Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RE1ZNER RENGEY és ekkor a cs. és kir. 8. vadászzászlóalj parancsnoka Szegeden, cs. kir. őrnagy, majd ezredes. 1866-ban mint a 8. vadászzászlóalj ezredparancsnoka, Königgrátznél fejlövés folytán elesik. Gyermekek maradtak utána. 254/174. Reizner János (Szeged, 1847. jan. 20.—Szeged, 1904. jan. 19.) atyja István (András) bognármester, anyja Nagy Anna. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál járta 1857—65-ig. Majd a pozsonyi jogakadémiára ment és részben itt, részben Pesten az egyetemen jogot végzett. Majd joggyakorlatának le- szolgálása után, 1871. márc. 27-én ügyvédi vizsgát tesz Pesten. Szegeden kezdi meg ügyvédi működését. 1871 májusában a Szegedi Szabadelvű Kör titkára. 1872. jan. 4-én Szeged város aljegyzőjévé választják. 1875. szept. 14-én pedig főjegyzőjévé. Számos bizottságnak és társulatnak tagja volt. 1876. szept. 3-án a Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki. 1882. jól. 16-án lemond főjegyzői állásáról és ugyanakkor a szegedi Somogyi könyvtár igazgatója lesz. 1883-ban a Ferenc József Rend lovagkeresztese. 1903-ban kir. tanácsos. Hely- történész, szakíró. Nevét emléktábla őrzi a Móra Ferenc Múzeum előcsarnokában. Portréját Tóth Molnár Ferenc festette meg és az a múzeum képtárában van. Az árvízképen, amelyik a múzeumban van kiállítva, ő is szerepel. A Szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak tagja volt. Az árvízvédelemben tanúsított kimagasló érdemeire tekintettel kitüntetésben részesült. Az 1876-os szegedi kiállítás bizottsági jegyzője volt. Kétszer nősült, első felesége Jenei Mária, akivel Szegeden 1871. május 7-én kelt egybe. Második feleségével elözvegyülése után 1886. okt. 23-án kötött házasságot. Neve Molnár Ilona, Molnár Márton ügyvéd leánya volt. Házasságaiból Vilma Mária, Mária, Lajos János, Lajos, Ottó János, Júlia, Endre Ilona, Béla, Gizella, Károly, Ilona gyermekei származtak. 248/15, 248/17, 248/22, 248/27, 248/33, 249/39, 249/49, 249/50, 250/56, 250/63, 250/70,251/85,251/85,251 /90,251/93,251/101, 251/103, 252/104, 252/107, 252/108, 252/109, 252/116, 253/142. Remellay Gusztáv (Pest, 1819. jan. 5.—Pest, 1866. márc. 31.) atyja Ferenc szolnoki sóházi hivatalnok mázsamester volt. Iskoláit részben Pesten, részben pedig Szegeden végezte el a piarista gimnáziumban. Filozófiát Budapesten tanult, majd Vácott és Szegeden. Az egri jogakadémián tanult jogot. 1840-ben Budapesten tett ügyvédi vizsgát. Ezt megelőzően joggyakorlaton volt Batta Samu pestmegyei főbírónál, ill. Dókus László ítélőmesternek volt jurátusa. Ügyvédi gyakorlatot Budapesten kezdett, Pest város tb. ügyésze lett, író, szépíró, gyermekíró. 1848-ban újvidéki városi főjegyző, majd belügyminisztériumi tolmács és hadbírósági albíró. 1849. februárjában hadbíró kapitány Szegeden. Világos után hadbíróság elé állítják és 15 évi várfogságra ítélik, amelyet Kufsteinben töltött le részben, mert 1856-ban közkegyelemmel szabadult. Egy ideig Bécsben tartózkodott mint ottani hivatalnok, majd 1860-ban Szegedre jött és itt publikált. 1865-ben Szeged város tb. főjegyzője. 1863. után főleg gyermekverseket és történeteket publikál. A pesti kereskedelmi kórházban halt meg és 1867. jún. 23-án a sírkövét avatták föl a pesti Kerepesi-úti temetőben. A Szegedi Híradónak is munkatársa volt. Többször fordult meg a Szeged-Belvárosi Kaszinóban, mint annak vendége. Elhanyagolt és visszataszító külseje folytán kerülték kufsteini fogolytársai, felesége is elvált tőle. Nemesi származású volt és a szabadságharcban 1848. szept. 20-tól a Duna—Tisza-közi Önkéntes Nemzetőr Tábor hadnagy hadbírájaként működött. Október 9-től hadbíró főhadnagy a feldunai hadseregnél. 1849. jan. 17-től százados a 65-ös zászlóaljban, majd márciustól a feldunai hadsereg főhadbírája, mint őrnagy. Valószínűleg 1848- ban Újvidéken kötött házasságot, mely házasságából egy leánygyermeke származott, ki Juarezhoz, a mexikói köztársasági elnök fiához ment feleségül. 95. Reményi Ede (Miskolc, 1828. jan. 17.—San Francisco, 1898. máj. 15.) iskoláit Egerben végezte, majd pedig a bécsi zenekonzervatóriumban képezte magát tovább 1842 és 1845 között. 1846-ban első hangversenyét Pesten adta, majd 1847-ben Párizsban és 1848-ban Londonban lépett fel. Mint hegedűművész tett világhírre szert. 1848- ban és 1849-ben Görgey Artur szegedi tábori hegedűse és tisztje volt. 1849-ben emigrált, Párizsban és Londonban élt. 1855-ben Viktória királynő „udvari virtuóz”-zá nevezte ki. 1860 utáni amnesztiával hazatér. 1862-ben nevét a korábbi „Hoffmann”-ról Reményire változtatta. 1870—71-ig a Nemzeti Színház első hegedűse volt. Sziny- nyei szerint hegedűvel a kezében New Yorkban, a Van- derville Színházban halt volna meg. Zenei író volt, a Szeged-Belvárosi Kaszinónak többször volt vendége. Hangversenyezett is Szegeden 1864-ben és 1866-ban, valamint 1869-ben. 1872. februárjában Fáy Gizellát vette feleségül. 95, 123, 123, 124, 131, 150,293, 296/221. Rengey Ferdinánd (Szeged, 1808. okt. 19.— Adács, 1858. márc. 29.) atyja József Balázs fűszerkereskedő volt, anyja Müller Anna Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, jogot a győri jogakadémián. Majd pedig 1829. szept. 29-én ügyvédi vizsgát tett Pesten. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és Szeged város szolgálatába állott. 1830— 1849- ig városi ügyész. 1843—44-ig a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja volt. 1847—48-ig országgyűlési követ. Az Alsóvárosi Társalkodási Egyletnek alapító elnöke. 1848—49-ben kormánybiztos Szegeden, városi tanácsnok és nemzetőrszázados. Világos után hadbírósági eljárás alá vonják és a pesti Neugebäudeben letartóztatásba helyezik, azonban az eljárást Haynau felmentésekor kegyelemből megszüntette és ennek folytán visszatérhetett Szegedre, ahol gazdálkodással foglalkozott. Rendőri fel233
