Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CSAPLÁR CSAVOJSZKY vészelte. Élénk részt vett a város közéletében és a görög-keleti szerb egyházközösség ügyeinek vitelében. 1848-ban pályázik a városi főügyészi, illetve alügyészi állására, de más pályázókkal szemben alul marad. 1848-ban elmenekül Szegedről. Az 1848—1849-es forradalomban nem vett részt. Ennek folytán Világos után eredménnyel pályázik városi állásra. Előbb a pest-budai kér. főispán kinevezi szegedi községválasztmányi taggá, majd pedig városi helyettes ügyész lesz. Csongrád megye Rögtönítélő Törvényszékének ülnöke. Ügyvédi tevékenysége felduzzadása folytán 1855-ben közmegbízatásairól lemond. Az ügyvédi gyakorlat folytatását az abszolutizmus alatt is engedélyezték részére, de „próba-tét”-re kötelezték a Birodalmi törvényből. 1859-ben tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Neje Cso- kics Polixéna. A megalakuló Ügyvédi Kamarába felvételét már nem kérte. Halálakor 57 éves volt. 89. Csapiár Benedek. (Dunaszerdahely, 1821. jan. 3.—Budapest, 1906. aug. 19.) Ütóneve eredetileg: Gáspár. Kegyesrendi szerzetestanár. Ignác takácsmester és neje Dobos Erzsébet fia. Iskoláit Érsekújváron, Pozsonyban és Nagyszombatban végezte. 1836. szept. 14-én Privigyén beöltözik piaristának. Mint novicius tanít Privigyén, Podolinban, Besztercén. Bölcseleti tanfolyamot Kolozsváron végez. Teológiát Nyitrán és Szentgyörgyön tanul. 1846. júl. 26-án tesz fogadalmat és még ez év augusztus 6-án pappá szentelik. Tanári működését Kolozsváron kezdi, de a második évben bele kerül az 1848-as mozgalmakba, mire szülei hívására hazatér. A forradalmi események elől Magyar-Óvárra megy, de könyvei és írásai visszahagyva elkallódnak. Világos után betegszabadságot kér és Szentgyörgyre megy. Az abszolutizmus elején Léván, majd Nyitrán tanít és 1853-ban Szegedre rendelik, ahol élete legtermékenyebb korszakát éli le tizennégy évet szentelve a szegedi ifjúság oktatásának nevelésének. Részt vállal a város közéletében, propagálja Dugonics András munkásságának megismerését, szorgalmazza szobrának felállítását, Történelmi Társulat alapítása érdekében tevékenykedik, síkra száll a város történetének megírása érdekében, árvaház létesítéséért küzd, lemásolja a szegedi boszorkány- perek jegyzőkönyveit, szorgos gyűjtője a környékbeli néphagyománynak, Iparos-legény Egylet létrehívását egyengeti. A helyi sajtóban állást foglal a várost érintő minden fontosabb kérdésben és készséggel adakozik nemes célokra. Publicisztikai munkássága az országos szaklapokra is kiterjed. Sorozatosan jelennek meg cikkei a gimnázium évkönyveiben, a Szegedi Híradóban, a Szeged-ben, a Szegedi Néplapban. Számos önálló munkája és hírlapi cikke különnyomatban is megjelenik Szegeden. Eredményes munkásságának itt az vet véget, hogy a tatai gimnázium igazgatójává delegálja rendje. 1870-ben pedig felmentik minden kötelezettsége alól és Budára rendelik kutató munkára, a rend történetének megírása végett. Ennek elkészíti részletes tematikáját, de emellett számos más munkája is napvilágot lát. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, számos történelmi és egyéb társaság tagja Esti sétája alkalmából ért durva támadás következtében elszenvedett combcsonttörése, és a fellépett komplikációk vetettek véget életének. 92. Csapó Ferenc Pál (Darvas, 1885. júl. 6.— Budapest, 1958. ?) Dezső földbirtokos és gyöngyi Borbola Albertina fia. Fogarason gazdasági Akadémiát végzett. Darvasi birtokos, oki. gazda. Bihar megyei Gazdasági Egyesület titkára. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság, majd a Miklapusztai Állami birtok igazgatója. Állampusztai rabgazdasági igazgató. Szegeden 1918. dec. 14-én köt házasságot Csikós Nagy Margittal, mely gyermektelen maradt. 1923— 1924-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó gazdája. Az első Világháborúban katonai és 43 havi frontszolgálatot teljesít, t. főhadnagyként szerel le, majd századossá lép elő. Mackensen tábornok hadsegéde volt. M. kir. gazdasági főtanácsos. Szegeden a belvárosi temető családi sírboltban nyugszik. 226, 231, 231, 271. Csavojszky Jozefa (Szeged, 1810. ?—Szeged, 1882. márc. 5.) becenevén: Pepi. József városi tanácsnok és neje leánya. Szegeden 1827. nov. 29-én házasságra lép varsányi Vedres István ügyvéddel, ki ekkor Szeged város vica-fiscalisa. Házasságából — férje hirtelen elhalálozása után — Gyula fia született. Nevezett később Nagykárolyban vadászat közben eltévedt golyó áldozata lett. Ott temette el, majd exhumáltatta és haza hozatta tetemét. Tíz évvel fia halála után, mint 35 éve özvegy határozza el magát második házasságra és férjhez megy a nála 15 évvel fiatalabb Szegedre települt csőglei Gaál Mihály kereskedőhöz. Nevezett is özvegy ember volt és első házasságából öt éves Endre fiát hozta az új házasságba. De az esküvő után két évre meghalt és özvegye maga nevelte fel mostoha fiát annak szárnyrabocsátásáig. Hetvenkét évesen hunyt el. 249/42, 296/40. Csavojszky József (Szeged, kb. 1775.—?) városi tanácsnok. János városi tanácsnok és Liska Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Feltehetően jogot végzett a pesti tudományegyetemen és ezt követően Szeged városnál talált állásra. E pályán előrehaladva végül városi tanácsnoknak választották meg. Házasságából Jozefa 41
