak fejérmegyei birtokán volt ispán. Színészi pályára lépett és először 1839. május 25-én kap szerepet. Úttörő színész. Főleg drámai szerepeket játszott. 1848—1849-ben, majd vándorló körút után 1854—1856-ban Kolozsváron játszik. Később Pázmán Mihály társulatával Szabadkán szerepel. 1858. július 20-tól a Nemzeti Színház tagja. Ugyanekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinóban látogatást tesz, és beírja nevét a vendégkönyvbe. 1860. szeptember 1-től 1861. március 25-éig Molnár társulatában Szegeden vendégszerepei. 1861-től a budai Népszínházban játszik ugyancsak Molnár György társulatában. Újabb vándorszínészi körút után 1866-tól 1874-ig Debrecenben játszik és itt megy nyugalomba. Majd Nagyváradra költözik és 71 éves korban ott hal meg. 92. Dömötör Sándor (Pozsony, 1886. ápr. 28.—Békéscsaba, 1932. febr. 5.) szeő-demeteri. Tihamér földbirtokos töbőréthei Krastsenits Mária fia. Középiskolát Temesváron végzett és itt tett érettségi vizsgát. Katonai pályára lépett és 1908-ban a 7. tábori tüzér ezr. hadnagya. Lovagló tanári kiképzést nyer. Komáromból 1914-ben vonul ütegével a frontra. 1918-ban szerel le. A Nemzeti Hadseregnek lesz tagja, törzstiszti vizsgát tesz. 1929-ben m. kir. honvéd tűzérőrnagy. Várady Erzsébet Hona Juliannával köt házasságot 1920. jún. 22-én, mely házasságból Kálmán fia született, ki később Párisban telepedett le. Dömötör Sándor tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Szegeden Tisza Lajos körút 22. sz. a. lakott, öngyilkossággal vetett véget életének. Neje ezt követően visszaköltözött szülei lakhelyére Szentesre, majd Budapesten telepedett meg és még kétszer kötött házasságot. 275. Dragodán Pál (Füzes, 1867. ?—?). Középiskolái elvégzése után a pesti műegyetemen mérnöki képesítést nyer. Ennek birtokában vízügyi szolgálatba lép. Az 1890-es évek vége felé a m. kir. Folyammérnöki Hivatal segédmérnöke lesz Újvidéken, mely állást 1905-ig 60
