Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RENGEY REÖK ügyelet alatt állott Szegeden. 1852-ben újabb eljárás indult ellene és rövid ideig letartóztatásba került de fölmentették. 1854-ben újból gazdálkodik, majd 1855—58-ig földbérletet vált Adácson és ott is hal meg. 1845-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. 1845-ig Aigner néven szerepelt és ekkor nevének megváltoztatását kérte „Ren- gey”-re. Arcképét Tóth Molnár Ferenc festette meg és az a szegedi Móra Ferenc Múzeum Képtárának tulajdonában van. Szegeden 1842. júl. 21-én kötött házasságot az elöz- vegyült Nyári Rozáliával, akivel azonban már ezt megelőzően együtt élt és ezen együttélésből született Ferdinánd fia, aki a Rengey nevet használta. Ugyancsak házasságon kívül született Róza leánya is, aki szintén Rengey néven szerepelt. 42, 43, 52, 54, 54, 55, 65, 66, 65, 66, 74, 177. Rengey Ferdinánd (Szeged, 1833.—Szeged, 1862. febr. 12.) atyja Ferdinánd városi tanácsnok és anyja Nyári Rozália volt. Házasságon kívüli viszonyból született, mert édesanyja nem tudott elválni első férjétől így élettársi viszonyra lépett édesatyjával. Születésének pontos ideje nem állapítható meg, mert a szegedi anyakönyvben sehol sem szerepel. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1847—1851 között. Szeged város szolgálatába lépett és annak járulnoka lett. Atyja névváltoztatása után ő is a megváltoztatott nevet használta. Fegyelmezetlen természete miatt szülei kénytelenek voltak a gimnáziumból kivenni és más pályára rendelni. Mindvégig Szeged város szolgálatában állt. Szegeden lakott. Nőtlen maradt. 34, 41, 42, 43. Renkey János (Oroszlámos, 1870. ?—?) atyja Rack Gyula, anyja Breitenfeld Terézia. Iskoláit talán Makón végezte, majd egyetemre ment és valószínűleg Budapesten politikai doktorátust szerzett. 1911-től kezdődően Szegeden Zárda u. 9. sz. alatti lakos és MÁV fogalmazó. Az is marad továbbra is a Szegedi MÁV Üzletvezetőség V. Számosztályára beosztva. 1914- ben ugyanott MÁV segédtitkár. 1924-ben Bocskay u. 6. sz. alatti lakos. 1929-ben MÁV főfelügyelő és 1931-ben a MÁV Szegedi Üzletvezetőségének V. Számosztályának főnöke. 1934 körül változtatta^ nevét Rack-ról „Ren- key”-re. 1942-ben MÁV nyugalmazott főta- csos és Szegeden Korona u. 27. sz. alatti lakos. Nőtlen maradt. 280. Renkey Lipót József Pál (Oroszlámos, 1873. dec. 10.—Szeged, 1949. július 4.) atyja Rack Gyula uradalmi kasznár, anyja Breitenfeld Terézia volt. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1884-től 1891- ig. Ezen utóbbi esztendőben tett itt érettségi vizsgálatot, majd a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be és féléveinek lehallgatása után abszolutóriumot szerezve, jog- gyakorlatra ment, ügyvédjelöltként működött. Gyakorlati idejének letöltése után talán ügyvédi vizsgát is tett. Mindenesetre a közigazgatásban helyezkedett el és 1902-ben Szeged város osztályjegyzője lett. 1912-ben lép elő I osztályú aljegyzővé. 1919-ben tanácsnok helyettes. 1922-ben pedig városi tanácsnok. Az elnöki ügyosztály vezetője, majd a Pénzügyi Osztály élére kerül és marad 1932-ig amikor a Statisztikai Osztály vezetője lesz. Feltehetően 1934-ben került sor a családi nevének „Rack”- ról ,,Renkey”-re változtatására. Ez időben Bús páter u. 19. sz. alatti lakos volt. 1937-ben a Szegedi Városi Tanács Közművelődési Osztályának vezetője tanácsnokként. 1942-ben nyugdíjazzák és ekkor Löw Lipót u. 15. sz. alatti lakos. Kétszer kötött házasságot. Az első házassága Papp Róza Irén Máriával Szegeden 1906. máj. 8-án köttetett. Második házasságából származott Gyula fia. E fiú vagy talán még egy másik gyermek órás, ill. ötvös lett. 280. Rényi József Frigyes (1789.—1861. ?) atyja Rajter néven szerepelt és városi polgár volt. Lehetséges, hogy iskoláit Szegeden végezte utána szakmát tanult és asztalosmester lett. Szeged-Felsővároson lakott és számos szegedi családnál vállalt keresztapaságot. Szeged város bevett polgára volt. 1845-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. 1845 után a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1861-ben családi nevét „Reiter”-ről (nem Rajter-ről) „Rényi”-re változtatta. Kétszer kötött házasságot. Az első házasságbeli nejét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy elözvegyülése után, Szegeden 1834. máj. 15-én másodszor nősül és ekkor Papszt- man Annát vette feleségül. E házasságból származott Gyula, Kornélia és Emília gyermeke. 116. Reök család valószínűleg Nyugat-Német- országból származott Magyarországra, majd Csongrádra és Békés megyébe. 186, 186. Reök Iván Lajos (Bánfalva, 1855. máj. 25.— 1929. márc. 7.) iskoláit valószínűleg Békéscsabán végezte, majd pedig a budapesti műegyetemen mérnöki oklevelet szerezhetett. Atyja István békéscsabai ügyvéd, majd közjegyző volt, anyja Omazta Terézia. A szegedi nagyárvíz után a Szegeden meginduló építkezésekkel kapcsolatban Szegedre rendelt Középítészeti Tanácsnak tagja volt 1884—1893-ig. 1888-tól a Magyar Kir. Folyammérnöki Hivatal főnöke Szegeden. 1896-tól a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. Horgosi földbirtokos 624 holdon. Ő építette a szegedi Kölcsey u. és Bajcsy-Zsilinszky u. sarkán álló szecessziós, kétemeletes épületet. 1899-ben királyi főmérnök. 1911-ben Csong234
