Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BENICZKY BEÖTHY szinó tagja. A Hangász Egylet választmányi tagja és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848-ban Tiszán inneni járási főszolgabíróvá választják Csongrád székhellyel. Kossuth Lajos 1848. szeptember 30-án szálló- vendége. A megyei közrendi és közcsendi bizottmány tagja. Népfelkelési biztos. Megszervezi a nemzetőrséget és annak őrnagya, majd pedig megyei főparancsnoka, alezredesi rangban. Részt vesz a délvidéki harcokban és Perczel alatt ezredesi rangra emelkedik. Dandárparancsnok, kinek alakulata több jelentős fegyvertényben részes. Emiatt Világos után hadbíróság elé állítják és sáncfogságra ítélik. Szabadulva magánzóként Csongrádon visszavo- nuitságban él. Neje zombori Rónay Anna, kitől Gyula és Antal fiai születtek. 25, 28, 31, 56. Beniczky család beniczei és micsinyei nemesi előnévvel ős-nemes magyar család. Az 1413-ban nemességet szerzett ősük Turócz megyében telepedett le. A család számos tagja tett szert hírnévre. Egyik tagja Szegeden a Dugonics családból választott házastársat és így a szegedi ág megalapítója lett. 12. Beniczky József. Czímer városi főjegyzőként említi, de ilyen nevű főjegyző nem ismert. így személyét az egyéb közölt adatok alapján kell meghatároznunk. L. Beniczky Miklós és Bán- hidy József. 247/2. Beniczky Miklósi? 1759. ?—Szeged, 1828. ?) beniczei zs micsinyei nemes. Csongrád megyében a főjegyzői állásban találjuk élete vége felé. A megye fizetéses táblabírája, ő az, aki Csongrád megyében megtelepedett és nőül vette Dugonics Ádám (1. ott) leányát Terézt. Házasságából Miklós, András (Antal Rókus), Otília, Emilia, Móric és Mária nevű gyermekei származtak. Szabadka főbírája. Házassága révén nem kétséges, hogy Czímer reá hivatkozik, amikor a nevet tévesen „Beniczky József”-ként jelöli. L. még Dugonics Teréz. 1809. márc. 27-én ő is fogadja Szegeden József nádort. 247/2. Beniczky Sándor (Szeged, 1828. ?—?) beniczei és micsinyei nemes. Miklós Csongrád megye szolgabírája és Oexel Magdolna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristák- nálnál (1838—46) végzett, majd a pesti egyetem jogi karának, látogatása után honvédnek áll be és a 3. zászlóalj hadfia. De már 1848. június 19-én hadnagy, október 3-án főhadnagy és 1849. ápr. 11-én százados. 1861-ben Temes megye adóróvója és 1872-ben árvaszéki ülnöke. Később árvapénztárnokká, majd pedig megyei főpénztárnokká lép elő. A Tfemes megyebeli Klopádián birtokos. Részt vesz Szegeden 1878-ban a volt 3. honvéd zászlóalj jubileumán. 157. Benke Ferenc. Czímer szegedi ügyvédként (1859) említi, ami feltehetően tévedés, vagy félreolvasás eredménye. Bizonyára Józsefről van szó. Ezt valószínűsíti a Czímertől ugyanazon helyen felhívott két másik ügyvéd Ba- barczy József és Battancs Ferenc, kik kortársai voltak. L. Benke József. 88. Benke József (Szeged, 1822. ?—?Szeged, 1895. máj. 27.) busái nemes. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piaristáknál végezve a pesti egyetem jogi karára ment, majd pedig 1846- ban ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1848-ban beveszik városi polgárnak és ez évben a Szeged-fölsővárosi nemzetőr-század századosa lesz. Látogatott praxist folytat a provizórium alatt is. 1853-ban megpályázza a városi főjegyzői állást, de nem jár sikerrel. 1858 óta a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Aktív részt vesz a helyi ügyvédség szervezése, ügyvéd egylet létesítése és ügyvédi értekezlet előkészítése érdekében. Védőként szerepel Rózsa Sándor és társai bűnperében. A magyar ügyvédi kamarák megalakulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamarába kéri felvételét Szeged székhellyel. Irodalmilag is tevékeny, dolgozatai jelennek meg Szegeden. A Budapesti úton — ma Kossuth Lajos sugárút — 17. sz. alatt emeletes háza van, melyet párkányán törökfej díszít. (Utóbb átalakításakor és emelet- ráépítésekor a fejet eltávolították.) A Szeged- Csongrád Takarékpénztár részvényese. 1890 körül nyugalomba vonul. Neje Joó Katalin, kitől Ferenc, István és Rozália nevű gyermekei származtak. A szegedi Deszkás temetőben nyugszik. 41, 65, 88. (Itt Benke Ferenc.) Beuke Judith (Miskolc, 1817. ápr. 8.—Budapest, 1886. nov. 20.) laborfalvi nemes. Művészneve: Laborfalvi Róza. József színész, majd tanár és Rácz Zsuzsanna színésznő leánya. Először Pesten 1833-ban lép színpadra. Nagynevű drámai tehetséggé fejlődik. 1848-ban házasságot köt Jókai Mórral. 1859-ben visszalép a színpadtól. Csak alkalmilag szerepel még. 1843 július—szeptember hónapokban mint vendég hatszor lép fel Szegeden nagy sikerrel. Csak 1866-ban lép ismét a deszkákra Szegeden. Ekkor Keméndy Nándor szállóvendége. A Szeged-Belvárosi Kaszinó vacsorát rendez tiszteletére. 1879. március 30-án a Magyar írók és Művészek Társasága Szeged felsegélyezésére a Vigadóban Pesten jótékonysági hangversenyt rendez, amelyen fellépve férje szegedi tárgyú alkalmi költeményét szavalja. Róza és több gyermek anyja volt, kik korán elhaltak. 123. Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796. dec. 2.—Hamburg, 1854. dec. 7.) bessenyői nemes. László ezredes és alispán valamint Husztinger Johanna fia. Iskoláit Nagyváradon végzi, és itt a Chienmayer huszárokhoz áll be és később a pozsonyi könnyűlovassághoz kerül főhadnagyként. 1812—15 között végigkűzdi a napóleoni háborúkat. Jár Párisban, ott van Lipcsénél. 1820 után szerel le és köz- igazgatási pályára lép Bihar megyében. Közben jogot hallgat. 1826-ban megyei táblabíró. Az 1826/27, 1830 24
