Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

S

SZAKÁCS SZÁNTHÓ 1908-ban Szegeden Felhő u. 4. sz. alatt lakott. 1910-ben Szeged város osztályjegyzője. Ekkor Szent Miklós u. 7. sz. a. lakos. 1912-ben alka- pitány. 1914-ben osztályjegyző és rendőr al- kapitány. Zászlós a 46. honvéd gyalogezred­ben. 1919-ben szegedi rendőrfőkapitány, mely állást ajánlatra önként fogadta el és emiatt 1920-ban büntetőeljárás indult ellene, amelyet azonban megszüntettek. Fegyelmi eljárásban kommunista érzelműnek vádolták, a miután ez nem volt bizonyítható, az eljárást megszüntet­ték, de hivatalvesztést mondtak ki. Atyja Jó­zsef iparos volt, anyja Auer Terézia. 1919-ben házkutatásokat rendelt el, őrizetbevételeket foganatosított. Az elmenekült direktóriummal összeköttetést tartott fenn. Házasságra lépett Szegeden 1910. augusztus 25-én Fodor Mária Ilonával. 222. Szakács József János Emil (Kecskemét, 1879. okt. 14.—Szeged, 1938. máj. 9.) szent­erzsébeti nemes. István ref. főiskolai tanár, anyja Pólya Róza. Iskoláit a Kecskeméti Re­formátus Főgimnáziumban végezte 1889— 1897-ig. Majd a budapesti és ezt követően a Ferenc József Tudományegyetemen Kolozs­várott jogot hallgatott és 1901-ben jogi dokto­rátust szerzett. Ezt megelőzően jogi tanfolya­mon vett részt a Kecskeméti Jogakadémián. Egyetemi tanulmányainak befejezése után jog- gyakorlatra ment és ügyvédjelölt lett Szege­den és Kalocsán. 1909. febr. 13-án Marosvásár­helyen ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi okleve­let szerzett. Ennek alapján ügyvédi gyakorlatát Kalocsán kezdte meg. 1910. jún. 4-én a Sze­gedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való fölvételét Szeged székhellyel és itt Zrínyi u. 2. sz. alatt nyitott irodát. Ha­marosan a Pallavicini hitbizományi uradalom Mindszent-ányási gazdaságának ügyésze lett és megveszi a szegedi Zrínyi u. 2. sz. alatti ház­ingatlan fele részét. 1919. ápr. 25-től a Szege­den alakult ABC tagja. Szorgalmazója és szer­vezője. 1922-ben nemzetgyűlési képviselő a mindszenti kerületben. Szeged város tb. fő­ügyésze 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és március 17-től választmányi tagja. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg toborzó bizott­ságának tagja és alelnöke. A Szegedi Csóna­kázó Egylet tagja. 1927-ben a Tisza—Duna- völgyi Vízrendező Társulat Alsótiszai érde­keltségének rendes tagja. Fehértói földbirto­kos és gazdaköri díszelnök. 1935-ben az ügy­védi gyakorlatról lemond. Felesége Tarajossy Margit Olga hajósi nemes, amely házasságából Katalin leánya született. 222, 222, 222, 224, 272, 282. Szalay József (Békésclaba, 1870. febr. 17.— Szeged, 1937. ápr. 25.) atyja József, anyja Bagi Berta. Iskoláit Békéscsabán, Szatmáron, Budapesten végezte. Érettségi vizsgája letétele után a budapesti tudományegyetem jogi karán hallgatott előadásokat, majd a bécsi egyetemet látogatta. Jogtudományi doktor. (1894) 1892- ben Békés megye aljegyzője. 1893-ban Békés megye közigazgatási gyakornoka. 1896-ban az Orosházi járás szolgabírája. 1908-ban ugyan­ezen járás tb. főszolgabírája. 1905-ben hód­mezővásárhelyi rendőrfőkapitány. 1909-től Szeged városi helyettes főkapitány és rendőr­bíró. 1916-ban rendőrfőkapitány Szegeden. Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatti lakos. 1918-ban politikai okokból nyugdíjaz­ták. 1920-ban kinevezik a szegedi állami ren­dőrkerület főkapitányává. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A kaszinó 100 éves ünnepélyé­nek rendezőbizottsági tagja és választmányi tagja az egyesületnek. A szegedi Dugonics Társaság elnöke iró könyvgyűjtő. Nagy és hí­res könyvtár tulajdonosa. Könyv-, kézirat- és nyomtatványadományt nyújt a Szegedi So­mogyi Könyvtárnak. 1935-ben a Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem díszdoktora. 1900 kö­rül nőül veszi Fekete Bertát, kitől József, Mar­git és Ágnes gyermekei születtek. 226, 232, 233, 272, 282, 297/220—221 -(-függelék. Szandter Pál (Dunaföldvár, 1884. dec. 4.— Dunaföldvár, 1964. nov. 10.) a pécsi ciszter­ciek gimnáziumának tanulója majd egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Ferenc József Tu­dományegyetemen végezte, ahol 1910-ben po­litikai doktorrá avatták. Ezt megelőzően 1903—1905-ig az innsbrucki egyetemnek volt hallgatója. 1910-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkárrá nevezik ki. 1911-ben a Nagy­váradi Jogakadémia tanára közigazgatási jog­ból és politikából. 1914-ben egyetemi magán­tanár Kolozsvárott. 1917-ben a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára. 1919-ben a Külügyminisztérium­ban dolgozik. 1921—28-ig a Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre történt át­helyezése után, tanszékvezető egyetemi tanár Szegeden. 1922—23-ban jogi karának dékánja majd prodékánja, 1923-ban politikai tanszéké­nek vezetője, tandíjkedvezmény felelős. 1928. dec. 11-én kinevezik a Budapesti Pázmány Pé­ter Tudományegyetem Jogi Karának tanárává és tanszékvezetőjévé. Szakíró, a Szt. István Akadémia és számos tudományos társaság tagja. 1948. szept. 15-én vonult nyugdíjba. 1928-ban felsőházi póttag, majd később ren­des tag. Nőtlen maradt? 232, 282. Szánthó Leánder (Győrszentmárton, 1833. febr. 25.—Szeged, 1891. dec. 25.) atyja Márton kézművesmester volt, anyja Sütő Teréz. Isko­láit Szegeden végezte. Feltehetően ipart tanult és a segédévek után mészárosmesterséget kez­dett gyakorolni. 1867-ben már Szegeden ta­láljuk és a választási küzdelmekben az ún. „fehér cédulás párt” ismert szónoka volt. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom