Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BÉRCZY BERKS leánya. Kitűnő nevelésben részesült, zenét is tanult. Iskoláit Szegeden végezte. Szabados Jánossal 1865-ben kötött házasságot. így lett a későbbi helyettes polgármester neje. 121, 200, 255/209. Bérczy Vilma (Szeged, 1829. okt. 18.—Szeged, 1909. febr. 27.) családneve eredetileg Szil- ber. Atyja névváltoztatásakor kiskorú és így az reá is kiterjedt. Antal főkapitány és Beró Borbála leánya. Iskoláit Szegeden végezte és ő is kitűnő nevelésben részesült. Babarczy József ügyvéddel (I. ott) köt házasságot 1851- ben, kitől gyermekei Vilma, Ilona (Ilka), Erzsébet, Irén, Géza, József, Paula és Flóra. (Talán még Borbála és Mátyás is?) A szaty- mazi egyik szőlőtelep — Vilma-szállás — róla elnevezett. 213. Berecz János dr. (Detta, 1882. aug. 23.— Budapest, 1938. okt. 6.) nőgyógyász. Temes megye szülötte. Középiskoláit a szegedi kegyesrendi főgimnáziumban végezte (1892— 1901), ahol már diák korában a segélyző egylet tagja és az intézet jutalmazott jeles osztályzatú tanulója volt. Az egyetemet Budapesten látogatta, ahol az orvosi fakultáson 1906-ban szerzett doktori diplomát. A Tudományegyetem nőgyógyászati klinikáján helyezkedett el, de ezt megelőzően egy évig a Szegedi Bábaképző Intézetben gyakornokosko- dott. A budapesti nőgyógyászati klinikán dolgozott a világháborús megszakítással 1926-ig. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített először mint tartalékos főorvos, majd pedig mint ezredorvos. Számos magas katonai kitüntetés s hadiékítmény tulajdonosa. 1926- ban a budapesti egyetem magántanárrá habilitálja s már ez évben nyilvános rendes egyetemi tanárként a szegedi Tudományegyetem orvosi karának tanszékvezető tanára lesz. 1927-ben szülészkerületi főorvos és a szegedi egyetemi Nőgyógyászati Klinika igazgatója. Később városi köztörvényhatósági bizottsági tag, majd felsőházi tag lesz. Számos társadalmi és tudománoos egyesület tagja, választmányi tagja, illetve elnöke. Ismert szakíró. 273. Beretzk Péter (Szeged, 1894. okt. 23.—Szeged, 1973. jún. 9.) szülész szakorvos. Ornitho- logus. Sándor ref. lelkész és görgei Kovács Gizella fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit itt az állami főgimnáziumban végezte. 1913- ban tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi fakultását látogatta, ahol tanulmányait az első világháború félbeszakította. Katonai és tartós frontszolgálatot teljesített. Leszerelve a pesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának lett hallgatója, ahol 1920-ba szerzett doktori diplomát. Haza térve a MÁV-nál helyezkedik el, ahol előrehaladva főorvos, majd MÁV főtanácsos lesz. Szülész-szakorvosként működik. Egyre inkább fordul érdeklődése a madártani kutatások felé és főleg a Szeged-fehértói madárvilágot tanulmányozza. Kutatásai eredményeit közel háromszáz publikációban közli. A szegedi tudományegyetem kutatásait magántanári habilitálással ismeri el. Később a biológiai tudományok kandidátusa lesz. 1964-ben pedig az egyetem természettudományi kara címzetes egyetemi tanárává nevezi ki. Számos tudományos társaság tagja és kitüntetések tulajdonosa. A „szocialista munkáért” érdemérem birtokosa és az egészségügy kiváló dolgozója. Ezt követi a „munka érdemrend” arany fokozata. Fehértói madártani gyűjteményét a szegedi Móra Ferenc múzeumnak ajándékozta. E múzeum előcsarnokának falán nevét emléktábla örökíti meg. Szegeden 1920. szept. 7-én köt házasságot Meák Saroltával, kitől elválva, második felesége Berzen- ezéy Domokos szegedi műszaki főtanácsos Margit nevű leánya volt, kivel Szegeden 1931. jún. 6-án köt házasságot és kitől szintén elvált. Gyermektelen maradt. Harmadik házasságát Budapesten kötötte Farkas Margittal 1958- ban. 274. Béres Elek (Kistelek, 1814. júl. 3.—Kistelek, 1904. nov. 24.) községi jegyző. Antal és Rádotzi Julianna fia. Neje Gyulai Katalin, kivel Kisteleken 1859. febr. 15-én köt házasságot. Iskolái elvégzése után papi pályára készült, majd nevelősködött és végül joghallgató lett a pesti egyetemen. Jurátusként működött eleinte Pesten. 1844-ben Kossuth Lajos mellett részt vett az országgyűlési tudósítások szerkesztésében. 1845-ben azután kinevezik a királyi kamara zombori kirendeltségéhez tisztviselőként. Ekkorra már híre van és Kistelek község elöljárósága testületileg keresi fel, hogy felkérje a községi jegyzői poszt elvállalására. Örömmel hagyja ott a sokat ígérő állami pályát és siet haza. Ettől kezdve kis megszakításokkal negyven évig látja el a községi jegyző- séggel járó nem mindig könnyű feladatokat. Hamarosan kitör a forradalom és Béres minden erejével szervezi a nemzetőrséget, azt fel- fegyverzi. Tagja a Központi Bizottságnak. Amikor azután Haynau csapatai megközelítik a községet és az elöljáróság tagjai elmenekülnek, velük megy a lakosság jelentős részével egyetemben. Szőregen, Tápén, majd Szegeden húzódik meg, ahol rokonai éltek. De nem sokáig bírja a bujdoklást, visszamegy a községbe. Ekkorra már a községi elöljáróság tagjai is egybegyűltek, hivatalukat a lakásán rendezték be. Miután németül beszélt meg tudta értetni magát az új felettesekkel és azok meghagyták állásában. így a provizórium alatt is elláthatta a jegyzői teendőit. Ennek ellenére 1868-ban megelégelte ezt a beosztást és állásáról lemondva a helyi postamesterséget vállalta 26
