Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
T
TARY TELEKI majd később városi főkapitánynak. 1848-ban újból főkapitánynak jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Ennek következtében nyugdíjazását kéri. A Szeged- Felsővárosi Kaszinónak szervezője és alapítója. 1851-ben nyugdíjáért folyamodik és ugyanakkor a rögtönítélő törvényszék ülnöke. Ekkor Szeged-Felsővároson 1127. sz. alatt lakik. 1847-ben a Szegedi Felsővárosi Kaszinó Szegényápoló Egyesületének elnöke. Felsővároson nagy népszerűségnek örvend. Összeíratja a felsővárosi szegényeket és koldusokat és tervezetet készít az ellátásukról. 1848-ban a Szeged-felsővárosi III. nemzetőr gyalogszázad kapitánya. Szatymazon földbirtokos és villatulajdonos. Szatymazon kevésbé tudta magát megszerettetni, gúnydalok keletkeztek felőle. 1851 után visszavonultan él, gazdálkodik. Kétszer nősült, első házasságát Kovács Teréz- zel kötötte, elözvegyülése után, másodszor Rózsa Erzsébetet vette feleségül 1837-ben. Második házasságából született Ede fia, míg Gyula fia az első házasságából származott. Ötvenkét évesen halt meg. 13, 32, 32, 51, 51, 51, 65, 73, 78, 83, 83, 83, 84, 84, 84, 84, 84, 84, 84, 85, 85, 85, 85, 114, 252/115, 291. Tary Pálné 1. Rózsa Erzsébet. 83. Tarján Lajos (?—Szeged, 1940. ?) 1911-ben Bács-Bodrog megye beosztott állatorvosa. 1912-ben Temes megye Versec városi állatorvosa. 1914-ben Brassó megye fölvidéki járási állatorvosa. Feltételezhetően optálva Magyarországra jött 1919 után és 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és Szegeden állatorvos. Állatorvosi szakértő a szegedi kir. törvényszék mellett. 1940-ben Magyar Érdemérem lovagkeresztese, tartalékos százados. 282. Taschler Endre Andor (1862.—Szeged, 1925. márc. 18.) atyja József polgármester, anyja Stuhl Ludmilla. Baráti körben „Bandi” ill. a „nagytata”. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta 1873—1881- ig, majd utána talán a kolozsvári egyetemen hallgatott jogot. 1894-ben városi alkapitány Szegeden. 1895-ben szegedi iparhatósági biztos. 1906-ban városi tanácsnok. 1911-ben városi főjegyző. 1920-ban Teleki u. 11. sz. alatti lakos. Agglegény maradt. Hatvanhárom évesen halt meg. 219,242, 242,242,243,245,295. Taschler József (Szombathely, 1828. ápr. 17.—Szeged, 1902. okt. 4.) atyja József, anyja Németh Anna volt. Iskoláit talán szülőhelyén végezte. Később feltehetően jogot hallgatott. Csongrád megyében 1853 júliusában tűnik fel, amikor megválasztják 3. osztályú megyei biztossá. 1854-ben II. oszt. megyei biztos Bony- hády alatt és megyei előadó. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba, melynek 1864-ben választmányi tagja. 1862- ben megválasztják Szeged polgármesterévé és az is marad 1867-ig. 1864-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Színügyi Igazgató Társulatának tagja. 1867. máj. 2-án megválasztják első köz- igazgatási tanácsnokká. 1872—1881-ig városi rendőrkapitány. Árvízvédelmi munkálatokkal kapcsolatban királyi elismerésben részesül. Később városi főkapitány. 1884-ben már nyugállományban van. Házasságot kötött Stuhl Ludmillával Szeged-Felsővároson 1857. jún. 4-én. Házasságából István, József, Sándor, továbbá Margit és Endre gyermekei származtak. 87,98,110,118, 152,219. Taschler József (Szeged, 1867. okt. 30.— Szeged, 1916. jan. 18.) atyja József városi polgármester, anyja Stuhl Ludmilla. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1877—1885-ig. Majd a budapesti vagy a kolozsvári egyetemen hallgatott jogot 1885— 89-ig és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. 1889—1893-ig. Bíró és ügyvédi vizsga letétele után az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1906-tól aljá- rásbíró 1911-től 1916-ig szegedi járásbíró volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Tömörkény István és Kószó István barátja. Szegeden Teleki u. 11. sz. alatt lakott. Tulajdonát képezték azok a telkek, amelyekre később az ún. „gyufagyári házak” épültek a Kálvária soron. Egyetemi tanulmányai során jogi doktorrá avatták. Agglegény maradt. A társaságban a két azonos nevűre tekintettel „a kisebbik” címen emlegették. Ű19, 236(, 295. Telbisz György (?, 1875. ?—Szeged, 1939. febr. 11.) atyja József, anyja Leilhem Veronika. 1911-ben háztulajdonos és bankigazgató Szegeden, Szt. Háromság u. 14. sz. alatti lakos. A Szeged-Kiszombori Kosárfonógyár Rt. igazgatósági tagja. 1914-ben a Szegedi Hús- és Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és számvizsgálója. A Szegedi Kézműves Bank igazgatója, 29 esztendőn át. Szegeden Kárász u. 11. sz. alatt lakik. 1939-ben Szegeden élt Kölcsey u. 7. sz. alatt. Felesége Honig Anna Magdolna volt, akitől István nevű fia származott. Hatvannégy évesen halt meg. 272, 282, 286, 288. Telbisz Imre ifj. (?—?) atyja Imre közjegyző, anyja Capdebó Ida, baracházi nemes. Tüzér- önkéntes. Később államtudományi doktorátust szerez és hadbíró lesz századosi majd őrnagyi rangban. 1934-ben szegedi lakos és földbirtokos. Leánya volt Márta. Dr. Fricsay Ferenc első neje. 282. Teleki László (Pest, 1811. febr. 11.—Pest, 1861. máj. 8. ) atyja László széki gróf, anyja Mészáros Johanna bárónő. Iskoláit részben otthon, részben a sárospataki kollégiumban végezte, majd Pesten és Berlinben az egyetemen hallgatott előadásokat. Eredetileg házinevelő oktatta 1823-ig. Tanulmányai befejezése után 1831-ben a 275
