Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BÉRCZY BÉRCZY és 1832/36-os diétán követként képviseli megyéjét. Az ellenzék egyik vezéregyénisége. Az Erdélyi részek, majd Erdély és végül a Délvidék kormánybiztosa. 1841—43- ban megyei alispán, de állásáról lemondva főispánná nevezik ki. Megválasztják nemzetgyűlési képviselővé. 1848. október 3-án a szegedi 3. honvéd zászlóaljnak átadja a kormány által ajándékozott zászlót Óbecsén és azt ott ünnepség keretében felavatja. 1849-ben Országos Főtörvényszéki alelnök. Követi a kormányt Szegedre, majd Aradra és Világos után emigrál. Bécsben, Londonban, majd Yersey szigetén tartózkodik. A vegyesházasságok körül kialakult országgyűlési viták közepette köt 1837-ben házasságot római katolikus létére a református vallású Csanády Lujzával, kitől Ákos fia és Sarolta leánya származott. Hlyei földbirtokos. Amikor szeretett neje elé utazik Hamburgban éri a halál. 41. Bérczy család. A Bajorországbeli Preusach- ból származó német Silber nevű család Szegedre települt tagjainak egyes leszármazói 1846- ban, majd 1861-ben nevüknek „Bérczy”-re való megváltoztathatását kérték. Ezek leszármazói alkotják a szegedi Bérczy családot. Egyébként Magyarországon nevüket „Szilber”-nek írták. Más eredetű Bérczy-ek is élnek Szegeden. 13. Bérczy Aladár. Erdőszámtiszt, majd számellenőr a kecskeméti (1927), szegedi (1929—32), majd miskolci (1937) m. kir. Erdőigazgatóság mellé rendelt erdőszámvevőségnél. 1940 körül vonulhatott nyugalomba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 273. Bérczy Antal (Szeged, 1804. jan. 10.—Szeged, 1866. ápr. 6.) főkapitány. Családneve eredetileg „Szilber”. Szilber József polgármester és neje Kormányos Borbála fia. Iskoláit Szegeden végezte, Pesten jogot hallgatott, majd ügyvédi vizsgát tett és a város szolgálatába lépett (1827). Itt tb. ügyészként kezdte pályafutását. Beveszik a városi polgárok sorába. 1829-ben nőül veszi a városi kamarás Beró János leányát Borbálát. Násznagyaik voltak Kiss József városi főbíró és Szilber Ignác a későbbi városi levéltáros. Házasságukból Vilma, Kálmán, Ilona, Borbála, Paula, Antal és Anna nevű gyermekeik származtak. 1832—1835-ig városi al-, illetve főügyész. 1833-ban választott polgár és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1835-ben Csongrád megye tábla- bírája. Szegeden helyettes városi tanácsnoknak lép elő. 1836-ban városi tanácsnok, 1839/40 és 1843/44. évi diétán Szeged város követe. 1845-ben ügyvéd Szegeden. A Szeged- Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1846-ban egyik alapítója a szegedi Szabadelvű Pártnak. Ez évben folyamodik neve megvál- toztathatásáért. 1848. márc. 18-i spontán népgyűlésen ő olvassa fel a 12 pontot. Polgár- mesternek jelölik, de nem kap elég szavazatot. A Hadi Választmány és a „Közcsendi és Közrendi Bizottmány” tagja. A Szegeden felállított 3. honvéd zászlóalj felfegyverzése érdekében a városi tanács „futára” a kormányhoz. Megválasztják a helybeli Rögtönítélő Törvényszék tagjává. 1849-ben pedig kinevezik az Országos Főtörvényszék burájává. Világos után egy ideig bujdosik, majd önként jelentkezik és rövidebb ideig a Neugebäude foglya. Végül is kegyelemmel szabadul. Hazatérve visszavonultan él, állandó rendőri felügyelet alatt, mint kompromittált. De továbbra is élvezi a társadalom megbecsülését, sorozatosan kérik fel házasságkötéseknél násznagynak és keresztszülőnek. 1861-ben ismét előtérbe lép, újból polgármesternek jelölik, de most sem kap elegendő szavazatot, ellenben megválasztják városi főkapitánynak. Ezen állását a februári pátens kibocsátásáig viseli. 1860—63-as években a Szeged-Belvárosi Kaszinó alelnöke. 1864-ben a kaszinói színügyi bizottmány tagja. 1865-ben országgyűlési képviselőnek jelölik, de lemond. Háza a Budapesti úton állt, ahol ma posta működik. Czí- mer tévesen említi pogármesterként (23) és eredeti családnevét is tévesen idézi „Stein- hardt”-ként. (68, 74, 74) 23, 26, 54, 55, 55, 68, 74, 74, 95, 106, 107, 109, 109, 118, 126, 131, 200, 213, 255/230, 268, 292. Bérczy Benő (Szeged, 1793. ápr. 1.—Szeged, 1862. jan. 9.) eredeti neve Szilber Benjamin. Kórházfelügyelő. Szilber János polgár- mester és Koller Krisztina fia. Iskoláit Szegeden végezte és lehet, hogy jogot is hallgatott. Szeged város aljegyzőjévé választja (1848). Nevét 1861-ben változtatja és ekkor már a Szeged-Rókusi koroda felügyelője. Hangász Egyleti tag, részt vesz rendezvényein. Lacher Franciskával köt házasságot, kitől Rozália, Mária, Ferenc, Franciska, Lajos, Gyula, Lajos, Franciska, Teréz, Klementina és Julianna végül Karolina gyermekei származtak. Közülük többen korán elhaltak s a később születetteknél ismétlődött utónevük. Névváltoztatásakor gyermekei már nagykorúak voltak és így a változás reájuk nem terjedt ki. 116. Bérczy Kálmán (Szeged, 1831. márc.21— Szeged, 1849. ?) középiskolai tanuló. Antal polgármester és neje Béró Borbála fia. Iskoláit a piaristák főgimnáziumában végezte, ahol az utolsó osztályból honvédnek állt be és hamarosan Földváry zászlóaljának hadnagya lett. E minőségben vett részt a Szent-Tamás elleni rohamban, ahol kitüntette magát. Majd átkerült a 104. honvéd zászlóaljba, de úgy látszik hamarosan meghalt. Családneve eredetileg Szilber volt, mely atyja 1846. évbeli névváltoztatása folytán változott Bérczyre. 71. Bérczy Paula (Szeged, 1843. jan. 8.—Szeged, 1916. ?) családneve eredetileg Szilber, s atyja névváltoztatása reá, mint kiskorúra is kiterjedt. Antal városi főkapitány és Beró Borbála 25
