Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

V

VÁRTAY VASS dett meg és 1856-ban említik mérnökként. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Tisza-szabályozás folyammérnöke. 1861- ben Csongrád megyében Szeged székhellyel mérnök kormánykinevezés alapján. Ezt meg­előzően 1850-ben a Maros-torkolat kiképzé­sében dolgozott az Országos Építésügyi Igaz­gatóság felügyeletében. 1861-ben Szegeden három mérnöknek volt székhelye és ő volt a főmérnök. 91. Vártay István (1874. ?—Szeged, 1954. ápr.) gimnáziumot Brassóban és Fogarason járt. Főiskolát Budapesten és Nagyváradon láto­gatott. Majd a pénzügyigazgatás keretében Zilahon helyezkedett el és innen 1911-ben szegedi pénzügyigazgatóságnál állami végre­hajtó lett. 1925-ben egyenesadó ügyosztályi vezető. 1927-ben pénzügyi tanácsos a pénz­ügyigazgatóság helyettes vezetője. 1930-ban minden valószínűség szerint már nyugállo­mányban volt. 1932-ben a Wolf családi nevet Vártayra változtatta. 1942-ben Szegeden Bo­kor u. 12. sz. alatt lakott. Nős volt és házassá­gából István (1904) és Zoltán fiai származtak. Hetvenkilenc évesen halt el. 284. Vass Gergely (Csongrád, 1891. márc. 4.— Szeged, 1942. ápr. 26.) atyja Vass Imre gazda­tiszt volt, anyja Szekeres Etelka. Ő maga ne­vét „Hunyadi Vass”-nak írta. Iskoláit Szege­den végezte, gimnáziumot a szegedi állami főgimnáziumban járta és ott 1908. jún. 6-án érettségi vizsgát tett. Ezt követően a Kolozs­vári Ferenc József Tudományegyetem Jogi karára kérte fölvételét és jogot hallgatott. 1912. jún. 15-én politikai és 1918. szept. 18-án jogi doktori oklevelet szerzett. Közben jog- gyakorlatot folytatott Szegeden és Horgoson. Ennek letelte után, miután Münchenben is tartózkodott egy-két évig. 1914. ápr. 14-én vo­nult be fegyvergyakorlatra és 1918-ig katonai szolgálatot teljesített. A világháború alatt az orosz és a szerb fronton harcolt, megsebesült. Számos kitüntetés tulajdonosa. Leszerelve a Nemzeti Hadseregben is szolgált. A háborúban a 13. tábori ezredben szolgált tovább. Leszere­lése után Budapesten 1920. jún. 2-án tett ügy­védi vizsgát és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte felvételét Szeged székhellyel. Ettől kezdve mindvégig Szegeden folytatott ügyvédi gyakorlatot. Mikszáth Kálmán u. 21. sz. alatt, majd később Jókai u. 4. sz. alatt la­kott és praktizált. Számos gazdasági és társa­dalmi egyesületnek volt tagja és funkcioná­riusa. 1935-ben megválasztották országgyűlési képviselővé Szegeden. 1939-ben gazdasági fő­tanácsossá nevezték ki. 1942-ben Szegeden törvényhatósági bizottsági tag. Az általa hasz­nált „Hunyadi” név megkülönböztető előnév volt. Szegeden 1924. okt. 25-én kötött házas­ságot, feleségül véve Endrényi Margit Kuni­gunda Jozefát. Házassága gyermektelen ma­radt. 277. Vass Ignác (Dévaványa, 1861. aug. 3. (Mó­ricz)—?) atyja valószínűleg Wildmann Ignác volt, anyja Ebstein Rézi. A névváltoztatás ada­tai nem voltak felderíthetők. Iskoláit szülő­helyéhez közel, esetleg Békés—Gyulán vé­gezte. Középiskola után egyetemi tanulmá­nyokat kezdett a bécsi tudományegyetem or­vosi fakultásán. 1884-ben orvosdoktori okle­velet szerzett Bécsben. Orvosi gyakorlatát Sze­geden kezdte, itt telepedett meg és 1896-ban Szegeden Tisza Lajos krt. 77. sz. alatt lakik. 1911-ben Szegeden, Valéria tér 10. sz. alatt lakott és folytatott orvosi gyakorlatot. 1914—- 1918-ig a világháború során katonai szolgá­latot teljesített és több kitüntetést szerzett, többek között II. oszt. Vöröskeresztet hadi­ékítményekkel. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1932-ben Korona u. 15. sz. alatti, egy évvel később Fodor u. 5. sz. alatti lakos. Úgy látszik, hogy ebben a lakásban maradt mindvégig. Házasságot kötött Weisz- berger Szidóniával, akitől Sándor, s talán még egy fia és esetleg Erzsébet leánya született. 283. Vass István (1821.—Sátoraljaújhely, 1893. febr. 1.) középiskola befejezése után mérnöki tanfolyamot végzett Pesten és vízügyi mérnöki szakképzettséget nyert. 1848-ban önkéntesként belépett a honvédségbe és a 3. honvédzászló­aljban szolgált. Résztvett a délvidéki harcok­ban mint őrmester. 1848. szept. 23-án hadnagy, dec. 13-án főhadnagy. 1849. márc. 16-án szá­zados. 1848-ban várparancsnoki segédtiszt Péterváradon. 1849. márc. 31-én a hódmező­vásárhelyi 102-es, majd június 18-tól a kecske­méti 92-es honvédzászlóaljban szolgál és Perczel segédtisztje. Bevonulása után 1848-ban a Szegedi Minorita Zárdában nyert elszálláso­lást és az ott elszállásoltak parancsnoka volt. 1878-ban zichyfalvi mérnök. 157. Vass Jenő (Csongrád ?—?) szülei talán Vass Imre gazdatiszt és neje, Szekeres Etelka volt és ez esetben Hunyadi Vass Gergelynek test­vére lett volna. Szegeden paprikakereskedő­ként tevékenykedett és Sándor utcai lakos volt. 1927-ben hús- és vásárpénztári ügyvezető igazgató, a Szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara levelező tagja. 1929-ben magánzó és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben főtiszt, Sándor u. 38. sz. alatti lakos. 283. Vass József (Sárvár, 1877. ápr. 25.—Budapest, 1930. szept. 8.) iparoscsaládból származott. Iskoláit a Bene- dekrendi győri gimnáziumában végezte az I—IV. osztály­ig, majd Székesfehérváron folytatta a cisztercita ógim­náziumban. Teológiát Rómában tanult, madj a Colle­gium Germanicum-Hungaricumban volt 1898—1905-ig, ahol teológiai és filozófiai doktori oklevelet szerzett. Ezt 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom