Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

R

RAFFAY

R AKITA

Raffay Sándor (Ókanizsa, 1877.—?) iskoláit talán Kanizsán, esetleg Szegeden végezte és a középiskolák elvégzése után a budapesti József Nádor Műegyetemen szerzett 1900-ban mérnöki oklevelet. 1911-ben a MÁV szolgálatába lépett és az Aradi Üzletvezetőség IV. Vontatási Osztályának mérnöke lett. 1914-ben aMÁV Fűtőház főnöke Moravicán. 1929-ben MÁV főmérnök, főfelügyelő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, szegedi lakos. 281.

Rainer Ágoston Béla (Szeged, 1876. aug.

16.—Szeged, 1951. okt. 21.) iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1886— 1894-ig. Majd beiratkozott a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára, ahol első szigorlatát 1898. máj. 27-én tette le. Ekkor elment joggyakorlatra és ügyvédjelölt lett több helyen. 1898. márc. 23-án jogi doktor lett a budapesti egyetemen. 1902. jún. 18-án ügyvédi oklevelet szerzett, ugyancsak Budapesten. Ennek alapján bejegyzését kérte a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Szeged székhellyel. Ekkor itt Fodor u. 7. sz. alatt lakott. Az I. Világháborúban 1917. márc. 14-én kezdődően katonai szolgálatot teljesített. Ebben az időben Szegeden, Arany János u. 16. sz. alatt tartott fenn irodát. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szegeden, Florthy Miklós u. 7. sz. alatt lakott. 1914. május 30-án Szegeden kötött házasságot Rehák Etelkával, amely házassága gyermektelen maradt. Atyja Károly kádár és bútorkészítő iparos, anyja Nyilasi ( = Pfeilschifter) Mária volt. 281.

Rainer Ferenc Pál (Szeged, 1883. júl. 7.— Szeged, 1972 után) iskoláit Szegeden végezte, felsőipari iskolát látogatta Budapesten. Kereskedelmi pályára lép és 1908-ban átveszi atyja gyára vezetését, amely ettől kezdve „Rainer Károly és Fia” néven szerepel. 1914-ben az 5. honvédgyalogezred keretében katonai szolgálatot teljesít. 1922-ben Szegeden Fodor u. 9. sz. alatt lakik. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Asztalosáru gyáros. Ismereteit Budapesten, Bécsben, Németországban tökéletesítette és gyárat gőzerőre rendezte be. A Szegedi Ipar Testületnek, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának elnöke, számos üzemi kitüntetés tulajdonosa. Törvényhatósági bizottsági tag. 1942-től Szeged, Fodor u.

3. sz. alatti lakos. 1947-ben még ezen a lakcímen találjuk. 1908. szept. 15-én kötött házasságot Szántó Erzsébet Irénnel, amely házasságból Gábor és Ferenc gyermekei származtak. Előbbinek öccse volt. 281.

Rainer József (Szeged, 1854. szept. 12.— Szeged, 1907. máj. 6.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot feltehetően a piaristáknál. Nem kizárt, hogy egyetemi tanulmányokat is folytatott, talán Budapesten. Atyja Ferenc kádármester, anyja Jenovai Terézia. 1879-ben

résztvett az árvízvédelemben. Bírósági joggyakornokként vett részt abban a bizottságban, mely a királyt Szegeden fogadta. Tagja volt a Szegedi Csónakázó Egyletnek, utóbb titkára.

1884-től a Szegedi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke. Talán Budapesten egyetemet végzett és jogi képesítést szerezve, ügyvédi vizsgát is tett. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. 1897-ben színházi páholybérlő, 1899-ben Szeged város főkapitánya.

1906-ban színügyi bizottsági tag. Szegeden

1883. június 2-án kötött házasságot Lemle Ilona Antóniával. Öngyilkos lett. 191.

Rajnay József (Szeged, 1805.—Tata, 1861. szept. 23.) atyja Dietzgen János tímármester, anyja Hoffmann Anna. Az 1830-as években tűnik fel, mint tímár nagyiparos. Szeged város bevett polgára. 1840-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. 1838-ban a Hangász Egylet választmányi tagja. 1840 körül a szegedi polgárőrség kapitánya. 1848-ban a palánki 1-es gyalog nemzetőrszázad kapitánya. Zsalugáteres tímárháza a Tisza partján állt. 1838 körül Krebsz Mihály vette meg, hogy abban festőművész fia műtermét helyezze el. 1848-ban csendtiszt volt és 1848. máj. 14-én alkamarási állásra jelölik, de nem kapja meg a szükséges többséget. „Tiszta jellemű, becsületes” emberként jellemezték. 1848-ban név- változtatást kért Dietzgenről Rajnayra. A név- változtatást ugyan engedélyezték, de 1849-ben megjelent rendelet hatálytalanította. Úgy látszik azonban, hogy ennek ellenére magyarosított nevét használta tovább. Házasságot Reith Máriával kötött, amely házasságból József, Mária és Róza gyermekei származtak.

26, 28, 31, 64, 65, 115.

Rákics János=Rakity. 1859-ben újból szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt.

91.

Rakita Alajos (Novaj, 1821. ?—Budapest, 1889. jún. 12.) atyja Mátyás, anyja korán el- özvegyült. Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte, de feltehetően Abaúj megyében, ahonnan azután a középiskola elvégzése után a budapesti egyetem orvosi karára iratkozott be, és annak abszolválása után 1846-ban orvosdoktor lett. 1848-ban katonaorvosként működött és október 19-én százados volt a 43. honvédzászlóaljban, mint annak főorvosa. Felső- zsolcán, majd Debrecenben tábori orvos, végül sebész. 1850—1868-ig szegedi gyakorlóorvos, szakíró. Szegeden népszerű ember volt.

1868. máj. 28-án eltávozik Szegedről, Búcsúnyilatkozatot jelentet meg a sajtbóan. A pesti Barakk Kórház főorvosa lesz. 1884-ben a Szent István Kórház főorvosa és később a Kerepesi út (Kauser-ház) 15. sz. alatti lakója. A Szegedi Honvéd Egylet tagja. Állását akkor hagyta el, amikor a városi tanács arra köte229