Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VASTAG H WEBER nult. Igyekezett tudását tökéletesíteni számos rajztanár mellett. Neves portréista, arcképfestő, genrefestő. 1849-ben honvéd, Temesvárnál fogságba esik, beteg lesz és elengedik. Az első, aki mellett a festészetre irányult figyelme és akitől oktatást kapott, Gerstenberg nevű bujdosó német volt. 1854-ben Kolozsváron telepszik le, majd Pestre megy. Lassan ismerté válik és sorozatosan kap megrendeléseket. 1873-ban Bécsben él és itt is szeretne maradni, ám 1880-tól már Budapesten dolgozik. 1883- ban ő festi meg I. Ferenc József és Erzsébet királyné képét Szeged város rendelésére és városi tanácsterem részére. Termékeny festő volt. Kolozsváron 1865 körül kötött házasságot és e házasságából Géza és György fiai származtak. 173, 195, 208, 237, 249/40, 249/40, 259/321, 296/40. Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szept. 18.—Budapest, 1947. jón. 3.) atyja György Antal festőművész. Iskoláit Kolozsvárott, majd Budapesten végezte. Középiskolában Budapesten, a Minta rajziskolában járt, és atyjánál tanult festészetet. 1912-ben Zsilinszky Endre gyilkossági perében Achim András ellen kisorsolt, de selejtezett esküdtszéki tag volt. Münchenben, Párizsban, Német- és Olaszországban tanult szobrászatot. Egymás után alkotta szebbnél szebb és általánosan elismert művészi szobrait. A „Kincsem” lovasszobra, a „Lófékező” Budapesten, „II. Rákóczi Ferenc” szobra Szegeden áll. Magyar kir. kormányfőtanácsos, a Magyar Képzőművészeti Tanács választmányi tagja. Az Irodalmi és Művészeti Tanács tb. tagja, a III. Osztályú Vaskorona Rend tulajdonosa, Magyar Érdemkereszt, Corvin Koszorú tulajdonosa. A francia akadémia pálmás és babérkoszorús mestere. 1942-ben Budapesten I. kér. Tigris u. 55. sz. alatt lakott. Valószínűleg 1899-ben Budapesten kötött házasságot Benczúr Olgával, akitől Éva és László gyermekei származtak. 195, 196, 235, 249/40. Vastag János (1852. jan. 24.—?) atyja Vastag János pusztai hadnagy, anyja Torma Katalin. 1849-ben a Szegedi 104. sz. honvédzászlóalj hadnagya volt és résztvett a szennta- mási ütközetben. 71. Vastag János 1. Vastag Sándor János. 173, 249/40, 249/40. Vastag Sándor János (Szeged, 1821.—Bécs, 1870?) atyja Ferenc szűcsmester volt, anyja Hajdú Anna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és nem kizárt, hogy tanári képesítést szerzett rajzból. 1842-ben Bécsbe költözött és a Képzőművészeti Akadémián tanult. Majd a Müncheni Akadémiára ment. Számos képe ismert. Megfestette I. Ferenc József képét a szegedi tanács rendelésére (ez már a másik ilyen megrendelt kép). Őtőle való talán Vedres Istvánná képe, ő volt Joó Ferenc szegedi festőművészegyik mestere. Megfestette Osztróvszky József képmását is. Azután lassan összeroppant és Bécsben 1870 körül meghalt. Több képe szerepel a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében. 173, 249/40, 249/40. Vastagh Zoltán László (Kisterenye, 1891. máj. 28.—Szeged, 1964?) atyja Lajos, anyja Dombay Mária. Iskoláit elvégezve a szegedi Ferenc József Tudományegyetem jogi karára iratkozott be és 1923-ban jogi doktori oklevelet szerzett. Talán résztvett az 1914—18-as világháborúban. 1927-ben a Szegedi Kerületi Rendőrfőkapitányságon rendőrkapitány. 1929- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1932- től Kőszegen rendőrkapitány. 1930-ban a Szegedi Rendőrkapitányság vezetője, Kállay út 6/3. sz. alatti szegedi lakos. 1941-ben az Érsekújvárt Rendőrkapitányság vezetője, rendőrtanácsos, 1944-től ugyanaz Nyíregyházán. 1947-ben újból a Szegedi Rendőrkapitányság rendőralezredese. Kétszer nősült. Első felesége halála után, másodszor nősülve Szegeden 1930. április 26-án elvette Schuszter Katalint. 283. Vasvári Kovács Pál lásd Kovács József. 101, 253/140, 253/152. Wawra József (1820.—Szeged, 1878. júl. 25.) nevét felváltva „Vavra” módon is írta és 1860-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja, amikoris „cseh Beamter” címen jelöli Czímer. E szerint tehát cseh származású tisztviselőember lett volna. 1861-ben a Szegedi Templomi Zenekar „Prim horni”-sa évi 210 Ft fizetéssel. 1878-ban zenetanár és Palánkban a 304. sz. alatt lakott. Felesége Maurusz Hermina volt. Egy Vavra János 1848-ban Várayra magyarosított, de ezt hatálytalanították. Egy Vawara József pesti lakos pedig Váradi lett. 92. Vay László (Berkesz, 1823. aug. 15.—Berkesz, 1884 nov. 25.) atyja Abrahám, főispán, vajai és luskodi gróf v. b. titkos tanácsos. Anyja Kazinczy Zsófia. Sárospatakon jogot hallgatott. Majd katonai pályára lépett és 1839-től 1847-ig a cs. k. zsidás ezredben hadnagy, főhadnagy volt. Rangjáról 1847-ben lemondott. Szabolcsi föld- birtokos. Majd beáll honvédnek és először a 16. Károlyi huszárezred majd a reuss huszárezred főhadnagya, futára lett. 1848-tól 1849-ig Bem hadsegéde, később (1851) Kossuth konstantinápolyi ügynöke. 1849-ben Dembinszky alatt parancsőrtisztként a 10. honvéd zászlóaljban és résztvett a kápolnai, túrái, szegedi, temesvári ütközetekben. Világos után emigrál és 1852-ben Londonban él. Kegyelmet kap 1855-ben és visszatér. Felesége Be- niczky Sarolta grófnő volt, akitől Péter és Sarolta gyermekei származtak. 1868. jan. 7-én Szegeden tartózkodott. 1859-ben őrnaggyá, 1870-ben alezredessé, 1874-ben ezredessé léptették elő. 141. Weber János (Kaposvár, 1805.—Szeged, 1869. dec. 4.) szülei polgárok voltak. Iskoláit 297
