Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
s Salacz Gyula (Gyula, 1832. jan. 31.—?) Gimnázium I—II. osztályát Gyulán, III—IV. osztályát Aradon végezte. Endrődi nemes. Atyja esetleg ama Salacz Gábor későbbi vezérőrnagy, kinek címere használatára utóbb feljogosítják, amikor nemesi rangra emelik. 1848-ban beállt nemzetőrnek és a Békés megyei szabadcsapat őrmestere lett. 1849-ben honvédhadnagy. 1849. febr. 8-án jelen van Arad megrohamozásánál. Perczel alatt a dél vidéki hadjáratban is résztvett, majd 1849-től két éves jogi tanfolyamot végez Nagyváradon. Tanulmányait 1853—54-ben Budapesten és 1854—55-ig Bécsben folytatja az egyetemen, ahol jogi és politikai államvizsgát tesz. 1858-ban bírói vizsgát tesz és ugyanezen esztendőben törvényszéki segéd lesz. Majd a pesti járásbíróságon, ill. Tatán és Hevesen szolgál. Utóbbi két helyen szolgabírói hivatalban. 1860-tól kezdődően a Szegedi Kir. Törvényszéken dolgozik és 1861. nov. 21-én ügyvédi vizsgái tett. 1862. febr. 11-én a váltóügyvédi diplomát is megszerzi és gyakorló ügyvédként Aradon telepszik meg. Szakíró. 1875. márc. 10-től Arad polgármestere. Küldöttség élén a szegedi király látogatáson is résztvesz. 1882-ben kir. tanácsos. 1899-ben a Vaskorona Rend III. osztályát kapja. 1893. szept. 30-án nemesi rangra emelik és engedélyezik az „endrődi” nemesi előnév használatát, amely jogosultság gyermekeire is kiterjed. Valószínűleg Aradon kötött házasságot Keller Ilonával (1870), aki írónő volt és akitől Gyula, Iván, Béla, Erzsébet és Hona gyermekei származtak. 98. Salamon Zsigmond. (Kalocsa, 1846. jan. 8.—Szeged, 1903. ápr. 6.) Atyja Adolf, anyja Tóth Erzsébet. Alapi nemes. Iskoláit valószínűleg Kalocsán végezte és ezt követően a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol jogot végzett és megszerezte az abszolutóriumot. Majd joggyakorlatra ment. 1872. aug. 28-tól Pest megyei tb. esküdt, majd kinevezik a Szegedi Kir. Törvényszékhez jegyzőnek. 1874-ben a Szegedi Korcsolyázó Egyesület alapító elnöke. 1879—1881-ig a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet titkára. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, 1881-től igazgatója. 1896-tól alelnöke. Bírói ranglétrán előrehaladva, először szegedi kir. törvény- széki bíró, majd pedig 1899-től kezdődően a Szegedi Kir. ítélőtáblának bírája. 1900-ban szegedi törvényhatósági bizottsági tag. Szegeden Szt. Háromság u. 14. sz. alatt lakik. Kétszer nősült. Első házasságát Szegeden 1878. máj. 11-én kötötte Gál Jolánnal, majd elöz- vegyülése után újabb házasságra lépett Veres Eleonóriával. Házasságaiból Jolán, Erzsébet, Mária és egy halvaszületett leánya voltak a gyermekei. 204, 255, 159, 160, 166, 166, 183, 185, 188, 190, 191, 192, 197, 204, 240, 240, 240, 240, 240, 268, 268, 269, 270, 294. Salánki János (Bács-Feketehegy, 1891. dec. 22.—Szeged, 1949. jan. 7.) családja a német- országi Heidelberg melletti Leienből származott. Atyja János családi neve Schwepler volt. Anyja Kern Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1910- ben tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári tudományegyetem jogi karára iratkozott be és elvégezve jogi tanulmányait, jogi doktori fokozatot szerzett. 1914-ben Bácszombori járásbírósági joggyakornokként kezdi igazságügyi pályáját. Egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett. 1914—1922-ig hadiszolgálatot teljesített és hadifogoly is volt. 1922-ben hazatérve a Szegedi Kir. Törvényszék bírája lett. 1927-ben táblára berendelt törvényszéki bíró. 1929-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 1940-ben a Szegedi Kir- ítélőtábla bírája lesz. Szeged Deák F. u. 22. sz. alatt lakik. 1945 körül családi nevét megváltoztatja Salánkira. Felesége Király Klára volt. 281. Sándor Ignác (?—?) 1911-ben nagyenyedi magyar kir. Pénzügyigazgatóságnál szolgál az adóhivatal pénztárnokaként. Az ABC tagjaként tűnik fel Szegeden, adótárnoki beosztásban. 1929-ben nyugalmazott magyar kir. állampénztári igazgató. 1931-ben a szegedi VI.— IX. kerületi Adóbizottság elnöke. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg a világháború befejezése után optált Magyarország javára és így került Szegedre. 281. Saphir Móricz Gottlieb (Lovasberény, 1795. febr. 8.— Baden, 1858. szept. 5.). A „Saphir” családi nevet atyja ama zafírgyűrű után vette föl, amelyet a névválasztáskor visel 1806-ban a prágai rabbi iskolában tanult talmudot, németet, franciát, angolt, olaszt, majd 1814-ben atyja üzletében ténykedett Budapesten és közben latint és görögöt is tanult. 1822-ben Bécsbe megy és újságírásba kezd. 1825-ben kiutasítják Berlinbe megy és otc dolgozik 242
