Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BERNSTEIN BETHLEN okt. 15-én házasságra lép Kutassy Ilona Vilma Margittal, kitől Kornél fia születik. 223. Bernstein Alfonz, Czímernél „Berstain”. L.: Borostyául Alfonz. 116. Bernstein Alfonzné, Czímernél „Berntein- né” (60) I.: Brada Mária. 60. Béró János (Szeged, 1781. ?—Szeged, 1836. szept. 23.) szószóló. András szűcsmester és Szilber Regina fia. Iskoláit Szegeden végezte. Városi polgár. Háztulajdonos. A választott község tagja, szószólója. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja alapítástól. Később választmányi tagja (1834). Szeged-Rókusi templomatya. Mint a kültanács széles látókörű és megbecsült tagja a városi tanács üléseinek állandó résztvevője és szónoka. Nagy tekintélynek örvend és gyakran járt el a városi tanács meghatalmazottjaként közügyekben. Neje Hefelc Anna, kitől András, Cecília, Borbála, János, Mária Erzsébet, Ferdinánd József, Jozefa, Mária Regina, Imre és Regina ikrek, Anna. Sándor Gusztáv Ferenc, és Gyula gyermekei származtak. Ötvenöt évesen hunyt el. 27, 27. Béró János (Szeged, 1811. máj. 11.—Szeged, 1S58. jún. 7.) lelkész. János választott községi szószóló és Hefele Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban. Papi pályára lép Csanád megyében. Minden vakációját Szegeden töltötte és így az 1830-as kolera járvány idején berendelték kisegíteni kispapként a szeged-rókusi plébániára. Első miséjét Szegeden, a szeged- rókusi új templom ünnepélyes felavatásakor ott mutatta be 1833. november 25-én. A következő évben káplán a szeged-rókusi plébánián. Majd Millydorf = Magyar Cserny és Neu- dorf lelki gondozására osztották be, s e községek „emeritus curator”-aként hal meg. Czí- mer mint népszónokot említi és ekként atyjával téveszti össze, aki ekkor (1858) már régen halott volt. Belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé és közvetlenül ezt követően hal el. 88. Béró Jozefa Regina (Szeged, 1817. dec. 12.— Szeged, 1855. márc. 14.). János választott községi szószóló és Hefele Anna leánya. Iskoláit Szegeden végezte, gondos nevelésben részesült. 1847. okt. 19-én házasságot köt Vadász Manó szegedi ügyvéddel, a későbbi polgármesterrel. Házasságából Anna, Gyula és Jozefa gyermekek származtak. 67. Bertényi Iván László István (Budapest, 1896. jún. 21.—Szeged, 1948. jan. 22.) ügyvéd. Iván ítélőbíró és Wenzel Ilona fia. Anyai nagyatyja Wenzel Gusztáv jogtudós. Iskolái végzése után katonai pályát választ. A Lu- dovika Akadémia elvégzése után 1915-ben hadnaggyá avatják. Ezt követően az 1. honvéd tűzérosztályhoz nyer beosztást. Az első világháborút végigharcolja, 36 hónapot tölt hadszíntéren. Számos kitüntetés tulajdonosa. Az összeomláskor tűzérfőhadnagy. Leszerel és a szegedi Ferenc József Tudományegyetem joghallgatója lesz. Itt 1923-ban szerez jogi doktori diplomát. Joggyakorlatra megy, majd ügyvédi vizsgát tesz 1926. jún. l-jén. Közben a Szegedi Csónakázó Egylet pénztárosa, majd titkára, folyambajnokságot nyert evezőse. 1923. szept. 29-én Szegeden köt házasságot Gróf Alice-val, mely házasságból származik Alice Mária Klára és Johanna leányuk. Szegeden gyakorló ügyvéd, a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárosa. 274. Berze Árpád (Székely-szent-király, 1879. júl. 15.—Szeged, 1959. ?) ítélőbíró. Imre és neje Sebestyén Borbála fia. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem joghallgatója lett. Szigorlatai letétele után bírói pályára lép és a polgári jubileumi emlékérem birtokában lesz a brassói m. kir. törvényszék joggyakornoka, majd jegyzője. 1912-ben csikszentmártoni albíró és 1914-ben Csíkszeredán járásbíró. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít a 24. h. gy. e.-ben hosszú frontszolgálattal. Több kitüntetés tulajdonosa. Az összeomláskor szerel le és Trianon után a magyar állam javára optál. A szegedi kir. törvényszékhez nyer beosztást. 1934-ben kir. törvényszéki tanácselnök és e minőségben megy nyugállományba. Sze- ged-Felsővároson a Festő u. 7. sz. a. földszintes nagy sarokház volt tulajdona az államosításig. A felszabadulás után nyugdíját megvonták klerikálisnak állított magatartása miatt. A szegedi tudományegyetem klinikáján halt meg utódok nélkül. Neje: Kováts Margit volt, kit túlélt. 274. Berzenczey Domokos (Lesnyek, Hunyad megye, 1879. máj. 12.—Szeged, 1939. jan. 12.) görgényszentimrei és sámsondi nemes. István katonatiszt és Szereday Erzsébet fia. Iskolái elvégzése után a budapesti műegyetemre megy, ahol 1901-ben kap építészmérnöki oklevelet. Először Budapesten helyezkedik el Czigler Győző mérnöki irodájában, ahonnan a kassa— oderbergi vasútigazgatóságra kerül. 1917-ben Zenta város közönsége megválasztja városi mérnökévé és közmunkaügyi tanácsnokká. A szerb megszállás után Magyarország javára optál és Szegedre jön, ahol 1918 áprilisában városi főmérnökké választják. A városi Építészeti Hivatal élére állítják. 1926-ban műszaki főtanácsos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. Neje Mihálykovics Margit, gyermekeik Rózsa, Margit és Erzsébet Anna. 224, 232, 272, 274. Bethlen Gábor (Maros-Hlye, 1580.—Gyulafehérvár 1629. nov. 15.) iktári nemes. Erdély fejedelme. Bethlen Farkas, Báthory István udvari katonaságának kapitánya 28
