Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CSERMÁK CSERNOEVICS 1926-ban született és Canadában 1976-ban elhalt Csermák Géza néprajztudós, nevét később Rohan-Csermak de Louit et Rohannak írta és magát Cermák Antal György zeneszerző és a Rohan családtól származtatta, habár Csermák Antal Györgyöt nem állította közvetlen felmenőjének. Utóbbi 48 évet élt. 213. Csermák Ernő Károly László (Szeged, 1896. ápr.2.—Sopron, 1975. febr. 12.)gyakorló ügyvéd Ernő ügyvéd és Becsey Rozália fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1912-ben tett érettségi vizsgát. Majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, de tanulmányait megszakította az első világháború. 1915. május 15-én vonult be és végig harcolta a háborút. Elazatérve folytatta tanulmányait és 1919. július 7-én Budapesten nyert jogi doktori fokozatot. Ügyvédjelölti gyakorlatát atyja ipolysági irodájában kezdte, majd Pesten és Szegeden folytatta. Pesten 1923. nov. 12-én szerez ügyvédi oklevelet. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri bejegyzését Szeged székhellyel és irodáját az édesanyja után örökölt szegedi Széchenyi tér 5. sz. a. ház földszintjén nyitja meg. A Felvidék visszacsatolása után irodáját Ipolyságra helyezi át (1938). A második világháború befejezése után visszatér Magyarországra és Sopronban telepszik le, ott folytatja ügyvédi gyakorlatát. Kitűnő teniszjátékos volt és a szegedi teniszsport megszervezője, állandó versenyzője. 1958. aug. 31-ével az ügyvédi lajstromból törölték. Ipolyságon 1922. jan. 31-én kötött házasságot Gulyás Irén Máriával, kitől Klára és Márta gyermekei származtak. Nyugdíjas ügyvédként vállalati jogtanácsos volt. Tartalékos hadnagy. 274. Csermák János 1. Csernák János 268. Csermelényi Iván (Győr, 1820. április 14.— Szeged, 1885. jún. 26.) ügyvéd. Atyja Paraicz. Iskoláit Győrött végezte, majd a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott és joggyakorlata után ugyanott 1840. dec. 14-én ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Győrött hirdették ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. Itt nősült 1845 elején, feleségül véve Lakner Karolinát, kitől Ottilia leánya származott. 1848-ban a híres „győri tizek” tagja lett, majd Windisch- grätz seregei elől menekült Szegedre és Csermelényi név alatt itt folytatott ügyvédi gyakorlatot. Akárcsak Győrött Szegeden is élénk részt vett a városi társadalmi életében. 1848- ban Pesten „Csermelényi” álnév alatt ügyvédi vizsga kalauzt jelentetett meg. 1861-ben irodája Szegeden a Búza-téren a Fehér keresztnél van. 1862-ben Szeged város tanácsnoka. Ez évben kér és kap névváltoztatási engedélyt. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki, részben írói álnéven jelennek meg cikkei. A Szegedi Híradó külső munkatársa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, választmányi és bizottsági tagja, könyvtárosa. Társadalmi összejövetelek állandó rendezője. Később társul Toronyi József ügyvéddel és közös irodát visznek a Fekete sas utcai régi megyeház épületében. E társas viszony 1866-ban megszűnik és ő marad a volt közös irodában. Néhány hónappal később irodáját a Templom téri Masa házba teszi át. E hely azonban nem vált be és a következő évben visszaköltözik a volt megyeházba. 1868-ban — feltehetően a hasonló országos megmozdulások hatására — Ügyvéd Egylet szervezésébe fog, de kevés megértéssel találkozik. 1870-ben elvállalja a „Magyar Általános Közgazdászati, ipar és kereskedelmi központi ügynökség” szegedi képviseletét, fiókügynökségének vezetését. Ekkor ügyvédi irodája a Szekfű utcai Georgievics Sándor-féle házban van. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. Részt vesz a város társadalmát érintő szinte minden fontos megmozdulásban. Színház pártoló. Zenekedvelő. A Tűzoltó Egylet elnöke. 1872-ben irodáját a Belvárosba a Kárász utcai Hertzl házba teszi át. 1875-től 1878-ig városi főügyész és 1878-tól 1884-ig városi tanácsnok. A megalakuló Szegedi Ügyvédi Kamarába bejegyzését kéri Szeged székhellyel és 1884-től ismét ügyvédi gyakorlatot folytat közeli haláláig. 1884-ben a Pusztaszeri utcában lakik. 1879-ben miniszteri és 1883-ban királyi elismerésben részesül. A Szabadelvű Kör szakosztályi elnöke. A pozsonyi „Humanitás”, majd a szegedi „Árpád” szabadkőműves páholy tagja és utóbbi főmestere. Az árvizet Szegeden vészeli át. Hagyatéka tárgyalásakor Sziráki Anna bejelenti, hogy 1882-ben tőle természetes gyermeke született. A Szegedi Kézműves Banknak első elnöke volt. 66 éves korában halt meg. 101, 101, 110, 110, 112, 112, 113, 113, 118. Csernák János (Kiskunmajsa, 1851. nov. 27.—Szeged, 1881. dec. 18.) tanító. László szanki földbérlő és neje Szolnoki Verőn fia. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, majd polgári iskolai tanári képesítést szerez. 1874- ben Szegeden. 1881-ig a szegedi polgári fiúiskola tanítója. A Csongrád megyei Tanító Egyesület rendes tagja, jegyzője, választmányi pót-, illetve rendes tagja. Több dolgozata ismert. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1881-ben jegyzője. Czímer családnevét — tévesen — Csermák-nak írja. Kulinyi viszont Csermák Bélaként említi, de munkájának Szrenka Éva összeállította névmutatójában Csernák Béla néven szerepel. 268. Csemoevics Nenad (? XV. szd. végén—Tornyos, 1527. júl. 20. ?) Csernovics, Csernojevics. Szerb nemzetiségű, jobb szemére vak, parasztvezér. Eredetileg Szapo43
