Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SÁRAY SASS tovább. Szatirikus írásai jelennek meg. 1829-ben Münchenben lapot indít, amely 1833-ban megsznüik. 1834- ben királysértés miatt letartóztatják, kiutasítják, Közben Párizsban élt. 1837-ben visszatér Bécsbe és megindítja a „Der Humanist” cimü lapot. Előadásokat tariott számos helyen és így Pesten is. Münchenben a királyi színház intendánsa volt. Házasságából egy leánya született. Atyját Izraelnek hívták és kereskedő volt. A szegedi Keméndy az ő baráti köréhez tartozott. 201, 201, 201. Sáray Lajos (Szeged, 1886. dec. 6.—János- háza, 1970. máj. 11.) atyja Schaeffer Miklós volt, anyja Pacher Anna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta és ott tett érettségi vizsgálatot 1905. júniusában. Majd beiratkozott talán a kolozsvári egyetem jogi karára és jogi doktori oklevelet szerzett. 1923-ban pedig ügyvédi vizsgát tett, majd 1923. ápr. 28-án a Szegedi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. Azonban már 1924. ápr. 28-án kinevezik kir. járásbírónak Szegeden. Ügyvédi diplomájának megszerzése előtt, 1914-ben Szeged város II. osztályú osztályjegyzőjévé nevezték ki, 1912-ben pedig Szeged városi rendőrségi jegyző volt. Az 1914—18-as világháborúban katonai szolgálatot teljesített román és olasz frontszolgálattal és tartalékos főhadnagyként szerelt le az 5. honvéd gyalogezredben. 1931-ben a Szegedi Kir. Törvényszék bírája. 1975-ben családi nevét Schaeffer-t, Sárayra változtatta. 1939-ben tartalékos százados. 1941-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1942-ben Szegeden Madách u. 3. sz. alatt lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1945 után egy ideig letartóztatásban volt, majd 1947 után Jánosházára távozik Vas megyében, ahol a testvérénél lakott. Bírói állásából elmozdították. Alkalmi munkából tartotta fenn magát, egy ideig dolgozott mint éjjeliőr stb. 1958. körűig ismét a bíróság keretébe került és a Győri ítélőtáblán ítélőbíró lett. Innen ment nyugdíjva. Nőtlen maradt. 220, 281. Sárkány Krisztina (Szeged, 1832.—Szeged, 1880. júl. 17.) kereskedő felesége Szegeden Palánk 207. sz. alatt lakott 1864-ben Házasságot kötött Szegeden Felmayer Antallal, akitől Antal, Katalin Viktróia, Terézia, Anasztázia, Sándor, Zsófia és Ignácz Lőrinc gyermekei származtak. Komáromból származott. Neve Czimernél tévesen Kiss Viktóriaként szerepel. Olajportréja Demeter Ferencnéhez került. 259/318. Sárosy Gyula (Boros-Sebes, 1816. febr. 12.—Budapest, 1861. nov. 16.) atyja Lajos gazdatiszt volt, anyja dabasi Halász Katalin volt. A család eredetileg szatmári származású volt és atyja 20 éves kora körül Aradra ment és ott kötött házasságot. Feltehetően Aradon végezte iskoláit, majd a budapesti tudományegyetemen jogot tanult. Pókai nemes. Gimnáziumot Mezőberényben járta, mely később Szarvason működött. 1832-től az eperjesi kollégiumban végezte és ott kezdte jogi tanulmányait is. Ettől kezdve használta a Lajos utónév helyett a Gyula nevet. 1838-ban Sáros megye szolgálatába lépett és mint másodaljegyző, utóbb első aljegyző működött ott. 1843-ban Aradra került mint váltó törvényszéki jegyző. 1840 körül tehetett ügyvédi vizsgát. 1849-ben Pesti Felsőbb Váltó Feltörvényszék elnöke. 1849. május 30-án kormánybiztos Debrecenben és itt népgyűlésen felolvassa a művét „Az aranytrombitá”-t. Ugyanakkor országgyűlési képviselő. 1850. szept. 21-én haditörvényszéki eljárás alatt állva, halálos ítéletet hoztak ellene, amelyet azonban kegyelemből „in contumaciam” hirdethettek csak ki és így „in effigie” került kivégzésére sor. 1852. nov. 24-én elfogják és a katonai törvényszék kötéláltali halálra ítéli. E büntetést azonban életfogytiglani várfogságra változtatják és Königratzban veszik foganatba. 1855-ben közkegyelemmel szabadul. 1859-ben publikálja írásait. Újabb felségsértési per indul ellene, de fölmentik. Internálják Budweisba. Nyomorog és 1860-ban hazajön. De nemsokára rá meghal és Budapesten a Kerepesi temetőben temetik el, 1876-ban pedig síremléket emeltek hantja fölé. Kétszer nősült, első házasságában hitvese volt Hilváti Arnoldia, akivel 1839. januárban kötött házasságot és aki 1842-ben meghalt. Újabb házasságra lépett Vass Paulinával, 1842. aug. 8-án. Második nejétől különváltan élt. Mindkét házasságából egy-egy leány származott, a másodikból Gizella. Szegeden 1849. júl. 8-án és 1861 júniusában szerepelt költeményeivel. 92, 122. Sas család. A család atyai felmenői nyugatról származtak Magyarországra és Adler nevet viseltek. Egyesek letelepedtek Moson és Sopron megyébe és itt kezdtek vászon-, karton-, posztófestéssel foglalkozni. Mások tovább vándoroltak délkelet felé és a törökök elől fölszabadított, újból betelepített vidékeken honosodtak meg. így jutottak Csongrád megyébe. Szegedre úgy látszik három testvér érkezett, talán egymás után és a megtelepedett a szűrszabó fia Ignác orvos, egyik fia Lajos vette fel a Sas nevet és lett ezen ág alapítója. 14. Sas Lajos (Szeged, 1838. jún. 20.—Szeged, 1918. jún. 26.) Iskoláit Szegeden végezte. Majd a közigazgatásnál helyezkedett el. 1859-ben városi tanyai kapitány és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Családi nevét 1875-ben Sasra változtatta. 1878-ban földbirtokos és városi pusztai kapitány. Atyja Adler Ignác, anyja Csavolyszky Emília. Kétszer nősült. Először Szegeden 1858. okt. 25-én kelt egybe Kamo- csány Erzsébettel és a később Kamocsany Mária lett második felesége. Házasságából Ágost, Ilona, Irén, Jolán és Lajos László gyermekei származtak. 89. Sass Lajos László (Szeged, 1871. júl. 15.— Szeged, 1930 ?) atyja Lajos városi kapitány, előbb Adler volt, anyja Kamocsany Mária. 243
