Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

T

TALLIÁN TARY Lyubicza. Kiszomborban, a temetőben lévő Kálvária-domb alá temették el, külön kriptá­ban. 160, 166, 219, 223, 226, 238, 290. Tallián család. Nemesi család, annak „vi- zeki” előnevű ága. 1610 előtt költözött a csa­lád Somogy megyébe a Perneszi család roko­naként. A már korábban is nemes család ado­mánylevele alapján János Pozsonyban újból folyamodik nemesi rangja elismeréséért és II. Mátyás 1610. jan. 1-én adománylevelében őt, unokatestvéreit és azok fiait, valamint más­nevű rokonait, leányát Ilonát és attól szárma­zott Pált és Mihályt nemesi rangra emeli. Ne­mesi diplomát Vas megyében, 1611. szept. 8-án hirdetik ki. A család a Sopron megyei Vizek­ről származott. Később a családnak egyes tagjai Pest, mások Somogy megyében költöz­tek. Itt külön ágakat alapítottak. Több tagja van Vas megyében, ahol közhivatalt viseltek a 17—18. században. A somogyi ágon Andor, törökszentmiklósi földbirtokos és fia Béla, költöztek Torontál megyébe. 12. Tarajossy Béla (Kalocsa, 1887. febr. 13.— Szeged, 1968.) atyja Sándor ügyvéd, majd köz­jegyző. Anyja Gajári Jolán a miskei és csertői előnevű nemesi családból. Iskoláit Kalocsán végezte, középiskoláit a jezusiták gimnáziumá­ban. Érettségi után a budapesti egyetem jogi karán jogot hallgatott, majd pedig a kolozsvári egyetemre ment és ott szerzett jogi doktori ok­levelet. Az igazságszolgáltatás keretében he­lyezkedett el. 1913-ban ügyvédi és bírói vizs­gát tett Budapesten. 1914—16-ig Kalocsán gyakorló ügyvéd. 1917-ben az aradi kir. tör­vényszéki albíró. 1919 után optál Magyaror­szág részére, átjön kiutasítás után és a kalocsai kir. törvényszéknek lesz bírája. 1923—25-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és titkára. 1927-től a szegedi kir. törvényszék bírája. 1932-től szegedi kir. ügyészségi elnök 1942-ig. Ez időben Szegeden, Erzsébet rakpart 4. sz. alatt lakik. 1943—1944-ig kassai kir. főügyész. 1945 után Pécsett él, majd visszatér Szegedre. Felesége Rihmer Julianna granasztói nemes. Gyermekei László és Béla. 226,2312, 232, 270, 282. Tary Alajos (Szeged, 1813.—Szeged, 1888. jan. 19.) atyja Ferenc ügyvéd volt, anyja Gás­pár Katalin. Iskoláit Szegeden gimnáziumot a piaristáknál végzett 1823—1830-ig. Ezt kö­vetően a pesti tudományegyetem orvoskarán hallgatott előadásokat 1837-ig, ekkor orvosi diplomát szerzett és Szegeden kezdett gyakor­latot. 1848. januárjában városi főorvosnak je­lölik Szegeden, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Amikor egyik betege meghal, elkeseredésében praxisával felhagy. Szatymazi földbirtokos és gazdálkodó. 1859-ben a Sze­ged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza állt Szege­den a Dugonics utcában, amely az árvizet is átvészelte. 1888-ban Szeged Dugonics u. 21. sz. alatti lakos. Nagy birtok maradt utána Szatymazon. Szakíró. Nőtlen volt. Hetvenöt évesen halt meg. 83, 85, 89. Tary Ferenc (Szeged, ?—Szeged, 1824.) atyja valószínűleg György volt. Iskoláit talán Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Utána a pesti egyetem jogi karára ment, ahol az abszolutórium megszerzése után joggyakor­latra vonul és annak letöltése után ügyvédi vizs­gát tesz. 1805-ben a Felsővárosi Polgári Lo­vasszázad kapitánya volt. Szegeden folytatott ügyvédi gyakorlatot 6 szobás saját házában. Nemesi származású volt. Gáspár Katalint vette feleségül, akitől Pál, Alajos és Ferenc Ferdinánd Péter gyermekei származtak. 83. Tary György Sándor Ferdinánd (Szeged, 1814. márc. 1.—?) atyja feltehetően Ferenc nemesi származású családból. Anyja Gáspár Katalin. Iskoláit Szegeden végezte. 1842-ben adakozott a Rókusi temetőkert megszerzésére. 1848-ban hadiválasztmányi tag volt. 1852-ben külvárosi esküdt. Nős ember volt és házasságá­ból Pál és Ferencfiúgyermekei származtak. 83. Tary Gyula (Szeged, 1830 ?—Szeged, 1853.) atyja Pál ügyvéd, anyja Kovács Terézia. Isko­láit Szegeden járta, gimnáziumot a piaristák­nál. Joghallgató volt Pesten. Egyetemi hallgató korában hirtelenül halt meg. Nagy temetése volt, erre még a pesti egyetemi évfolyamtársai is lejöttek Szegedre. A Deszkás-temetőbe te­mették. 85. Tary József (Szeged, 1857. dec. 19.—Szeged, 1936. ápr. 15.) Atyja József, anyja Vargha Terézia. Iskoláit Szegeden végezte és a buda­pesti egyetem jogi karán folytatta tanulmánya­it, ahol azok befejeztével jogi doktorátust szer­zett. Ennek birtokában joggyakorlatra ment és 1888. jún. 22-én ügyvédi oklevelet szerzett. Joggyakorlatát nagyobbrészt ügyvédjelöltként Szegeden töltötte le. Oklevelét a Szegedi Ügy­védi Kamaránál 1888. aug. 18-án mutatta be és bejegyzését kérte Szeged székhellyel. Ekkor Budapesti sgt. 57. sz. alatt tartott irodát, gaz­dálkodó és birtokos volt Szatymazon. 1891- ben részt vett Tisza Lajos fogadásán. Szentesen 1893. jún. 30-án kötött házasságot Szeder Etelkával, amely házasságból Gili és Kata leánygyermekei származtak. 242. Tary Pál (Szeged, 1803.—Szeged, 1855. máj. 25.) atyja Pál városi polgár volt. Iskoláit Sze­geden végezte, középiskolát a piaristáknál. Ezt követően a pesti egyetemen lett joghallgató. Abszolutóriuma után joggyakorlatra ment 1825—1829-ig és ennek letöltése után 1829-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett és diplomát szerzett. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és itt kezd­te meg ügyvédi gyakorlatát, azonban már ha­marosan megválasztották egyrészt városi pol­gárnak, másrészt pedig városi tanácsnoknak, 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom