Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
T
TÓTH TÓTH Nyugalomba vonulásakor Kolozsvárott a MÁV Üzletigazgatóság II. osztály főnöke volt. Kiváló szaktudású, MÁV balesetvizsgáló és bírósági közlekedési szakértő volt. 1930-tól a MÁV Szegedi Segédtiszti Tanfolyam előadója és mint nyugdíjast visszahívták 1944 őszén és megbízták a Forgalmi és Kereskedelmi Osztály vezetésével, illetve újjászervezésével addig, amíg az elmenekült tisztviselők visszatérnek és igazolási eljárásuk befejeződik. Szegeden 1919. szept. 11-én kötött házasságot Schatz Magdolnával és ebből a házasságból Iván nevű fia származott. Családi sírboltja Szegeden a Belvárosi temetőben van, a Bajai úti oldalon, ahol Szőri János festőművész sírja mellett helyezték örök nyugalomra. 283. Tóth Gyula (Zombor, 1877.—Szeged, 1935. aug. 30.) atyja József, anyja Brecski (vagy Bruschi) Filoména Mária. Iskoláit talán Zom- borban végezte és 1895-ben a kolozsvári egyetemre ment annak jogi karán később jogi doktorrá avatták. Joggyakorlatra ment Zom- borba és utóbb ügyvédi vizsgát tehetett. 1907- ben jegyző lett Hódságon. Később a Szeged- Belvárosi Kaszinónak lett tagja, majd választmányi tagja. 1920-ig teljesített szolgálatot, amikoris megtagadva a hűségesküt, kiutasították és ő Magyarország javára optálva Szegedre került. Szegeden Attila u. 18. sz. alatt lakott. A szegedi bíróságon, a kir. törvényszékhez osztották be bírónak, ahol 1935-ig teljesített szolgálatot. 1935-ben Kossuth u. 13. sz. alatt lakott. Hódságon kötött házasságot 1906 körül Beck Évával, amely házasságból László Kálmán és Lóránt fiai származtak. Ötvennyolc évesen hunyt el. 282, 283. Tóth Imre (Szeged, 1878. okt. 24.—Szeged, 1948. márc. 6.) atyja János, anyja Balogh Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendieknél 1890—1898-ig. Ezen esztendőben tett érettségi vizsgát és 1898-tól kezdődően a kolozsvári tudományegyetem jogi karán tanult 1903-ig. 1903. nov. 17-én kapott jogi doktori oklevelet. 1904-ben joggyakorlatot kezdet Szeged városánál mint osztályjegyző helyettes. Szegeden volt gyakorló jogász 1908-ig, amikoris nov. 16-án ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi oklevelet nyert. Oklevelét 1908. nov. 19-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál mutatta be és az ügyvédi lajstromba való fölvételét kérte Szeged székhellyel. Ezen időtől kezdve gyakorló ügyvéd Szegeden. Élénk közéleti tevékenységet is fejtett ki és számos egyesületnek és társulatnak lett tagja. 1914—17-ig résztvett a világkáborúban és mint tartalékos százados szerelt le 32 hónapi frontszolgálat után. 1919-ben Zrínyi u. 5. sz. alatt lakott. A Szegedi Ügyvédi Kamarának pénztárosa volt. 1920-tól a Szegedi Katolikus Kör elnöke, törvényhatósági bizottsági tag, szatymazi földbirtokos. 1919-ben a tiszti karhatalmi századnak tagja. 1925-ben kormányfőtanácsos. Ekkor Tisza L. krt. 52. sz. alatti lakos. Felesége Batyala Ilona, akitől Ilona Aranka Lujza és Margit gyermekei származtak. 222, 232, 283. Tóth István (?—?) atyja valószínűleg János és anyja talán Vedres Terézia volt. 1855-ben a Csongrádi Alsó-Tiszaszabályozási Társulat igazgatója. Uradalmi igazgató a Mindszent- algyói uradalomban. 1860-ban a Pest—Csong- rád megyei Tiszaszabályozási munkájáról jelenik meg közleménye. 1862-ben ugyancsak uradalmi igazgató. 1866. május 21-én gróf Palla- vicini uradalmi főigazgatója. 1856-ban a Tiszaszabályozási Központi Bizottság elnöke. 1859- bcn a Csongrádi Gazdasági Egyesület elnöke 1864-ig. 1864. nov. 6-tól a Szeged-Belsővárosi Kaszinó választmányi póttagja. 1847-ben alapítója lett a Szegedi Ágostai hv. Evangélikus Egyházközségnek, amelyet ő szervezett. Iskolái elvégzése után a budapesti tudományegyetem jogi karát látogatta és abszolutóriuma alapján, joggyakorlat után ügyvédi vizsgát tett. 1943—48-ig mint mindszenti uradalmi ügyész működött. 1843. máj. 9-én Csongrád megye táblabírája. 1846. ápr. 27-től Csongrád megye törvényszéki táblabírája. 1853-ban folyamodik az ügyvédi gyakorlat folytatásának engedélyezéséért és 1857-ben Szegeden gyakorló ügyvéd. De 1859-ben az algyői uradalom igazgatója. Lehetséges, hogy személye azonos azzal a Tóth Istvánnal, aki 1848-ban Szegeden nemzetőr hadnagy volt. 89, 105, 110. Tóth János (Szeged, 1797—Szeged, 1841. jan. 27.) atyja István, aszdói nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a megfelelő tanulóidő letöltése után kereskedelmi pályán helyezkedett el. Szeged város választott polgára Csongrád megye táblabírája. 1828-ban Szegeden nagykereskedő, vaskereskedő. Szegeden kötött házasságot Vedres Teréziával, amely házasságból Julianna Karolina Mária leánya és talán István fia származott. Negyvennégy évesen hunyt el. 19, 19, 27, 268. Tóth János (Nyögér, 1804. nov. 7.—Szeged, 1887. aug. 6.) atyja György, anyja Szabó Katalin. A gimnázium első hat osztályát Szombathelyen járta. 1820. okt. 10-én noviciusként Trencsénben belép a Kegyes Tanítórend kötelékébe. 1822—24-ig Kalocsán próbaéves tanár. 1825—26-ig filozófiát hallgat Vácott. 1826-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1826—27-ben teológus Nyitrán, 1827— 28-ig Szentgyörgyön. 1828. okt. 11-én pappá szentelik Nyitrán. 1828—29-ig tanár Vácott, 1829—1852-ig Szegeden. 1845-ben a megalakuló Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese. A tanyai népiskolák, tanárképző és alreáitanoda igazgatója Szegeden. 1861-ben érdemeinek elismeréseként Koronás Arany 281
