Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DÁN I DANKÓ vesz a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapításában, melynek választmányi és felügyelő bizottsági tagja, majd jegyzője. A forradalom mellé szegődve nemzetőr hadbíró lesz. A pa- lánki II. nemzetőr gyalogos század századosa. Részt vesz a Lagerdorfi ütközetekben. Az 1848-as tisztújításon megválasztják a harmadik tanácsnoki állásra, valamint törvényszéki ülnökbíróvá. 1849-ben vésztörvényszéki tag. A Szegedet megszálló császári csapatok elől elmenekül és Világos után bújdosik. Magyar-, illetve Naty-Atádon tanítóként keresi meg kenyerét. Az aradi haditörvényszék távollétében halálra ítéli. Az 1852-es amnesztia után önként feladja magát. A Neugebäudebe zárják, hadi törvényszék elé állítják, amely most két évi börtönnel sújtja, de hamarosan szabadul. Pusztapóra megy ahol földbérletet vállal és lassan meg vagy onosodik. 1860-ban az Októberi Diploma után Szeged országgyűlési képviselőjévé választja, a Februári Pátens után lemond, de 1865-ben újraválasztják. 1867-ben a szegedi tisztújításnak kormánybiztosa. 1869- ben a Szabadelvű Kör tagja, választmányi tagja, majd a Deák párt szegedi vezére. Iskolaszéki tag. Az alakuló Szegedi Forgalmi Bank elnöke, városi képviselőtestületi tag. 1872-ben a tankerület igazgató tanácsának tagja. Szeged városnak, majd Hódmezővásárhelynek és Kecskemétnek is főispánja. Szeged belvárosában háztulajdonos. Áz 1876-os árvízveszély idején kormánybiztos. 1878-ban lemond közmegbízatásáról és visszavonul szatymazi birtokára. Gyermekei Erzsébet, Sarolta. Köziró. 16, 43, 52, 54, 56, 64, 65, 70, 74, 86, 87, 106, 117, 122, 134, 135, 135, 135, 136, 137, 137, 141, 145, 146, 148, 148, 148, 149, 149, 150, 151, 151, 151, 151, 152, 152, 152, 152, 153, 154, 158, 163, 173, 175, 175, 177, 235, 294, 296/322. Dani Ferencné 1. Korda Teréz. 66, 67, 87. Dáni József (Szeged, 1825. márc. 31.—?) gyarmatai. Előbbi testvére és így atyja Balázs pékmester, anyja Katzenmayer Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát az itteni piarista gimnáziumban 1835—1843 körül. Folytatta tanulmányait a kir. magyar pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hol absolutoriumot nyert. Majd megkezdte joggyakorlatát. Nem ismeretes, hogy szerzett-e ügyvédi diplomát vagy doktorátust. Keresztszülei Hopf János és Kuntz Anna voltak. Jurátus korában — 1847 körül — lépett be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, melynek vezető szerepet játszó tagja lett. Eredeti családnevét atyja után 1846-ban cserélte fel a „Dáni,, névre. 1884-ben nemesi rangra emelték és engedélyezték a „gyarmatai” predikátum használatát. Ekkor jószágigazgatóként szerepel. A nemesi előnévbcl lehet arra következtetést vonni, hogy ez időben talán a Temes megyei, központi járási, vagy az Arad megyei boros- jenői járási Gyarmata község, illetve puszta volt tevékenységének helye. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár még részvényeseként tartja nyilván és kb. ez időben tett 2000 forintos ösztöndíjalapítványt. Mayer Erzsébettel kötött házasságot a század első felének vége felé. Házasságából József, Mária, Sarolta és Ilona nevű gyermekei származtak. 16. Dáni Nándor (Szeged, 1829. szept. 8.—Budapest, 1891. jan. 1.) gyarmatai. Az anyakönyvekben Ferdinánd. Ä két előbbi testvére. Iskoláit Szegeden, a gimnáziumot a piaristáknál végezte. 1848-ban beáll honvédnek. Világos után joghallgató és végbizonyítványt szerezve Pesten, ügyvédi vizsgát tett. 1867-ben jogi dolgozatot publikál és 1870-ben kinevezik az újonnan alakított magyar kir. ítélőtábla bírájává Budapestre. 1884-ben a család több tagjával egyetemben nemesi rangra emelik. Később kinevezik a m. kir. Curia bírájává. Szegeden a Palánkban háza állt. Szegeden kötött házasságot magyarcsékei Korda Erzsébettel, mely házasságból Balázs, Béla Nándor és Róza gyermekei származtak. 260/322. Dáni Sarolta Szerafin Róza (Szeged, 1847. ápr. 11.—Szeged, 1924. febr. 4.) Ferenc és magyarcsékei Korda Terézia leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Iskoláit Szegeden végezte. Házasságot köt Kisújszálláson 1865. május 24-én Polgár László földbirtokossal. Részt vesz Szeged város társadalmi megmozdulásaiban és szervezeteiben. Tagja, majd elnöknője (1887—1889) a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek, a Vakokat Gyámolító Országos Egylet alföldi fiókjának. Karitatív munkásságáért 1892-ben a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 1910-ben az Erzsébet rend II. osztályú keresztese lett. 86, 260/322, 296/322. Dankó István (Szeged, 1827. szept. 11.— Szeged, 1867. febr. 21.) cigányzenész. János talán Szabadka-környéki vályogvető és Boldizsár Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte és autodidakta „muzsikus” volt Szegeden. Itt kötött házasságot 1857. júl. 22-én Mijó Rozáliával, mely házasságból István, János, Irén, Etel és Róza gyermekei származtak. Szeged-felsővárosi cigánysori, Hangász u. (ma Bihari u.) lakos. Vályogviskóját 1879-ben az árvíz elpusztította. Tollas Zsiga segédprímása volt. Értékes hegedűjét fia örökölte. 174. Dankó István (Szeged, 1858. jún. 14.—Budapest, 1903. márc. 29.) „Pista”. A Hangász utcának egy részét, ahol született, később Dankó Pistára változtatták. Cigány származású népzenész és dalköltő. Előbbi fia. Nagy tehetségű hegedűs és cigányprímás. Már 16 évesen Szatymazon zenekart (bandát) gyűjt 53
