Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VASS VASTAGH követően hittanárként és újságíróként is működött. 1904-ben szentelték pappá és adonyi káplán, majd székesfehérvári teológiai tanár lesz. 1911-ben a Szt. Imre Kollégium igazgatója. 1919-ben a pesti egyetemen a teológia nyilvános rendes tanára. 1920-ban sárvári kerületi nemzetgyűlési képviselő és a budapesti törvényhatóság bizottsági tagja. 1920—21-ben közélelmezési miniszter. 1920—1922. május 30-ig közoktatásügyi miniszter. 1922—1930-ig népjóléti és munkaügyi miniszter. 1924- ben a kalocsai káptalan nagyprépostja. 1921-ben apostoli protonótárius és az I. Osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa. 1927-ben szombathelyi kér. országgyűlési képviselő, majd felsőházi tag. A tanácsköztársaság idején Zala megyében húzódott meg. A budapesti egyetemi templom „Nemzeti kriptájáéban temették. 1921. május 5-én résztvett a Dugonics Társaság felolvasó ülésén Szegeden mint vendég, annak 50. éves jubileuma alkalmából és ugyanezen év okt. 10-én résztvett az egyetemi megnyitó ünnepségeken Szegeden. 234. Vass Károly (Budapest, 1841. szept. 26.— Szeged, 1907. jan. 30.) a bankszakmát választotta hivatásául. 1876. május 15-én a Szeged- Csongrádi Takarékpénztár vezértitkára volt, majd pedig igazgatója lett Gál Ferenc elnöksége alatt. Már 1873. ápr. 14-én bankigazgatóként szerepel a társaságban. 1882-ben a Szegedi Lloyd Társulat közgazdasági előadója. 1886 és 1896-ban a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapításának és fennállásának történetét írja meg és adja közre Szegeden. 1893— 1907-ig a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bankjának igazgatósági tagja. 1896— 1906-ig a Szegedi Kenderfonógyár felügyelőbizottsági tagja. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja. 1898-ban a „Michels Kendergyártó és Kötélfonógyár RT.” igazgatósági tagja Őpalánkán. 1906-ban a D. M. K. E. pénzügyi osztályának elnöke. Kétszer nősült, első felesége Róth Karolina volt, akitől Erzsébet leánya született. Majd elözvegyülése után újból nősült Szegeden 1888. szept. 15-én és ekkor Papenberger Alojziót vette nőül, akitől Alojzia Eszter Mária, Béla József Jenő és Károly János Ferenc gyermekei származtak. 261/374, Vass Pál (Szeged, 1853. nov. 7.—Szeged 1889. ápr. 9.) iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban jár. 1864—1872-ig. Ezt követően a budapesti egyetemen hallgatott jogot és szerzett abszolutóriumot. Majd joggyakorlatra ment és annak befejezése után ügyvédi vizsgát tett. Korábban talán postatiszt volt Budapesten. 1878- ban már Szegeden van városi aljegyző és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. A kaszinó 50. éves fennállási ünnepségének előkészítésében is résztvett. 1882—1889-ig városi főjegyző volt és Fodor u. 12. sz. alatt lakott. 18_83-ban a Szegedi Emléklap egyik cikkírója. íróként Felvéghy Pál néven szerepelt. írásban és szóban küzd a szegedi egyetem létesítéséért, és 1880-ban eljár küldöttségben a királynál. 1883-ban királyi elismerésben részesül a rekonstrukciós munkálatokban való részvételéért. 1881—1884-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó jegyzője. 1884—88-ig a szegedi tisztviselők „Összetartás” Szövetkezetének elnöke, a Szabadelvű Kör tagja. Felesége Becsei Éva volt, akivel Szegeden 1881 körül kötött házasságot. Házasságából Flóra leánya származott. 160. Vásárhelyi Pál (Wallendorf, 1795. márc. 26.—Pest, 1846. ápr. 8.) atyja Mátyás szepes-olaszi kántortanító, székely eredetű és kézdivásárhelyi nemes. Anyja Bekk Mária téglási nemes. Wallendorf magyar neve Szepes- olaszi. Iskoláit Miskolcon, középiskoláit az eperjesi líceumban végezte, majd egyetemre iratkozott be, feltehetően Pesten és bölcsészetet hallgatott. Utóbb mérnöki tanfolyamot végzett. 1816. nov. 30-án mérnöki képesítést szerzett Budán. 1814—1815-ig mérnöki gyakorlaton, volt Losonczi Józsefnél Borsod megyében. Mérnök Zemplénben, illetőleg Veszprémben. 1819-ben napidíjas mérnök a Kőrös felmérésénél. 1829-ben a Duna Térképező Hivatal igazgatója. 1831-ben a Helytartótanács megbízottja a Tisza szegedi szakaszának feltérképezésére és a Maros rendezési tervének előkészítésében. 1832-ben hajózási és közlekedési kir. biztos. 1833-ban a Vaskapu szabályozásánál működik közre. 1835. szept. 14-én a Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban rendes tagja. 1837-ben hajózási mérnök, helyettes hajózási felügyelő. 1841-ben hajózási főfelügyelő. 1845-ben bejárta a Tiszát végig és így Szegeden is járt. Mátrai Lajos által alkotott szobra Szegeden a Széchenyi téren áll. 1831-ben térképet készített Szegedről. A Vásárhelyi sugárút hirdeti Szege, den nevét. 196 Vastag Anna. Házasságot kötött Fodor Ádám Ferenc szegedi lakossal, aki az 1848-as események egyik hangadó szereplője a város közgyűlésen és az 1848-as mozgalmakban; felsővárosi korcsmáros volt a Varjak utcájában, jómódú közéleti szereplő. E házasságból származott István nevű fia. 203. Vastag Antal (?—Szeged, 1928. máj. 25.) 1896—1927-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó szolgája volt. 1927-ben munkaképtelen. 1927. márc. 11-től havi 80 pengő kegydíjat szavazott meg részére a kaszinó, és 1928-ban temetési költségére özvegyének kéthavi kegydíjat folyósított. 230, 245. Vastag Antalné előbbinek felesége, majd özvegye. 245, 246. Vastagh György Antal (Szeged, 1834. ápr. 12.—Budapest, 1922. febr. 21.) atyja János városi polgár. Anyja Terhes Katalin (?). Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál látogatott. Madj pedig Stech Lajos rajztanárnál képezte magát tovább. Ezt követően a bécsi képzőművészeti akadémián ta296
