Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
T
TOTH TÓTH Érdemkeresztet kap. 1866-ban tartották 40 éves szolgálati jubileumát. 1867-ben kir. tanácsos. 1868-ban főreáliskolai igazgatóságáról lemond. 1868-ban tanítóképezdei és elemi iskolai igazgató. Polgári és leányiskolát szervez. 1868-ban népiskolai felügyelő. 1873-ban népiskolai igazgató, 1873-ban a tanyai iskolák főfelügyelője. 1874-ben gazdag fizikai múzeumot létesít a szegedi polgári iskolában. 1881- ben könyvtárat alapít. 91,145. Tóth József (Szemes, 1823. júl. 5.—Pest, 1870. márc. 1.) atyja István tímár kisiparos Szentesen. Anyja Halász Katalin. Iskoláit Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Pesten végezte. Szülei jogásznak szánták, de ő színipályára vágyott és 1839-től Pesten, Miskolcon lép fel. 1841-től rendszeresen színipályán működik Bállá társulatában. Gyorsan halad előre. 1844-ben Komlósi társulatának tagja. 1847. júl. 11-től 26-ig vendégszerepei a Pesti Nemzeti Színházban. 1851-től a Nemzeti Színház tagja. 1858. júl. 2-án a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége és ettől kezdve valahányszor Szegeden játszik, mindig a kaszinó vendége. 1885-ben Szentesen szülőházán emléktáblát helyeztek el. Talán 1846-ban kötött házasságot Kovácsy Mária színésznővel, akitől Imre fián kívül még két fia és egy leánygyermek származott. 92, 127. Tóth Kálmán Sándor (1882. szept. 12.—?) atyja Sándor, anyja Sándor Ottilia. Középiskolát járt, majd gyógyszerészi tanfolyamot végzett és ezt követően a hadsereg kötelékében helyezkedett el. 1911-ben a szegedi honvéd csapatkórházban segédgyógyszerész tisztként működik, a katonai jubileumi kereszt tulajdonosa, amiből következik, hogy már néhány évvel előbb is szolgált. Ekkor Szegeden Kálvária u. 18. sz. alatti lakos. 1909-ben mint a Militär Medicament Practicant in der Reserve címen tartják nyilván. 1917-ben Mikszáth Kálmán u. 16. sz. alatt lakott. 1929-ben nyugalmazott magyar kir. honvéd gyógyszerész főtiszt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden kötött házasságot 1917. jún. 21-én Dorner Sarolta Jozefával. 283. Tóth László (Székesfehérvár, 1889.—Szeged, 1962. febr. 9.j atyja István ezredes hadbíró, anyja Pintér Irma. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristáknál végzett 1899—1908-ig. Ezt követően egyetemre ment Budapestre és ott jogot hallgatott és 1913-ban (?) nyert jogi doktorátust. Joggyakorlati idejét a bíróságnál töltötte le. 1901-től Sopronban, majd Veszprémben a járásbíróságon joggyakornok, 1903-tól Dunaadonyban aljegyző, 1906-tól jegyző. 1910-ben Székelykeresztúron járásbírósági albínó. 1914-ben Nagytapolcsányon, 1915-ben Galántán kir. járásbíró. A Felvidék elcsato- lása után Magyarország javára optált. 1920. okt. 4-én Budapesten ügyvédi vizsgát tett és a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte bejegyzését Szeged székhellyel. Ettől kezdve ügyvédi gyakorlatot folytatott Szegeden, Zerge u. 10. sz. alatt. 1938-ban kinevezték a Szarvasi kir. Járásbírósághoz járásbírónak. 1945-ben Szegeden népbírósági tanácselnök és ezt megelőzően, 1942-től kir. járásbíró Szegeden. Felesége Bányász Berta tanárnő, akitől László és Ágoston gyermekei származtak. Hetvenhárom évesen hunyt el. 283. Tóth Mihály (1794.—Szeged, 1867. máj.26.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1804-től 1812-ig majd a budapesti egyetem jogi karára kérte a fölvételét és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Joggyakorlati idejének letelte után ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi gyakorlatot kezdett Szegeden. 1835—1840-ig Szeged város vezetősége ellen panaszokat terjesztett elő. Ennek következtében 1840-ben silentiumra ítélték. 1842—1847-ig feljelentéseket terjesztett elő a város ellen támadta a város főbb tisztviselőit. 1848-ban országgyűlési képviselőnek jelölik, azonban visszalép. Ezután főbíróvá választják. 1849. július 20. után őrizetbe veszik és a Neugebäudeben bebörtönzik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt, majd választmányi tagja. Közéleti szereplő, Alsóváros hangadója. Úgy látszik, hogy 1850 után is egy ideig még működött mint ügyvéd. 1861-től „évpénz”-t kap. 1864-ben azonban azt tőle megvonták. Halála után árvái újból szorgalmazták annak folyósítását, de kérelmüket elutasították. 1832. febr. 27-én házasságot kötött Milkkovics Erzsébettel, amely házasságából György, Mihály, Borbála, János és Erzsébet Cecília gyermekei származtak. Hetvenhárom évesen halt meg. 50;, 74, 81, 110. Tóth Mihály (Szeged, 1809.—Szeged, 1873. júl. 24.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1819—1827-ig. Ezt követően ipart tanult és vállalkozásokba kezdett. 1834-ben Szeged Rókusi lakos, majd 1848-ben az alsóvárosi I. nemzetőr gyalogszázad főhadnagya. Szabómester volt. Választott polgárképviselő. A Központi Választmány tagja. 1848—1861-ig a napi-, búzapiaci-, heti-, országos vásár-, helypénz és karópénz bérlője. 1847-ben az ág. hitv. evangélikus Egyház egyik alapítója. 1848-ban vasárusként emlegetik, aki a tanácsnak fegyvert szállít. 1848-ban Szeged-Alsóvároson a mészégetések céljára kemencét építtet, amelyet éveken át üzemeltet. 1854-ben az Alsónyomáson hat munkással foglalkoztatva dolgozik a kemencénél. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, később választmányi tagja. 1859-ben a Szeged Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1867. aug. 1-én Iskola utcai házába teszi át irodáját Rakovszky István ügyvéd. 1873-ban köztörvényhatósági bizottsági tag. 1834-ben Szeged282
