Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

T

TÖRÖK

TURCSÁNYI

orosz frontra kerül és ott hősi halált halt. Lehetséges, hogy Szegeden a Kézműves Bank könyvelője volt. 220.

Török Sándor (Hódmezővásárhely, 1878.— Szeged, 1933.) iskoláit Hódmezővásárhelyen, majd pedig Szegeden a piarista gimnáziumban végezte. 1903-ban a Szegedi kir. törvényszéken joggyakornok. 1910-ben Szeged város szolgálatába lép és Népkert sor. 3. sz. alatt lakik. 1911-ben adótisztviselő Makón. 1926-ban közgyám Szegeden. 1931-ben Szeged városi közgyámi előadó. 1933-ban nyugalomba vonult és Horthy M. u. 7. sz. alatt lakott. Felesége Pálfy Hona volt, akitől két gyermeke származott. Szili nemes. 285.

Tőrös Sándor Zsigmond (Sennye, 1859. máj. 25.—Szeged, 1947. márc. 24.) atyja István közbirtokos Sennyén, anyja Fáy Márta. Iskoláit Iglón végezte és itt tett érettségi vizsgát. Majd a kassai jogakadémián jogot hallgatott. 1883—

1886-ig Szegeden pénzügyi fogalmazó volt, mint gyakornok. 1886-tól a temesvári pénzügyigazgatóságon fogalmazó. 1894-től Kolozsváron pénzügyi igazgatósági segédtitkár. 1900- ban ipolysági pénzügyi igazgatósági titkár.

1904-ben pénzügyi tanácsos. 1911-ben a szegedi pénzügyigazgatóságon pénzügyi tanácsos. Pénzügyigazgatói helyettes. 1912-ben Szegeden Szt. Mihály u. 3. sz. alatt lakott. 1914-ben szegedi kir. pénzügyigazgató. 1918-ban nyugállományba helyezik. 1920-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1921-ben Szegeden Tisza L. krt. 11. sz. alatti lakos. 1918-tól magyar kir. miniszteri tanácsos. Házasságot kötött Ikerváry Idával, Antal szegedi városi főlevéltáros leányával. Oroszlámosi nemes. 272, 283.

Trefort Ágoston (Homonna, 1817. febr. 7.—Budapest, 1888. aug. 27.) atyja Ignác megyei seborvos, anyja Bel- dovics Thekla. Nagyapja Belgiumból vándorolt be Magyarországra. Ő maga iskoláit Homoimán, majd Eperjesen, végül Sátoraljaújhelyen végezte, a logikai osztályt pedig az egri érseki lyceumban, ahol jogi tanfolyamot is hallgatott. Majd 1833—36-ig a pesti egyetem joghallgatója volt. Az abszolutórium elnyerése után 1836— 37-ig külföldi utazásokat tett. 1837. ápr. 17-én a magyar kir. kamara ingyenes gyakornoka. 1837. dec. 22-én ügyvédi vizsgát tett, majd elhagyta hivatását és az irodalomnak élt. 1841. szept. 3-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1843—1844-ben országgyűlési követ volt Zólyom városából. 1845—46- ban ismét külföldi utazást tett. 1848 tavaszán államtitkár Klauzál Gábor mellett. 1848-ban a pesti nemzetgyűlés tagja. A szabadságharc elől külföldre távozik és csak 1850-ban tér haza. Neje csabacsűdi birtokán visszavonultan él. 1860-ban Békés megye alispánjává választja. Országgyűlési képviselő lett az orosházi kerületben, a Békés megyei Gazdasági Egyesület alapító enlöke. 1865-ben ugyancsak országgyűlési képviselő ugyanazon kerületben. 1867. jan. 30-án a Magyar Tudományos

Akadémia tb. tagja és 1885. május 28-án elnöke. 1865 áprilisában a Szeged-Belvárosi Kaszinó tb. tagja lesz. 1872 szeptemberében kultuszminiszter, iskolareformer. 1876. aug. 20-án meglátogatja a szegedi Országos Ipari és Állatvásárt. 1879. júl. 16-án ismét Szegedre látogat. 1881. május 22-én ugyancsak Szegeden tartózkodik, a létesítendő szegedi egyetem ügyében. Szobra a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban áll. Rosty Ilona volt a felesége, akitől Edit nevű gyermeke származott. 114.

Tretina Alajos. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 91.

Tróján Emil Antal (Budapest, 1891. máj. 14.—Szeged, 1970. júl. 20.) atyja Antal famegmunkáló, tonett-bútorgyáros, anyja Philip Jozefa. Iskoláit 1901—1909-ig gimnáziumban végezte Budapesten a piaristáknál. 1909—1914-ig a budapesti tudományegyetem orvoskarának volt hallgatója. 1914-ben orvosdoktori oklevelet kap. 1915—24-ig a budapesti III. sebészeti klinikán dolgozik. 1925—38-ig a szegedi tudományegyetem orvoskarán dolgozik, 1933- tól sebészeti magántanár. 1936—1966-ig Szegeden a Gyermekgyógyászati Klinika orvosa. 1943-ban klinikai főorvos. 1952-ben egyetemi docens. 1929-ben lett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1933-ban Árpád u. 3. sz. alatt lakott. 1937-ben Horthy M. u. 24. sz. alá költözött a saját házába. 1944-ben az 535. sz. hadikórház százados sebészfőorvosa, szegedi egyetemi tanár. 1944-ben a soproni hadikórház főorvosa. 1945-ben a Szegedi Gyermekklinika Sebészet vezetője 1966-ig, amikor nyugdíjazzák. Kétszer nősült. Első felesége Löw Jolán volt, akitől elvált. Másodszor Lippay Juliannát vette feleségül Szegeden 1933. aug. 21-én. Tőle származott Imre nevű fia. 282.

Turcsányi Imre (Budapest ?, 1867.—Budapest, 1958.) 1895-ben a budapesti egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet. 1900-ban a Fehér-Kereszt Kórház Országos Lelencházában alorvos Budapesten. 1905-től a Magyar Kir. Állami Gyermekmenhely igazgató főorvosa. 1908-tól a Siketnémák Intézetének Szegeden iskolaorvosa. 1916-ban kir. tanácsos. 1903-ban a szegedi gyermekmenhely szorgalmazója, majd alapítója. 1918-ban a szegedi „Árpád” szabadkőműves páholy helyettes főmestere. A Gyermekvédő Liga szegedi szervezője. 1913-ban a Kecskeméti Magyar kir. Állami Gyermekmenhely igazgató főorvosa volt. 1914-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1914—18-ig hadiszolgálatot teljesít és honvéd ezredorvos. 1927-től Szegeden, Kárász u. 14. sz. alatti lakos. Neje a Szegedi Feministák Egyesületének elnöke és meghívott a Szegedi Nemzeti Tanács tagjaként a Parlamentben 1918. nov. 16-án. Neje Engel Gizella, kitől Tekla és Éva leányai származtak. 1919- ben a Kerületi Munkáspénztár Rendelő Inté285