Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BETHLEN BEZDÁN és neje szárhegyi Lázár Drussina fia. 1619-ben Magyar- ország fejedelmévé és 1620-ban a besztercebányai ország- gyűlésen Magyarország királyává választják. Első neje Károlyi Zsuzsanna, kinek 1622-ben történt elhalálozása után Habsburg hercegnőt kért hitvesül, de eredménytelenül. így kötött azután második házasságot György Vilmos brandenburgi fejedelem Katalin nevű leányával Kassán 1626. március 1-én. 1625-ben adományoz nemességet és címerhasználatot Fodor Miklósnak, de előnév használati jogról nem történik említés. Hogy eme Fodornak leszármazottai lennének-e a Czímer által említettek, nem volt megállapítható. L. Fodor István 203. Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. okt. 3.—Szovjetunió, 1947.) bethleni gróf. Miniszterelnök. István gróf és Teleki Ilona fia. A kolozsvári ref. kollégiumban és a bécsi Theresiánumban tanult. 1901—1918 években országgyűlési képviselő. 1919. febr. 12-én életre hívja a Nemzeti Egyesülés Pártját, majd a forradalom elől Bécsbe menekül. A Központi Antibolsevista Komité és az ellenforradalom egyik szervezője. Szegedre is lejön. Később a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemnek Szegedre telepítésének egyik elősegítője. 1922. június 29-én a most már szegedi Ferenc József tudomány- egyetem díszközgyűlésen honoris causa doktorává avatja. 1920-ban Hódmezővásárhely I. kerületi nemzetgyűlési képviselője. A felszabadulás után egy ideig rejtve marad, majd a Szovjetunióba viszik. A Szeged-Belvárosi kaszinó 1924-ben vacsorát rendez tiszteletére és 1929-ben tiszteletbeli tagjává választja. Neje Bethlen Margit grófnő, írónő. A budapesti egyetemen hallgatott jogot és a Magyaróvári Akadémián szerzett diplomát. 222, 223, 231, 273. Bctrix Jean Joseph Eriin Lucian Alfred (Annecy, 1867. jún. 16.—Nice, 1939. júl. 24.) tábornok. Cesar Louis Viktor és Béard Antoinette fia. A Saint Cyri katonai szakiskolában 1887. október 26-án végzett és 1889-ben a 2. gyalogezred hadnagya lesz. 1895-ben főhadnagy és 1899-ben kapitány. 1906-ban zászlóaljparancsnok. Majd végigszolgálja a francia hazai és gyarmati alakulatok jónéhányát mire 1915-ben őrnagy, 1917-ben alezredes, majd ezredes lesz. Több hadszíntéren is harcolt az első világháborúban és meg is sebesült. 1919- ben a 24. gyarmati gyalogezred, mint megszálló haderő élén vonul be Szegedre. Már érkezése napján, 1919. március 23-án kihirdeti városparancsnoki hatáskörét és érintkezésbe lép a közhatalmat gyakorló direktórium tagjaival. Rendeletet bocsát ki, mely elsősorban csapatai biztonságát, majd a nyugalom fenntartását hivatott biztosítani. Közben katonai erősítések érkeznek, ami fellépését határozot- tabbá teszi. Ezalatt a direktórium egyrészt felsőbb rendelkezésre, másrészt, mert rendelkezéseivel nem ért egyet, elhagyja Szegedet. Erre — most már magát városkormányzónak deklarálva — a korábbi polgári városvezetőséget helyezi vissza állásába. Ezalatt szervezkedik az ellenforradalom, annak vezetőivel is tárgyal, továbbra is arra törekedve, hogy osztályharcra egyik részről se kerüljön sor. Megalakul az újra szervezett rendőrség és amikor az a munkásság exponenseinek letartóztatásába kezd, egyes foglyokat szabadon enged. Ugyanakkor nem állja útját a kaszárnyák leszerelésének és az ellenforradalmi katonai szervezkedésnek. Amikor azután megalakul a szegedi kormány ő maga proklamálja azt azzal, hogy „semmi sem változik”. Úgy látszik, hogy magatartását illetőleg feletteseivel is ellentétbe kerül, a rendelkezés joga lassan kicsúszik a kezéből és június 15-ével áthelyezik a keleti hadsereghez Lúgosra. így szegedi szereplése megszűnik. 1911. március 6-án köt házasságot Párizsban Créal Susanne Marie Catherine- vel. 1924-ben brigádtábornokká lép elő. Számos bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Czímer tévesen „Petrix”-nek írja a nevét 222, 225. Bettelheiin Mihály, kereskedő. Valószínűleg a családnak pozsonyi — hittudósai és orvosai révén hírnévre szert tett —• ágából származott. A szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja (1854). Jómódú kereskedő Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinó újraalakulásakor (1858) belép annak tagjai sorába. 89. Bezdán család, más írásmód szerint Bez- dány. A Bács-Bodrog megyei Bezdán — ma jugoszláviai Bezdán — község után nevezett család. Főleg Szeged és környékén megtelepedett, de Csongrád és Békés megyében, sőt Pesten is feltalálható tagokkal. A Czímer által állított kapcsolata egy bezdáni Dobossy családdal nem volt kimutatható. L. még Dobossy család. 125,252/106. Bezdán Ferenc (XVIII. sz.—XIX. sz.) Tulajdonképpen Bezdány. Czímer szerint a bezdáni Dobossy nemesi család elszegényedett ágából, melynek tagjai elhagyták a nemesi hangzású nevüket és családnévül a Bezdán nevet használták volna. Ez az állítás, amely nyilván szájhagyományon alapul, nem volt bizonyítható. Bezdány Ferenc már valószínűleg szegedi születésű volt és bizonyára itt kötött házasságot 1816 körül Szűcs Rozáliával, mely házasságából 1817-ben Ferenc — s későbbi rókusi plébános — és Terézia gyermekek származtak. Utóbbi lett anyja a későbbi Vargha Ferenc belvárosi apátnak. Városi polgárrá választották, és jómódban élő rókusi lakos volt, az 1848-as közp. választmány tagja Rókus- ról, és városi képviselő Rókus-városon. 125. Bezdán Ferenc (Szeged, 1817. jún. 4.—Szeged, 1864. júl. 3.) rk. lelkész. Ferenc és Szűcs Rozália fia. Iskoláit Szegeden végezte. Filozófiát is itt tanult. A papi pályát választva 29
