Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

T

TOTH

TOTCZHR

Alsóvároson köt házasságot Egressy Erzsébettel, majd névátvitellel örökbe fogadják Szekeres Teréziát. Hatvannégy évesen halt meg.

65, 87, 91, 110, 122, 145.

Tóth Mihály (Szeged, 1808.—Szeged, 1890. ápr. 30.) atyja talán András városi polgár volt. Iskoláit Szegeden végezhette, gimnáziumot a piaristáknál talán 1818—1825-ig. 1833- ban Szeged város szolgálatába lépett mint írnok, majd adószedő. 1848-ban Szeged város alkamarása. 1859-ben kamarás, 1861-ben főkamarás, főpénztáros. 1865-ben Szeged város főpénztárnoka. 1884-ben nyugalomba vonul. Özvegyen hal meg. Kétszer nősült, első felesége Kőrösy Rozália volt, aki 1855-ben meghalt. 1859. jún. 14-én nősül másodszor, Kocsis Viktóriát véve feleségül. Házasságaiból Rozália, Viktória Ida Ágnes gyermekei születtek. Nyolcvankét évesen hunyt el. 91.

Tóth Mihály (Szeged, 1865.—Szeged, 1940. jan. 15.) atyja János városi főbíró, anyja Nagy Ilona. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta színjeles eredménnyel mindvégig és 1887-ben tett érettségi vizsgát. Majd a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és ott szerzett doktori oklevelet 1890-ben. Ezt követően joggyakorlatra ment és a joggyakorlat éveinek letelte után ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1897-ben Szeged városánál találjuk tanácsjegyzőként. 1901 - ben aljegyző a polgármesteri hivatalban, 1905- ben főjegyző, 1906-ban tb. tanácsnok. 1912- ben városi tanácsnok. 1919-ben nyugalmazzák 22 évi szolgálattal. A szegedi Árpád szabadkőműves páholy tagja volt és előadója. Háztulajdonos, földbirtokos és Horváth Mihály u. 1. sz. alatti lakos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Fehér Anna volt.

Tóth I. Mihály 1848. márc.-ában elad a Szeged város Tanácsának 118 lőfegyvert. 1854-ben a Szegedi Kereskedelmi Testület tagja. 1859- ben szegedi kereskedő. Anyja valószínűleg Tóth Terézia volt. Esetleg azonos a fentebbi Tóth Mihállyal (1809—1873).

Tóth Mihály (Szeged, 1846.—Szeged, 1925. ápr. 25.) atyja Sándor, anyja Cseh Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1855—1863-ig, ezt követően a budapesti műegyetemre ment és ott folytatta tanulmányait. 1906. jan. 20-án Szeged város főmérnöke Margit u. 4. sz. alatti lakos és háztulajdonos. 1880 óta Szeged város szolgálatában állott, mint mérnök, 1883-ban főmérnökként említik. 1887-ben ő jelöli ki a szegedi városi ártézikút helyét. 1918. ápr. 1-vel nyugdíjazzák. Pesten 1870. januárjában kötött házasságot Beck Herminával, akitől Kornélia Anna, Róza Ilona Karitas gyermekei származtak. Hetvenkilenc évesen halt el. 183, 184, 184, 184.

Tóth Molnár Ferenc (Szeged, 1867. júl.

18.—Berlin, 1936. okt. 22.) atyja János földműves, anyja Nagymihály Erzsébet. Tulajdonképpen a Molnár családból származott, amelynek egyik tagja tót származású nőt vett feleségül és megkülönböztetésképpen ettől kezdve „Tóth Molnár”-nak nevezték. Elemi iskoláit talán a Neszűrjhegyi iskolában végezte, majd rajztanulásra Kistelekre Nemes Nagy Pálhoz került. Ezt követően Beck István városi jegyző pártfogoltja lett. Az ő támogatásával Szegeden reáliskolát látogatott. Festőművész lett, portréfestő, Szeged történelmi portréinak alkotója. A város ösztöndíjjal Münchenbe küldte, majd Berlinbe került és ott telepedett meg. Egyszer-kétszer még hazalátogatott, képeket küldött haza, de vissza már nem tért. Szatyma- zon a művelődési ház falán emléktábla hirdeti nevét. 186.

Tóth Pál (Szeged, 1856. jún. 29.—Szeged, 1942. dec. 21.) atyja István, anyja Szabó Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, majd 1867-től 75-ig a szegedi piarista gimnáziumot látogatta. Érettségi után a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Jogot hallgatott és doktori oklevelet szerzett. Baráti körben ,,drót”-ként emlegették. 1891-ben jelen volt Tisza Lajos fogadásán. 1896-tól Szeged városi főjegyző. Fegyelmi eljárás és felfüggesztés alá került politikai okból és 1907-ben nyugdíjazták, mint helyettes polgármestert, aki akkor Feketesas u. 9. sz. alatt lakott. 1895 óta a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. 1891. okt. 25-én jelen volt a kaszinó palota ebédjén és ő köszöntötte Munkácsi Mihályt. 1942-ben nyugalmazott városi főjegyző és Kelemen u. 11. sz. alatti lakos. Kétszer házasodott, első felesége Anczenberger Mária, akivel Szegeden 1890. júl. 24-én lépett házasságra. Nevezett 1926-ban meghalt és 1931. szept. 23-án újabb házasságot kötött Árvái Margittal. 188.

Tóth Riza (Baja, 1829.—Jászberény, 1858. jan. 1.) atyja György uradalmi főszámvevő. Anyja Nigszthy Teréz. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte. Gondos nevelésben részesült, zenét tanult. írásai Szegeden jelentek meg.

1851-ben Jászberényben, nov. 12-én kötött házasságot az újságíró Kempelen Győzővel, akitől korán elhalt fiúgyermeke származott. A természet vadvirágaként emlegették és Tóth Kálmán múzsájának nevezte. 102.

Totczer Ferenc (Rábapatona, 1850. okt. 10.—Szeged, 1907. ápr. 3.) atyja Mihály urasági számadó, anyja Thurner Jozefa. Nemesvölgyből származott Szegedre. Itt 1877-ben Szegeden vendéglős volt. Eredetileg a mészáros mesterséget tanulta ki, majd Szegeden bérkocsis, a „hordár” intézmény megalapítója volt. A szegedi „paprikás kocsmáros” címen emlegették és felkapott üzlete a Debreceni utcában volt.

283