Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BEZDÁN BIEDL papnövendék lett Temesváron. Teológiát a bécsi Pazmaneumban hallgatott, majd visszatérve a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának lett hallgatója, ahol filozófiai doktori fokozatot nyert. Aldozópappá 1841-ben szentelték fel. Ezután káplán Apátfalván, Szent-Annán, Szent-Hubert-en, Makón, Orszyfalván, majd Bogároson. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak alapításától részvényese. 1848-ban Szeged városa — mint kegyúr — megválasztja plébánossá Kistelekre. A forradalom alatti nyílt kiállása és verbuválása miatt elfogják és rövid ideig a Neugebäude foglya. 1863. október 25-én sze- ged-rókusi plébánossá választják. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja már 1848 előtt, majd pedig annak újraalakulása után is. 74, 88, 109, 125, 125, 125, 125, 208, 292. Bezdán Teréz (XIX. sz.—XIX. sz.) Ferenc városi polgár és neje Szűcs Rozália leánya. Atyja módos rókus-városi lakos volt, testvére Ferenc rókusi plébános. 1836 körül házasságra lépett Varga István városi polgár rókusi lakossal, ki 1848-ban nemzetőr káplár lett, háztulajdonos volt, sertésvágó és kereskedő. Házasságából született Ferenc (xl837), Treszka (xl839), István (xl841) és János (xl844). Családi neve az anyakönyvekben Bezdány-ként szerepel. 125. Bezerédj István (Szerdahely, 1796. okt. 25.—Hídja, 1856. raárc. 6.) bezerédi nemes. István sopronmegyei főszolgabíró és felsőbüki Nagy Erzse fia. Szülőhelye a sopronmegyei kapuvárási járásban fekszik. Iskoláit Pozsonyban és Sopronban abszolválta. Miután a tudományokban és nyelvekben kellően kiképezte magát a családnak Tolna megyei birtokára ment. Itt bekapcsolódott a megyei politikai életbe és hamarosan a szabadelvű nemesi ellenzék egyik vezére lett. így választották meg egymás után az 1830., 1832/36., 1839/40., 1843/44. évi diétára követnek. Politikai szereplése kiváltotta az osztrák hatóságok ellenszenvét és Világos után hadbíróság elé állítva kötél általi halálra ítélték. Haynau kegyelme folytán szabadult. 1821. június 25-én Szombathelyen köt házasságot bezerédi Bezerédj Amáliával az ismert kisdedóvó apostollal és írónővel, mely házasságából származott 1834-ben a tíz éves korában elhalt Fiorina leánya. Az anya nem érte meg leánya elhaltát, mert már 1837-ben jobblétre szenderült. Bezerédj csak tíz év múltával köt újabb házasságot, még pedig asszonya húgával Bezerédj Etelkával, de e frigyből már nem származott utód. Elhalálozása birtokán történt, amely Tolna megye dunaföldvári járásában fekszik. Születési éve — feltehetően a sírkőfelirati tévedés folytán — sok publikációban tévesen 1795-ként szerepel. Ugyancsak tévesen alapulnak ama híradások, hogy Rákóczi Ferenc — később lefejezett — hívének Bezerédj Imrének lenne egyenes leszármazottja. Szeged városa 1848-ban díszpolgárai sorába választotta. Sopronban kúriája ma is áll, Szekszárdon és Budapesten utcát neveztek el róla. 41. Bibó István (Kecskemét, 1877. júl. 23.—Szeged, 1935. szept. 10.) könyvtáros, etnológus, bölcsész. István dr. és Talányt Vilma fia. Iskolái bevégzése után a pesti egyetem bölcsészkari hallgatója (1905—1909) és itt avatják a filozófia doktorává (1909). Előbb a Közoktatásügyi Minisztérium beosztásában dolgozik, majd pedig a múzeumok és könyvtárak országos felügyeletét szervezi (1920). 1922—1924. években a népművelés országos felügyelője. 1924. május 15-én pedig a szegedi tudomány- egyetem könyvtárának igazgatója lesz. E könyvtár kezdeti organizálása és felfejlesztése az ő érdeme. Folyóirat szerkesztő és szakíró. Számos önálló mű szerzője. Később miniszteri tanácsossá nevezik ki. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Graul Irén, akivel kötött házasságából származott fia István a későbbi miniszter. Váratlan elhalálozása után az egyetem aulájából temetik, az egyetem, a társ egyetemek és számos társaság és egyesület képviselőinek búcsúbeszéde után. 274. Bieber Ferdinánd (Szeged, 1820. szept. 3.—- Szeged, 1860. szept. 29.) Mihály kereskedő és Wiedermann Viktória fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetem jogi karán szigorlatait letéve 1846. szept. 19-én ügyvédi vizsgára állt. Diplomáját dicsérettel nyújtották át. Mint táblai ügyvéd, majd 1846. okt. 3-iki újabb vizsga után felváltó törvény- széki ügyvéd jön haza Szegedre. Itt diplomáját kihirdetik és megkezdi ügyvédi gyakorlatát. Úgy látszik a praxis nem elégíti ki, jelentkezik a városi tanácsnál, hogy a II. József korabeli városi iratokat — melyeket mint sok más helyen, Szegeden is valahova ömlesztve lehánytak — rendezné. A városi tanács meg is bízza e munkálat elvégzésével tiszteletdíj ellenében. Megszakításokkal évekig dolgozik e feladat teljesítésén. 1848-ban kéri magát a város polgárai közé felvétetni. Hadbíró. A tisztújításon jelölik a II. aljegyzői állásra. Ekkor folyamodik névváltoztatásért „Bieber”-ről „Bibor”-ra, mit engedélyeznek ugyan, de az ekkor már elmaradt királyi megerősítés következtében Világos után hatálytalanítják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1848 előtt is és annak 1858- ban történt újraalakulása után is. Nőtlen. Melancholiában szenved és önkezével vet véget életének. Czímer tévesen állítja (41), hogy 1842-ben tért haza ügyvédként; hogy „Vidra (Biber) Nándoriként szerepelt volna (41); családi nevének írásmódja sem „Biber”; utónevét sohasem használta Nándorként. Czímer abban a tudatban, hogy „Vidra”-ra magyarosított később nem tudta személyét azonosítani (89). 41,89. Bieber Sándor 1. Vidra Sándor. 116. Biedl Samu dr. (Szeged, 1872. máj. 15.— 30
