Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
T
TOMCSÁNYI TÓTH Kopasz Erzsébet volt. Iskoláit Szegeden járta. Katonai pályára lépett és 1911-ben a szegedi magyar kir. honvéd huszárezredben szolgált századosként. Mars tér 5. sz. alatti lakos volt. 1914—1918-ban a világháború során huszárezredes, harctéri szolgálattal. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1922-ben Petőfi u. 8. sz. alatti lakos volt. Neje Kerék Berta Leóna. Negyvenöt évesen halt meg. 297. és függelék. Tomcsányi József (Békés, 1807. márc. 26.—• Budapest, 1878. máj. 4.) atyja Kristóf főszolgabíró, anyja Szathmári Anna. Iskoláit Békésen kezdte, majd a pesti egyetemre ment, ahol jogot hallgatott és abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment. Ennek leteltével ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Tanulmányai befejezése után közigazgatási szolgálatba lép és 1830-as évek elején Békés megye aljegyzője, 1837-ben esküdtje. 1840-ben főszolgabíró, 1848-ban alispán. 1835-ben Csongrád megye táblabírája. 1843—44-ben és 1847—48-ban hongyűlési követ. 1848-ban aradi főispán, majd Csongrád megyei főispán. 1860-ban Csongrád megyei főispán. Mikor 1860. dec. 21-én Szegedre jött, lovasbandérium fogadta és száz díszfogat kísérte a Kárász-házbeli szállására, amelynek erkélyéről beszédet mondott. Utána díszvacsorán vett részt a Szeged- Belvárosi Kaszinóban. Installációs bálon is résztvett. 196l-ben Szeged városa tb. képviselővé (díszpolgárává) választotta. Túróc megyei Tomcsány községből származó családból való volt. Neje Novák Josefa. 115, 115, 116, 131. Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szept. 18.— Hamva, 1868. júl. 30.) atyja Mihály csizmadiamester, anyja Bárdos Zsuzsanna cselédleány volt. Székelyföld ről származott. Az atyja előbb Borsod megyében Igriciben, később Rimaszombatban lakott. Iskoláit Igriciben kezdte, Sárospatakon folytatta. Teológiát, jogot is Sárospatakon tanult szolgadiákként. Időközben, egy évig Sárbogárdon tanító volt. 1845 végén Sárospatakon találjuk, ahonnan 1846-ban Miskolcra menve, papi vizsgát tesz. Stúdiumai betegsége miatt abbamaradtak. 1847-ben Bégén református lelkész Gömör megyében. 1848-ban itt beáll a nemzetőrségbe és tábori lelkész lesz. 1849-ben keleméri ref. lelkész. 1864. márc. 3-án fényképét küldötte meg a szegedi Haday Kornélia leánynak, az „Ibolya” című versének sikeres előadása emlékére. Eperjesen nevclő-házitanítóként működött. 1852-ben Hamván ref. lelkész. Eredetileg ügyvédnek készült. 1859-ben költeménye jelent meg a Szegedi Híradóban. 1852 és 1853-ban eljárás indult ellene „A gólyához” című költeménye miatt. Vizsgálati fogságba került Kassán, de utóbb fölmentették. 1849. máj. 1-én házasságot kötött Keleméren. Zsoldos Juliannát vette feleségül, ki nemesi származású kisbirtokos volt. E házasságából két korán elhalt fia származott. Talán egy fogadott leánya is volt. 120. Tonelli Sándor (Nógrádverőce, 1882. jan. 2. —Budapest, 1950. júl. 19.) atyja Pál MÁV főellenőr, állomásfőnök volt. Anyja Franken- dorfer Terézia. Iskoláit Nagykőrösön járta, majd az ott letett érettségi után a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és 1905-ben szerzett jogi doktorátust. Újságíró lett Budapesten. 1908-ban elhelyezkedett Országos Iparegyesületnél tisztviselőként, ahol előrehaladva másodtitkár, majd titkár lett 1912-ig. 1913-ban a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara hívta meg titkárául, ahol 1941-ig teljesített szolgálatot és főtitkárként ment nyugalomba. 1914-től 1918-ig a világháborúban a 31. tábori vadászzászlóaljnál szolgált. Hosszabb frontszolgálatot teljesített és főhadnagyként szerelt le. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak lett tagja, majd választmányi póttagja. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 50 éves történetét írta meg és tette közzé 1940-ben Szegeden. Nagy könyvtára volt, amelynek jelentékeny részét a Somogyi-könyvtár kapta meg. Tagja volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholynak. Alelnöke, majd elnöke a Dugonics társaságnak. Vörösmarty u. 3. sz. alatt lakott. Nyugdíjba vonulása alkalmával kormánytanácsosi címet kapott. Házasságot kötött Kabath Natáliával. A házasság- kötés 1912 körül történt és ebből Sándor és Miklós nevű gyermekei származtak. 219, 226, 262/387, 267, 272, 283 Tonnásy János 1. helyesen Tormássy János 41. Tormássy János (Gyula, 1815.—Nagyvárad, 1857.) atyja Lajos Békés megyei főorvos. Anyja Báthory Julianna. Nemesi származású volt és Gyulán lakott. 1834. július 17-én Pozsonyba került és a Társalkodási Egyesület (Kaszinó) tagja lett. 1838-ban Gyulán Kossuth Lajos meglátogatta. 1936-ban jurátus volt és ország- gyűlési írnok Szombathelyi Antal Békés megyei országgyűlési követ mellett. 1836. máj. 27-én letartóztatják és a Neugebäudebe szállítják. 1837. márc. 27-én a kir. Tábla 18 havi börtönre ítélte. Védője Réső Emil Sándor pesti ügyvéd volt. 1847. okt. 11-én Békés megye főjegyzője és országgyűlési követe. Czímer a nevet tévesen Tonnásynak írta. 41. Tóth Béla (Szeged, 1885. jan. 22.—Budapest, 1978 nyár) atyja Aladár csáfordi, Sopron megyei nemes, anyja Stelczel Julianna. Iskoláit Szegeden végezte és az érettségi letétele után az államvasutak szolgálatába állott. Pályáján előrehaladva 1919. szept. 11-én Szeged Attila u. 19. sz. alatti lakosként MÁV ellenőr. Vörös hajára tekintettel és mert több Tóth Béla nevű közismert személy élt Szegeden, megkülönböztetésül a társaságban „vörös Tóth”-ként említették. 1929-ben MÁV főintéző. 1942-ben nyugalomban van és MÁV főfelügyelő Szeged Jósika u. 44. sz. alatti lakos. 280
