Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RÁKÓCZI II. RASSOVSZKY lezte, hogy lakását Alsóvárosra helyezze át. Hertzl Fülöp utóda volt a városi másodorvosi beosztásban. Szorgalmazására 1854-ben állítják munkába a kórházban a „szürke nővéreket”. 91, 124. Rákóczi II. Ferenc (Borsi, 1676. márc. 27.—Rodostó, 1735. ápr. 8.) atyja Ferenc I., erdélyi fejedelem, anyja Zrínyi Ilona grófnő. Iskoláit a neuhausi Jezsuita Kollégiumban végezte, majd Bécsbe került, ahol egyetemet végzett és tanulmányait Prágában folytatta. 1692-ben nagykorúsították. 1694. máj. 25-én Sáros megye főispánja. 1680-tól Munkácson, Sárospatakon, Eperjesen, majd más városokban tartózkodik. 1697-ben birodalmi herceg. 1701-ben elfogják, bebörtönzik és halálos ítélete volt várható. De megszökik és Hegyaljára menekül. 1703-ban a felkelés élére áll. 1707-ben az onódi ország- gyűlésen kimondja a trónfosztást. 1711. febr. 21-én elhagyja az országot. Lengyelországban Danzigban, Angliában, Franciaországban diplomáciai tevékenységet fejt ki, majd Törökországba megy 1717-ben és itt utóbb internálják Konstantinápolyba, majd Rodostóba. Szegeden szép lovasszobra áll, Vastagh György munkája (1912). A szegedi polgárőrség ruházata II. Rákóczi Ferenc hajdúi és huszárjai után készült. Emlékére szerezték az ún. Rákóczi indulót, amelyet minden adandó alkalommal előadtak Szegeden. Házasságot kötött 1694. szept. 25- én Sarolta Amália Hessen Rhreindelsi grófnővel, kitől Lipót György, József, György és Charolta gyermekei születtek. Móricz Pál Szegeden írta és jelentette meg 1900-ban könyvét Rákócziról, kinek seregében számos szegedi is harcolt annak idején. 1906-ban hamvait hazahozatták és Szeged városa is fogadta az állomáson. A szegedi Rákóczi-tér és Rákóczi utca az ő nevét viseli. 7, 64, 80, 195, 195, 195, 195, 195, 263, és a Rákóczi indulóra 101, 103, 103, 104, 105, 142, 148, 185,+Berlioz alatt. Rákos Béla (Szentes, 1859.—1942 után) atyja városi főkapitány volt Szentesen. Iskoláit Grazban és Szegeden végezte, érettségit a szegedi főreáliskolában tett. Ezt követően a Magyaróváron felsőbb gazdasági tanfolyamot végez és elvégzi Budapesten az állatorvosi tanfolyamot is. Tanulmányai befejezése utánPalla- vicini Sándor őrgrófnak Mindszent-Algyői uradalmában helyezkedett el gazdasági és segédtisztként, majd gazdatiszt lett és európai utazások után, 1893-ban állattenyésztési intéző. Szakíró. Önálló munkája 1889-ben jelent meg Kassán. 1911-ben háztulajdonos Szegeden, a Petőfi S. sgt. 9. sz. alatt. 1929-ben nyugállomban van Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben mint nyug. főintéző él Szegeden Széchenyi tér 8. sz. alatt. 281. Rákosi Jenő (Acsád, 1842. nov. 12.—Budapest, 1929. febr. 8.) atyja János, gazdatiszt Acsádon. Idegenből származott, német anyanyelvű volt. Iskoláit Sárvárott végezte és a gimnázium első hat osztályát Kőszegen. A 7. és 8. osztályt 1863—1864-ben Sopronban, a Bencés Gimnáziumban látogatta, ahol érettségi vizsgát tett 1864-ben. Ezt követően a budapesti egyetem jogi karára kérte felvételét és elvégezve a szükséges tanulmányokat, abszolutóriumot szerzett és joggyakorlatra ment. Ügyvédjelölt volt. Már 1860—63-ig Somogybán, Lengyeltótiban tanítóskodik és gazdasági gyakornok. 1862-ben pedig közben Öreglakon gazdasági írnok. 1867-ben a Pesti Napló munkatársa és nevét Kremszer-ről Rákosi-ra változtatta. 1869-ben megalakítja a Reform c. lapot és annak szerkesztője lesz. 1875-ben a Népszínház igazgatója. 1881-ben újságíró a Budapesti Hírlap-nál. Ő alkalmazza a szegedi Nagy Sándort. A Budapesti Hírlap társalapítója. 1896. nov. 10-én Budapesten magyar nemesi rangra emelik és engedélyezik a „mindszenti” előnév használatát. A szegedi Dugonics Társaságnak tagja és előadója. 1883-ban a király látogatásakor ő is egyik szerzője volt a megjelentetett emlékalbumnak. 1903-tól főrendiházi tag. Számos egyesület, szervezet tagja, elnöke. 1919-ben a tanácsköztársaság túszként őrzi. Revizionista. 1922-ben ülte meg 50. éves írói jubileumát. 1923-ban szülőházán Acsádon emléktáblát avattak, 1930-ban szobrot állítottak neki Budapesten. Felesége Kalmár Lenke volt, akitől Gyula, Lajos, Magdolna gyermekei származtak. 238. Rákosi Nándor (Ferdinand) (Szeged, 1832. okt. 16.—Budapest, 1884. nov. 26.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte 1850-ig terjedő- leg. Vaskereskedő inas volt Aradon. 1848—49- ben résztvesz a szabadságharcban és hadnagyi rangot ér el. 1849 végén emiatt hadbírósági eljárás alá vonják, börtönt szenved el. 1855-ben édesatyjával együtt külföldi utat tesz Olaszországban, ahol a festészetet tanulmányozza. 1866-ban tér vissza Szegedre. 1860 körül atyja megvásárolta Rajnay József Tisza-parti tímárházát és toronyszerű épületet, festő műtermet építtetett hozzá tetőterasszal fényszabályozó vitorlavászonnal, ernyővel. Nevét 1867-ben Krebszről Rákosira változtatta. Számos festménye ismert, többek között szegediekről is készült portrék. Tekintélyes képgyűjteménye volt. 1876-ban Budapestre költözik és rajztanárként működik az Állami Felső Leányiskolában. Halálát tüdővész okozta. Szegeden 1869. szept 16-án kötött házasságot Lukács Franciskával, akitől Ilona Paula, és György Mihály vaskereskedő, anyja Draskovics Erzsébet. 115,115,254/189. Rassovszky Gyula (Vác, 1885. nov. 18.—?) 1902. aug. 27-én beöltözött a piarista rendbe. 1903. aug. 28-án tett fogadalmat és 1906-ban a kolozsvári kalazantium II. éves tanárjelöltje magyar, latin nyelv és irodalomból. 1907. dec. 24-én ünnepélyes fogadalmat tett és 1908. jún. 27-én áldozópappá szentelik. 1929-ben a szegedi kegyesrendi főgimnázium tanára, kegyesrendi szerzetes, a Szeged-Belvárosi Kaszinó 230
