Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DÁNI DÁNI városi Kaszinónak 1848 előtt és újjáalakulása után is tagja volt. Neje temesvári származású volt és talán ott kötöttek házasságot. 88. Dáni Balázs (? 1785?—Szeged, ?) 1846-ig Danné. Valószínűleg a francia forradalom elől a monarchia területére menekült család sarja, kinek szülei az ausztriai Graz-ban telepedtek le. Feltehetően itt született és innen vándorolt Magyarországra s Szegeden telepedett le a XIX. század első évtizedében. Szegedre Ausztriának Napóleoni megszállása elől menekült. Születési ideje az 1785-ös év körüli időre tehető. Első felesége 1789-ben született. Bizonyára hazánkban és talán Szegeden kötött először házasságot Katzmayer Teréziával 1810 körül, mely házasságból 1812—1829. években János, Balázs, Ferenc, Alajos, Antal, József és Nándor nevű gyermekei származtak. Pék mesterséget űzött. Városi polgárnak is bevették. Hamarosan vagyonra és tekintélyre tett szert és számos neves családnál tartott lakodalomban szerepelt násznagyként. 1830-ban megvásárolja a Mészáros család házát, mely földszintes volt. E családról nevezték el az utcát Mészáros utcának. (Ma Somogyi utca.) Később e ház Nagy Pál pékmester tulajdonába ment át, ki vendéglőt rendezett be benne szép kerthelységgel. Nevét 1845-ben kérte változtatni s 1846-ban megkapta az engedélyt. Első hat fia megkeresztelésekor már a „Dáni” nevet mondta be, de az eljáró lelkész hozzáírta az anyakönyvben: „recte Danné”. A hetediknél a Danné nevet használta. Ettől kezdve úgy ő, mint leszármazói a Dáni nevet használták. Egyébként e név felvétele nem lehetett véletlen, mert Szegeden már ideérkezése előtt is éltek Dáni-ak, egyikük „Dány” néven még városi főjegyzői hivatalt is viselt. Hogy állt e itt fenn rokonság, nem ismert. Első neje 1831-ben kolerában meghal és hamarosan második házasságot köt Visnovits Theodorával. Feltehetően e házasságból származott az 1834- ben született Katalin. 1850-ben a Szeged- Csongrádi Takarékpénztárnál jelentős hitelkerete volt. 16, 86, 175. Dáni Balázs (Pest, 1864. nov. 30.—Budapest, 1944. jan. 21.) gyarmatai és ma- gyarcsékei. Nándor kir. táblabíró és magyar- csékei Korda Erzsébet fia. Iskoláit Pesten, majd Bécs-Újhelyen a katonai akadémián végezte. 1884-ben atyjával magyar nemesi rangra emelik. 1885-ben a 24. vadász zászlóaljhoz kerül hadnagyként. 1891-ben főhadnagy és beosztást kap a vezérkarhoz. 1901—1906. években a honvéd törzstiszti tanfolyam tanára, de közben 1904—1905-ben az orosz—japán háborúban katonai atasélcént vesz részt. 1909- ben ezredes, 1913-ban a 32. gyalogezred parancsnoka. 1914-ben vezérőrnagy és a 62. gyalogdandár parancsnoka. Az első világháborúban harcol Lembergnél, majd 1915-ben a 7. „Előre” hadosztály parancsnokaként a Kárpátokban és Bukovinában, 1916-ban a 39. hadosztály élén Erdélyben. Kétszer sebesül. 1917- ben a Honvédelmi Minisztériumba osztják be, ahol hamarosan osztályfőnök lesz. 1918- ban engedélyt kap anyja nemesi előnevének használatára. Súlyosan megbetegszik és nyugalomba vonul. Később reaktiválják és 1922-ben megy végleg nyugalomba. Ekkor gyalogsági tábornok. 1927-ben vitézzé avatják és egyben a felsőház életfogytiglani tagjává nevezik ki, a ház jegyzőjévé választja. Budapesten XI. kér. Verpeléti út 2. sz. a. lakott. Hauszinger Ferenccel társszerzőségben Budapesten 1902-ben „A gyakorlati szabályzat és a futólagos erődítés” címmel munkája jelent meg. Petrik a társszerző nevét egyik helyen Hanningernek, máshol Hauningernek írja és a Magyar Életrajzi Lexikon feltehetőleg ez alapon helyezte neve után az ismét elírt és mindenképpen megtévesztő Hauhinger nevet. Balázsnak unokája és így szegedi származású. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa volt, melyek közül elég megemlíteni a katonai Mária Terézia rend lovagkeresztjét. Életét gyógyíthatatlannak hitt betegsége miatt öngyilkossággal fejezte be. 260/322. Dáni Ferenc (Szeged, 1816. nov. 25.—Szeged, 1883. febr. 19.) főispán. 1848-ig Danné. Atyja által 1845-ben előterjesztett névváltoztatási kérelmet követően, mely nagykorúsága folytán reá nem terjedt ki, felvette atyja után a Dáni nevet. Saját nevének megváltoztatására engedélyt nem találtunk. Balázs pékmester és neje Katzenmayer Terézia fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Innen — belépve a kegyestanító-rendbe — Nyitrára ment teológiát tanulni. Két év múltával azonban a rendből kilépett és gróf Esterházy István és Antal nevelését vállalta. Utána pozsonyi jogakadémiára iratkozik be, juratus lesz és kaszinó tag. Innen Pestre megy és 1841. szept. 15-én köz- és váltóügyvédi vizsgát tesz. Diplomáját Szegeden hirdetted ki és itt kezd 1843-ban ügyvédi gyakorlatot. A város polgára lesz, beveszik a polgári őrseregbe, melynek később kapitánya. Részt vesz a reformmozgalmakban. 1845. nov. 8-án nőül veszi magyarcsékei Korda János leányát Teréziát. Násznagyaik a vándorpatrióta Somogyi Antal és a neves ügyvéd Fadgyas Pál. Somogyit még Pozsonyból ismerte és példaképének tekintette. 1848-ban a márciusi pesti események hírére egyike azoknak, akik népgyűlést hívnak egybe és a székház tornyára felhúzzák a nemzeti zászlót. A városháza színháztermében éppen előadás folyt, mikor kimegy a színpadra és hazafias beszédében ismerteti az eseményeket. Még 1845-ben részt 52
