Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

C

c Cajus Gábor István (Kis-Telek, Baranya megye, 1802.—Szeged, 1869. máj. 17.) orvos. Mendel szegedi kereskedő, háztulajdonos és neje Poilák Krészl fia. Középiskoláit Szege­den a kegyesrendiek gimnáziumában végezte (1818—1825). Majd a pesti tudományegyetem orvos karának lesz hallgatója, ahol 1832-ben orvos-doktori oklevelet szerez. Az ennek alap­jául szolgáló értekezését Szegeden jelentette meg. Itt telepedik meg és kéri diplomája ki­hirdetését. Városi polgár és a választott község tagja. Gyakorló orvos, de később pályázik vá­rosi orvosi állásra. 1849—1850-ben a szegedi városi kórház igazgató főorvosa. Sebész. 1852- ben értekezést tesz közzé „Das Rokus-spital in Szegedin” címmel. A Szeged-Belvárosi Ka­szinónak újraalakulása előtt és után is tagja, majd 1858—1865-ben igazgatója. Finom, ked­ves modora, közjótékonykodása, alapítványai közkedveltté tették. Szegeden köt házasságot Abelesz Reginával, kitől Gábor István Ká­roly (xl828) és Regina nevű gyermeke szár­mazott (xl831). Hatvanhat évesen hal meg. Szegeden a Laudon utcában volt házingat­lana, ebben lakott és tartott fenn orvosi ren­delőt. Az István utónevet áttérésekor vette fel (1847). 26,88,96,110,269. Cajus Mendel Mihály (Kis-Telek?—Szeged, 1833.) kereskedő (mercator-questor). Ha Szinnyeinek •— Reizner adatain alapuló — közlése aggálytalan, úgy a Dunántúlról, Ba­ranya megyéből, Kis-Telekről költözhetett Szegedre a múlt század legelején. Fiát már itt járatta gimnáziumba. Kereskedést nyitott és hamarosan házat vásárolt. Tevékeny tagja lett a Szegedi Zsidó Hitközségnek, melynek előbb esküdtje, majd ülnöke, bírája, választmányi tagja, elnöke. Adományoz az első zsinagóga építésére, annak előimádkozója, imaszéktulaj- donosa. Iskolafelügyelőbizottsági tagja. A Tal- mud-Tóra Chevra egyik alapító tagja. Szege­den nősül, neje Poilák Krészl, Herzl Fülöp özvegye, kitől Gábor, Farkas, Teréz és May- rem gyermekei származtak. 88. Cicatricis Pál (Andocs, 1827. júl. 1.—Szen­tes, ?) dezséri nemes. Mihály és Rudics Éva fia. 1848—1849-ben a szegedi 3. honvéd zászló­alj főhadnagya. Világosnál teszi le a fegyvert. Az Alkotmányos élet helyreállta után Szentes város főjegyzőjévé választja. A zászlóaljnak harmincéves szegedi találkozóján részt vesz. Neje haraszti Koromzay Alojzia, kitől Géza, Béla, Kálmán, Etel, Lajos, Gyula, Paula és János gyermekei származtak. 157. Clausel I. Klauzál 256. Curry Richárd (Budapest, 1879. jan. 20.— Budapest, 1945. márc. 22.) ítélőbíró. Béla Fe­renc MÁV főellenőr és Krautwald Margit fia. Iskoláit Budapesten és 1889-től Szegeden vé­gezte a piaristáknál. Az egyetemet Budapes­ten látogatta. Jogi doktori diplomát szerzett 1903-ban és bírói pályára lépett. 1902—1903 szegedi jb. joggyakornok, 1904—1905 tör­vényszéki aljegyző, 1907 jegyző. Bírói gya­korlati vizsgát tett 1907-ben és 1908-ban. Makói 1909—1911 járásbíróság bírája, de 1914-ben már ismét Szegeden van és az első világháborúban hadbíró, majd a kir. tör­vényszék bírája. Tovább emelkedve a rang­létrán hamarosan az itteni ítélőtábla bírája és elnöki titkára, majd tanácselnöke és végül 1944-ben elnöke. A város kiürítésekor Buda­pestre távozik, ahol nélkülözések következ­tében meghal. Szegeden 1903. jan. 14-én nő­sült, neje Katona Vilma, kitől Margit nevű leánygyermeke származott. A Szeged-Rókusi r. k. egyházközségnek elnöke volt és a Kos­suth Lajos sugárút 26. sz. alatti ház volt tu­lajdona, melyben lakott. Kitüntetései közül kiemelendő a pápai Szent Gergely rend. 274. Csakovácz György (Szeged, 1819. ?—Sze­ged, 1876. jún. 13.) ügyvéd. Szerb nemzeti­ségű. Iskoláit Szegeden, középiskolát az itteni piarista gimnáziumban végezte. A pesti tu­dományegyetem állam és jogtudományi kará­nak hallgatóként szerzett végbizonyítványt. 1841-ben tett — kitűnő eredménnyel — ügy­védi vizsgát és szerzett ügyvédi diplomát, me­lyet Szegeden hirdettetett ki. Itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát és 1843-ban a város pol­gárai közé is felvették. Hamarosan házat vá­sárolt a Piarista utcában 2566 helyrajzi szá­mon, mely ingatlan feltehetően azonos a ké­sőbb említett Ipar u. 21. és Templom tér 9. számúval és ebben lakott és tartott fenn ügy­védi irodát. A ház az 1879-es árvizet is át­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom