Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
T
TOLGYESSY TÖRÖK Bérelte a „Páva” vendéglőt. 1900-ban Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Megvette Kovács Ferenc algyői uradalmi gazdatiszt egyik telkét a Budai-országúton és arra építette házát. Nevét Tocza, Stoczer, Tetszer és Schotzernek is írták. Szegeden kötött házasságot 1877. ápr. 17-én Boros Juliannával; és talán e házasságból származott ifj. Tótzer Ferenc. Lehet, hogy kétszer nősült és ez esetben második neje Kispéter Veronika volt. 90. Tölgyessy Ferenc (Pest, 1821.—?) iskoláit talán Pesten végezte. Később a Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja volt, földbirtokos. 1859-ben Szeged Felsővároson lakott. Harmincegy éves korában kötött házasságot. Há- zasságáná! násznagyokként szerepeltek Bán- hidy József és Farkas János városi rendőrkapitány. 1852-ben koncipista volt a pénzügyigazgatóságon, pénzügyi hivatali fogalmazó. 1868- ban a szegedi magyar kir. pénzügyigazgatóságon titkár. Szegeden 1852. jún. 6-án kötött házasságot Kovács Annával, akitől Artúr nevű fia született, aki festőművész lett. 90. 91. Tölgyessy Ferencné 1. Kovács Anna 90. Tömörkény István (Cegléd, 1866. dec. 21.—• Szeged, 1917. ápr. 24.) Atyja Steingassner József vendéglős volt. Bevándorolt volt Magyar- országon és Cegléden a vasúti állomáson tartott fönn éttermet. Anyja Stróbl Mária volt. Iskoláit Szegeden és Makón végezte, majd gyógyszerész gyakornok, utóbb segéd lett és 1882—85-ig készült gyógyszerész vizsgára. Gyógyszerészi segédvizsgát tett. Azonban hírlapírásra adta magát. A gimnáziumot nem járta végig. De később a piaristáknál az V. osztályba újból beiratkozott, azonban ismét kimaradt. Egy utazása alkalmával Tömörkény községen haladt keresztül. E község neve ragadta meg figyelmét és ettől kezdve használta a „Tömörkény” nevet írói névként. 1895-ben nevét Tömörkényre változtatta. 1899-ben szegedi Somogyi-könyvtárnak könyvtárosa volt, és 1904-ben múzeum- és könyvtárigazgató. 1894 körül Szegeden kötött házasságot egy szegedi vendéglős leányával Kiss Emília Emmával, akitől László és Erzsébet gyermekei származtak. Utca és gimnázium, valamint két szobor őrzi nevét, melyet mint népies író tett országszerte híressé. 167, 167, 167, 235. Török Bálint (1818—1881) iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte és az érettségi után a pesti egyetemen hallgatott jogot. Később ügyvédi vizsgát tett. 1843-ban. Csongrád megye Tiszán inneni járásának főszolgabírája. 1845. május 9-én Csongrád megyei táblabíró. 1848. máj. 2-án Csongrád megye közrendi és közcsendi bizottmányának tagja. 1848. május 2-án megyei másodalispán és országgyűlési képviselő. 1849 második felében Haynau elfogatja és a Neugebaudebe hurcoltatja. 1852-ben haditörvényszéki eljárás alá vonják, de később az eljárást ellene megszüntetik. 1860. dec. 18. és 30. között másodalispán Csongrád megyében. 1867-ben ugyancsak másodalispán a megyében. A református egyház főgondnoka. Nős volt és talán Molnár Erzsétől András, Bálint, Zsuzsa, Hermina, Erzse gyermekei születtek. Szendrői nemes. 131. Török Béla (Szeged, 1881. ápr. 19.—?) atyja Sándor ügyvéd, nemes-csói nemes. Anyja Koor Etelka. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd az érettségi vizsgálat után a Budapesti, illetőleg a kolozsvári tudományegyetem jogi karára iratkozott be és az abszolutóriumnak 1904. május 16-án, az első jogtudományi szigorlat után történt megszerzésével, joggyakorlatra megn. 1906-ig ügyvédjelöltként működött Szegeden. 1909. nov. 27-én ügyvédi oklevelet szerzett Marosvásárhelyen. Diplomája alapján a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte fölvételét Szeged székhely- lyel, az ügyvédi lajstromba. Átmenetileg ugyan hamarosan átjegyzését kérte Nyíregyházára, de csak rövid ideig tartózkodott ott, mert 1910 májusától ismét Szegeden ügyvéd. Háza Szegeden Zrínyi u. 16. sz. alatt állt. A szegedi Csónakázó Egyletnek versenyző tagja volt. Színházi szerző. 1914-ben Feketesas u. 19. sz. alatt lakott. A kolozsvári egyetem avatta jogi doktorrá. 1912—13-ban egyéves önkéntes volt a 46-os gyalogezredben Szegeden. 1914—1917. júl. 6-ig résztvett az I. világháborúban. Harcolt a déli hadszíntéren, majd megbetegedés folytán kórházba került és mint tartalékos százados szerelt le. Ügyvédi irodáját először Szegeden Zrínyi u. 16. sz. alatt nyitotta meg, majd áthelyezte Zombori Antal ügyvédnek Török fejes házára. Ügylátszik, arra a hírre, hogy Zombori Antalnak tulajdonképpen alkalmazottja, kérte a törlését Szegeden és ment rövid időre Nyíregyházára. 1920-ban Szeged város tb. főügyésze. 1929-ben Deák F. u. 22. sz. alatt lakik. 1928-ban százezer forintos pert indított Pallavicini Alfonz ellen. 1936-ban rágalmazási perbe keveredett Szűcs Imrével. 1938-ban kinevezték Szegedre királyi közjegyzőnek, de lehet, hogy utóbb Hatvanban működött. Szegeden 1914. jan. 7-én kötött házasságot Kiss Katalin Mária Emília Ilona itebei nemes leánynyal. Házasságából Katalin Klementina Judit leánya és egy fia született. A Vas megyei községi járási csói családból származott. 220,222, 224, 226, 231, 232, 232, 242, 243, 245, 270, 272, 272 és az utána következő tábla, valamint 283. Török László (?—1915. ?) 1913-ban a Szegedi Csónakázó Egylet versenyző tagja. 1914 után a 46-os Gyalogezred önkénteseként az 284
