Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

C

CZEISEL CZIRÁKY mektelen. A szegedi új dalárda alapítója. Negyvenkét évesen halt el. 140, 146, 154, 154. Czeisel János (Németpróna, 1873. jún. 15.— Szeged, 1941. júl. 5.) tanár. Középiskolát Besz­tercebányán, egyetemet Pesten végzett. Tanári pályáját Debrecenben kezdte (1899), majd Lő­csén a kát. gimnáziumban (1911), s a buda­pestiben folytatva átvette Szegeden az Állami Felsőbb Leányiskola és intemátus igazgatását (1911). Az első világháborúban a déli fronton szolgált mint népfelkelő tiszt Mackensen se­regénél. 1917-ben századosként szerelt le. 1929- ben a szegedi áll. Baross Gábor reáliskola, illetve gimnázium tanára és beosztott leány­középiskolai igazgatójaként működött és innen ment nyugalomba 1934-ben. Egy ideig még az Országos Polgári Iskolai Tanárképző Bi­zottság tagja Szegeden. Hadirokkant. A sze­gedi Dugonics-Társaság tagja, igazgatósági tagja, majd ellenőre. Szakíró. 220. Czerkó 1. Babarczy József. 41, 213. Czigler Arnold (Simongáti puszta, 1882. febr. 20.—?) építész. Hainburgban utász hadapród­iskolát végzett, majd a szegedi 14. utász zászló­aljhoz kapott beosztást 1901-ben hadnagy­ként. 1902—1904. években Bécsben magas- építési tanfolyamon vesz részt. Utána Temes­várra kerül, ahol a hadtest építési osztályán dolgozik. Innen vezénylik a Honvédelmi Mi­nisztérium építési osztályára, ahol hamarosan osztályfőnök lesz. 1911—1914. években Sze­geden szolgál, mint a II. Honvédkerület mér­nökkari századosa és ekkor Földvári u. 9. sz. a. lakik. Ez időben azonos nevű hadnagy fia is Szegeden szolgál. Az első világháborúban Wohlhyniában a 4. hadtest parancsnokságán mérnök-előadó. 1917-ben Erdélyben az I. had­sereg összes építőipari üzemeinek parancsnoka. 1918-bán a bécs—budapesti hadseregfőpa­rancsnokság, illetve Honvédelmi Miniszté­rium összekötő tisztje. Még ebben az eszten­dőben ismét Szegedre kerül és az itteni hon­védkerület műszaki osztályfőnöke lesz. Itt éri az összeomlás. A Nemzeti Hadseregbe jelent­kezik és itt munkavédelmi feladatokkal bíz­zák meg, mely tevékenysége során számos a háború alatt megrongálódott iskola épületét állítja helyre. 1921-ben mint m. kir. mérnök­kari őrnagy kerül nyugállományba. 1923-ban a szegedi Házépítő Rt. vezérigazgatója. A Ba­ross Szövetség kerületi elnöke. 1927-től ön­álló építőmesterként irodát tart fenn. 1938- ban elhagyja Szegedet és Budapestre költö­zik. Házasságot kötött Vaniss Adriennel. Cyer- mekei Arnold László és Endre Születési helye a Somogy megyei Henész, Nagyatád mellett. Czímernél: Cziegler. 275. Czímcr Jánosné 1. Kmeth Júlia. 252/155. Czímer Károly (Szeged, 1858. nov. 4.—Sze­ged, 1930. máj. 14.) tanár. Lázár juhvágó, szűcs és hentesmester, valamint neje Varga Terézia fia. Iskoláit Szeged-Rókuson, gimná­ziumot a piaristáknál végezte. 1879-ben a pesti egyetemre ment és annak bölcsészkari előadá­sait hallgatva ott 1885-ben tanári oklevelet szerzett. Egyéves önkéntesi éve leszolgálása után a Ludovika Akadémián magyar törté­nelmet ad elő 1885—1888. években. Leszere­lése után visszatér Szegedre, ahol megválaszt­ják a községi Felsőbb Leányiskola tanárává előbb ideiglenesen, majd próbaéve letöltése után 1889-ben véglegesen. Egy évvel később megbízzák az igazgatói jogkör ellátásával. Kitűnő szervező. Ez évben köt házasságot a szegedi Városi Zenede zongoratanárnőjével Giefing Idával, mely házasságból Károly, Mar­git és Ida gyermekei származtak. Pedagógiai munkaköre ellátása mellett történettudományi irodalmi munkásságot is fejt ki, publikációi rendszeresen látnak napvilágot. Ennek egyik eredménye, hogy az 1892. évben megalakuló szegedi Dugonics-Társaság már alakulásakor tagjává választja. Amikor Szegeden 1897-ben állami Felsőbb Leányiskolát állítanak fel, a kormány őt kéri fel az igazgatói állás elválla­lására. Ennek folytán a községi iskolai állása alól felmentését kéri és elfoglalja állami ki­nevezésen alapuló új munkahelyét. 1898-ban a pesti egyetem bölcsészkarán doktori okleve­let szerez. Most kezdődő működése idejére esett az új Tisza-parti impozáns leányiskola­épület létesítése, mely három utcára szólóan ma is a város egyik dísze. Az építkezés fel­ügyeletében, szorgalmazásában fáradhatatlan volt az új igazgató. Ezt az állást 1910-ig töl­tötte be, amikor egyik tanára fegyelmezetlen­ségét palástolva, állásából felmentették és a szegedi állami főreáliskolához osztották be szolgálattételre, egyébként eddigi rangjának meghagyása mellett. Ezen állásából 1922-ben nyugalomba vonult. Továbbra is tevékeny író maradt és a Dugonics-Társaság szorgalmas tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó történetét az egyesület felkérésére írta meg, mely mű ma is fontos helytörténeti munka. Borító és címlap, 233, 233, 253/137, 260/324, 275, 297, függelék. Cziráky János (Buda, 1818. dec. 29.—Lovasberény, 1884. febr. 9.) ciráki és dienesfalvi gróf. Nagybirtokos főnemes. Antal Mózes országbíró és Batthyány Mária grófnő fia. Tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnázium­ban végezte, majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jogot hallgatott és 1831-ben jogi doktori fokozatot ért el. Bekapcsolódott a megye politikai életébe. 1840-ben a magyar udvari kancellárián fogalma­zó, 1843-ban titkár lesz. Cs. kir. kamarás. Az országgyű- léesen először 1843/44-ben jelenik meg, mint főrend. Aulikus, dinasztikus, mélyen vallásos, hazafias sezllemű. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom