Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BOROSS BOROSTYÁNYI rövid ideig ügyvédjelöltként működött, majd jogi doktori oklevelet szerez. Szeged városnál vállal állást, ahol a városi rendőrséghez nyer beosztást 1910-ben. Szegeden a Kossuth Lajos sugárúton volt lakása. Később rendőrségi jegyző, majd városi II. osztályjegyző 1914-ben. A rendőrségnek 1919-ben történt államosítását követően átveszik annak állományába, ahol a bűnügyi osztály vezetésével bízzák meg. 1929-ben rendőrtanácsos. Helyettes rendőr- kapitány. Hamarosan rendőrfőtanácsossá léptetik elő és Erdély visszacsatolása után a kolozsvári m. k. Államrendőrségi Kapitányság helyettes vezetője lesz. Az oda visszatért Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán az „Államtudományi Államvizsgálati Bizottság” kültagja. A második világháborút követő összeomlás során visszatér Szegedre, állását elveszti és itt visszavonultan él. Király Irmával kötött házasságából egy fiú József a későbbi békéscsabai belgyógyász szakorvos és két leánygyermek Irma és Alica származott. A Szeged-Belvárosi temetőben nyugszik. 274. Boross Dezső (Korom, 1868. nov. 24.—Szeged, 1946. aug. 5.) királyi főügyész. Károly és Tóth Aloizia fia. Iskoláit a pozsonyi kir. katolikus gimnáziumban végezte és ott is tett érettségi vizsgát. Ezt követően a pesti egyetemre ment, ahol az állam- és jogtudományi karon jogot hallgatott. Ott szerzett jogtudori diplomát. Budapesten szerzi meg ügyvédi oklevelét. Eleinte Budapesten folytat ügyvédi gyakorlatot és közben parlamenti szakvizsgás gyorsírógyakornok. 1895-ben állami szolgálatba lép és kinevezik a mohácsi járásbírósághoz aljárásbíróvá. 1900-ban a kassai m. k. ügyészséghez kerül és onnan 1905-ben Nagy- becskerekre, 1907-ben pedig Temesvárra kerül, utóbbi helyen vezető kir. ügyésszé lép elő. Ezen állásában az első világháborút követő összeomlásig marad, amikor a hűségeskü megtagadása miatt eljönni kényszerül, Magyar- ország javára optál és a szegedi kir. főügyészséghez nyer beosztást főügyészhelyettesként. 1926-ban kinevezik m. k. főügyésszé. A szegedi m. k. Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán a „Jogtudományi Államvizsgálati Bizottság” tagja 1932- től mindaddig míg e bizottságok működését jogszabály nem szünetelteti (1939). Nős. Neje Simonkovits Jolán a „Jótékony Nőegylet” vezetőségi tagja (1927). Református presbiter. Társadalmi tevékenysége főleg a gyorsírás propagálására szorítkozik, melynek lelkes híve. A Szegedi Gyorsírók Egyesületének tagja. Közíró. Szegeden, Takaréktár u. 8. sz. a. lakott. Nyugdíjba vonult 1931-ben. 272, 274. Boros Frigyes (Arad, 1825. jan. 16.—Szeged, 1892. febr. 17.) zelenei. Ándrás gyógyszerész és Stotz Terézia fia. Elemi iskoláit Aradon, Lyceumot Szegeden végzett. Ezt követően technikusként dolgozik 1841—1842- ben az aradi kincstári mérnökségen. Majd a pesti műegyetemre megy, ahol mérnöki diplomát szerez (1845). A bécsi cs. k. műegyetemen, a mérnöki szakosztályon képzi magát tovább. Hazatérve Széchenyi István gróf támogatásával a Helytartó Tanács kinevezi 1846- ban az aradi Építő Főigazgatósághoz díjtalan gyakornoknak. 1849-ben u.o. a vízügyi szakosztályra kerül, majd 1851-ben a cs. k. Tisza- szabályozási Központi Bizottsághoz nyer beosztást. 1857-ben nevezik ki a szegedi Folyammérnöki Hivatal vezetőjévé. A Szeged-per- csorai Tiszaszabályozási Társulat mérnöke, majd főmérnöke. 1882-ben királyi tanácsos és miniszteri osztálytanácsos. Ekkor vonul nyugalomba. Szegedi háztulajdonos. Szegeden lép házasságra 1859. ápr. 12-én bánhidi Bánhidy Ilkával, kitől Ilona, Margit, Teréz, József Endre, Vilma és Jolán nevű gyermekei származtak. Tüdőgyulladásban hal meg 67 évesen és a szegedi Deszkás temetőben helyezik örök nyugalomra. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és választmányi tagja a Szabadelvű Körnek. 89, 145, 214, 241. Boros József (Szeged, 1870. jan. 25.—Algyő, 1925. jún. 2.) zelenei. Dr. med. univ. Kórházi igazgató-főorvos. Frigyes főmérnök és bánhidi Bánhidy Ilona fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a Pesti Tudományegyetem orvosi fakultásának hallgatója lett és ott szerzett orvosi diplomát. Orvosi pályáját Szegeden kezdte, ahol 1905- ben a Szegedi városi kórház sebész-orvosa lesz. Hamarosan kórházi főorvossá választják. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít és orosz fogságba esik. Leszerelve hazatér és bekapcsolódik az ellenforradalmi szervezkedésbe. Az ABC tagja. A repülés szenvedélyes híve és ennek áldozata. Egy algyői repülése során lezuhanva hal meg. Á város társadalma a városi kórház Kossuth Lajos sugárúti főfrontja előtt szobrot emeltetett emlékére, majd a városi tanács utcát nevezett el róla. Szegeden 1902. okt. 14-én köt házasságot Bakonyi Vilma Sarolta Irénnel. Utóbb egészségügyi főtanácsossá nevezték ki. Gyermekei: Vilma, Éva és József. 219, 220, 222, 224, 230, 241, 241, 241, 241, 241, 245 , 295. Borostyányi Alfonz Ferdinánd (Tischnovitz, mások szerint Trebitsch, 1815. aug. 4.—Szeged, 1871. jan. 22.) Czímemél: Borostyánk 1861-ig Bernstein. Tischnowith-ban született, ma Tisnov, ősi — Szegeddel egyidős — városban, amely a pozsony—prágai vasútvonal és a Svratka folyó mellett fekszik Morvaországban, bányaváros. Nem ismeretes, hogy hány éves korában hagyta el szülőhelyét és mikor 35
