Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CSÁVOSSY CSERMÁK nevű leánygyermeke származott (xl810). 249/42. Csávossy család, csávosi és bobdai. A Toron tál megyébe a XIX. század elején áttelepülő Csávossy István által alapított család. Alapítója 1854-ben szerzi meg Csávos község tulajdonát és 1867-ben nemességet kap, előnév használati joggal. Fia Béla, 1911-ben bárói rangra emelkedik. 35. Csávossy Júlia, csávosi és bobdai. Czímer szerint Vedres István neje volt. Ez téves. Vedres István 1792-ben nősült és Rózsa Terézt vette feleségül, ki őt túlélte és akitől minden gyermeke származott. Vedres házasságkötésekor 27 éves volt, nem valószínű, hogy előbb is kötött volna házasságot. Egyébként a Csávossy család Torontál megyei megalapítója jóval Vedres fentebb ismertetett házasságkötése után települt át Torontál megyébe, itteni vagyonszerzése, nemesi rangra emelése jóval később történt. E családban egyébként Júlia nevű leányt nem sikerült kimutatni. így a Czímer által említett festmény, amely Vedres életében készült, nem ábrázolhatott Csávossy leányt. Egyébként Vastagh János életkora is kizárja az említett festménynek Vedres életében való keletkezését. A tévedést az okozhatta, hogy István nevű fiának Csavolyszky Josephin volt a neje. 35, 249/40, 170, 216. Csecse János 1. if j. Felmayer János. Csenky Lajos Ferenc (Szeged, 1891. okt. 4.—?) banktisztviselő. Gábor posta altiszt és neje Rózsa Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnázium négy alsó osztályát a piaristáknál (1901—1904). Később a Szegedi Csónakázó Egylet tagja és díjnyertes versenyzője. A bank-szakmát választja élethivatásnak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Újszegeden Pillich Kálmán u. 16. sz. a. lakott. Ä szegedi kir. törvényszék írásszakértője volt, s szakértője az Országos Hitelvédő Egyletnek. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár cégvezetője és váltóosztály vezetője (1938). „Szeged közigazgatási, kereskedelmi és hiteléleté”-t ismertette a Csongrád megyei monográfiában (1938). 274. Csenky Sándor (Szeged, 1879. márc. 4.— Szeged, 1953. aug. 28.) honvéd ezredes. Gábor és Rózsa Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte. 1899-ben a Szegedi Kerékpár és Testgyakorló Kör díjnyertes tagja, majd titkára. Az első világháború alatt a szegedi 5. honvéd gy. ezred kötelékében főhadnagyként küzd, s a háború végével átkerül a m. kir. honvédség kötelékébe, ahol alezredesi rangban éri el a nyugalomba vonulást Ekkor ezredessé léptetik elő. A „Magyar Érdemrend” tiszti keresztjének tulajdonosa (1940). A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tusnádon 1910-ben köt házasságot Keresztesi Erzsébettel. Haláláig Szegeden, Hóbiárt basa u. 28. sz. a. lakott. 274. Cserép Sándor (Kiskunfélegyháza, 1849. nov. 12.—Szeged, 1905. okt. 3.). Szerény környezetben élt szülők gyermeke. Iskoláit részben szülővárosában, részben a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1869. szept. 8-án beöltözik a kegyes tanítórendbe. Noviciusként Vácott tölt egy évet, majd Nyitrára megy, ahol magánúton tanul teológiát. Léván, Nyitrán, Vácott és Nagybecskereken tanít. Í873. nov. 16-án tesz fogadalmat és 1874. szept. 1-én pappá szentelik. Gyorsíró tanári oklevelet is szerez. Sátoraljaújhelyen kezdi tanári működését; innen kerül 1877-ben Szegedre a magyar és latin nyelv oktatására. Itt bontakozik ki a maga teljességében pedagógiai tehetsége és irodalmi tevékenysége. Bekapcsolódik a város társadalmi életébe, tagja lesz a szegedi Dugonics Társaságnak, annak történelmi osztályába kerül és az évek folyamán számos előadással szerepel a felolvasó üléseken. Felolvasott dolgozatai és egyéb értekezései részben az intézeti értesítőben, részben pedig a Dugonics Társaság évkönyveiben, valamint a szegedi és félegyházi sajtóban látnak napvilágot. Később a szegedi társasház másodfőnöke és a gimnázium igazgatója. Városi törvényhatósági bizottsági tag. Iskolaszéki tag. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. Czimernek tanára volt. Nagy részvéttel temették. 191. Csermák Antal György (Morvaország? 1774?—Veszprém, 1822. okt. 25.). Magát Edler von D’Dluijk und Rohans-nak, illetve luid-hohani-nak írta. Használta még a Tu- nyik Hrbac d’Kressak és Tunikar nevet is. E megjelöléseket az irodalom kétkedéssel kezeli, mégis felteendő, hogy azok, származására vonatkozó utalásokat tartalmaznak. Korában hírlett, hogy talán Illyésházy István gróf (1762—1838) trencséni főispán természetes fia lenne, de ez életkorának felderítése után nem valószínű. E fáma szerint anyja előkelő cseh- morva hölgy lett volna. Bécsijén tűnik föl a XVIII. század elején és ekkor már mint kitűnően képzett muzsikust ismerik, ki zenét is szerez és szerzeményeit maga kottázza. Kitűnő hegedűs volt és hegedű oktató tanár. 1795-ben Pest-Budán találjuk, ahol a Kelemen László-féle magyar színtársulat első hegedűse. Bejárja az országot és virtuozitásával mindenütt feltűnést kelt és elismerést arat. Utóbb azonban az alkohol rabja lesz. Gödöllő, Verseg, Budakeszi, Pápa, Edelény, Jászó — utóbbi helyen regens chori — szereplési helyei és végül Veszprémben találjuk, már elboruló elmével és itt is éri a halál. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a Rohan család ausztriai ága Prága elővárosában Smychow- ban székelt. Budapesten utca hirdeti nevét. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapesten 42
