Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
T
TISZA TOMBÁCZ nyert. Ezt megelőzően 1912. júl. 7-én, az országgyűlés alsóházában merényletet kíséreltek meg ellene, eredménytelenül. 1917. jún. 15-én miniszterelnöki állásából IV. Károly király mentette föl. 1923—24-ben kiadták összes munkáit két kötetben. A Debreceni Tudományegyetem a nevét viselte. Felesége Tisza Ilona grófnő, akitől István és Julianna gyermekei származtak. 230. Tisza Kálmán (Geszt, 1830. dec. 16.—Budapest, 1902. márc. 23.) atyja Lajos, anyja Teleki Julianna széki grófnő. Borosjenői nemes. Iskoláit részben otthon végezte magánúton. 1848-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium segédfogalmazója és követi a Honvédelmi Bizottmányt Debrecenbe. 1849-ben emigrál, majd visszatérve családi birtokán gazdálkodik. 1861-ben ország- gyűlési képviselő, képviselőházi alelnök. Bihar megye főispánjává nevezik ki, de nem fogadja el. 1875—1890-ig belügyminiszter és miniszterelnök. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1885. nov. 28-án miniszterelnökségének 10 évi jubileumát ünnepük meg Szegeden, a Szeged-Belvárosi Kaszinóban, mint Szeged alkotójáét. A Szent István Rend nagykeresztese. A Magyar Tudományos Akadémiának később igazgatója, majd tb. tagja. 1879-ben, a nagyárvíz idején jön le Szegedre és intézkedik a károk elhárítására. Szegeden marad a helyzet felmérésére. 1883-ban a király kíséretében ismét Szegeden tartózkodik. Felesége Dégenfeld Schomburg Ilona grófnő, akivel 1860-ban kötött házasságot és e házasságból István, Paulina, Kálmán (ifj), és Lajos gyermekei származtak. 166, 166. Tisza Lajos (Geszt, 1832. szept. 12.—Budapest, 1898. jan. 26.) atyja Lajos, borosjenői nemes, anyja Teleki Julianna széki grófnő. Iskoláit Debrecenben, ill. házi nevelés útján végezte el. Vizsgát Debrecenben tett. Majd a berlini egyetemre ment továbbképezni magát. 1847-ben filozófiai vizsgát a Debreceni Református Kollégiumban tett. 1848-ban felsőbb tanulmányokat kezdett, jogi tanfolyamot hallgatott. 1850-ben a berlini egyetemen van, majd keleti és egyiptomi utazást tett. 1861-ben országgyűlési képviselő. 1867-ben Bihar megye főispánja. 1868-ban a Fővárosi Közmunka Tanács alelnöke. 1869-ben cs. kir. kamarás. 1871-ben közlekedelemügyi miniszter. Erről az állásáról 1874-ben lemond. 1873-ban valóságos belső titkos tanácsos. 1874-ben országgyűlési képviselő a dicsőszentmártoni kerületben. 1879—1883-ban Szeged város királyi biztosa. 1883-ban rekonstrukciós érdemei elismeréséért „szegedi” előnévvel grófi címet kap. 1884- ben országgyűlési képviselő, Szeged első kerületében 1892—1894-ig a király személye körüli miniszter. Szegeden szobra áll, mely Fadrusz János alkotása. Résztvett 1886-ban a szegedi színház megnyitásán. Aranykulcsos vitéz, a Lipót Rend nagykeresztese, a védőtöltés megalkotója Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tb. tagja. Alapítványt tesz a szegedi szegényház javára. Nőtlen maradt. 21,1592, 1602, 163,166, 1752, 1842, 185, 186, 188\ 1952, 196,207, 238, 239. Titze György (Szeged, 1879.—Szeged, 1956. ?) atyja Titze Ottó mérnök volt. Anyja Rohw- land Ernestine. A Kőszegi Katonai Iskolát elhagyva, 1904-ben a 12-es Gyalogezredbe lépett és abban előrehaladva, 1904-ben főhadnagyi rangot ért el. 1911-ben ugyanott századadjutáns. 1920-ban felsőőri lakos. 1930-ban nyugalmazott ezredes és Szegeden Tisza Lajos krt. 70. sz. alatt lakik. Kétszer nősült. Első felesége gyermekágyi lázban halt meg és ezt követően kötött újabb házasságot, Sauerwald (Szathmáry) Médivel, amely házasságából Ildikó leánya származott. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 283. Toldy Ferenc (Buda, 1805. aug. 10.—Budapest, 1875. dec. 10.) atyja Schedel Ferenc postatiszt volt, sze- pességi származású. Anyja Thalherr Jozefin, magyar nemesi családból származott. Iskoláit Cegléden, Kassán és Pesten végezte, majd 1819 körül a pesti egyetem bölcsészkarának volt hallgatója. Utóbb az orvoskaron is tanult. Majd európai tanulmányútra ment 1822 után. Visszatérve 1829-ben szemész mesteri, majd orvosi diplomát szerzett a budapesti tudományegyetmen. 1833- ban az egyetemen irodalomtörténész tanár. A Magyar Tudományos Akadémia segédjegyzője, majd titkára volt. 1847. ápr. 22-én családi nevét Toldy-ra változtatta. 1861—1875-ig a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán, nyelv és irodalom tanszékének egyetemi nyilvános rendes tanára. Az egyetem könyvtárigazgatója. 1869. febr. 17-én Horváth Mihály püspökkel és saját fiával Szegedre érkezik a képviselőválasztásra. Szegeden utca van róla elnevezve. Szobra áll a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban. 1831-ben Hinka Máriát vette el, aki 1836-ban elhunyt. Ezt követően, 1838-ban Tarnóczy Ida lett a felesége, aki 1842-ben meghalt, harmadszor is nősült és ezúttal Mojsisovics Auguszta lett a felesége. Harmadik házasságából származott István és László fia. 147. Toldy István (Pest, 1844. jún. 4.—Budapest, 1879. dec. 8.) atyja Toldy Ferenc, anyja Mojsisovics Auguszta. Iskoláit Pesten és Pozsonyban végezte. 1847-ig családi neve Schedel volt és atyja névváltoztatása reá is kiterjedt. Egyetemet Pesten végzett, jogot hallgatott. Tanulmányai befejezése után benyújtotta ugyan doktori disz- szertációját, de azt mint egyházellenest elutasították. 1867-ben belügyminiszteri fogalmazó 1868-ban titkár, 1870-ben pénzügyminiszteri tisztviselő. 1870—75-ig a miniszterelnökségi sajtóosztályon dolgozik, újságíró, regény- és drámaíró. 1875-ben kilép az állami szolgálatból és csak az irodalomnak él. 146. Tombácz család Szeged-Felső- és Alsóvároson elterjedt hajósgazdák, hajóácsok, vízimolnárok. A török időkre visszanyúló családnév Szegeden. 164. Tombácz Károly (Szeged, 1877.—Szeged, 1922. ápr. 27.) atyja Mihály vállalkozó, anyja 279
