Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PINTÉR PfSTOR követ írnoka vett részt. Az országgyűlésről 1866. jan. 21-én a Szegedi Híradóban számolt be. E lapban már korábban is jelentek meg közleményei. 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének választmányi tagja volt. Gyakorlati idejének letelte után Budapesten 1874. okt. 3-án ügyvédi vizsgát tett és Szegeden ügyvédi gyakorlatot kezdett. A szegedi kaszinó ifjúsági köre vívó- és tornaiskolájának vezetője volt. 1872. okt. 20-án a Szabadelvű Kör Közművelődési és Irodalmi Szakosztálya jegyzőjévé választotta. 1876-ban résztvett a szegedi kiállításon, ahol gyümölcsöket és virágokat állított ki. Háza Szeged belvárosban állt és az árvíz után is megmaradt. 1879-től 1905-ig Szeged város köztörvényhatósági bizottságának tagja volt. A Szegedi Jótékony Nőegylet titkárává választotta. Az árvízvédelemmel kapcsolatos magatartása miatt királyi elismerésben részesült 1879-ben. Háza Szegeden, Szt. Mihály u. 7. sz. alatt volt 1880-ban a királyi biztosi tanácsba Szeged által választott tag volt. Publicista, aki Szegedtörténetének kérdéseivel is foglalkozott a Szegedi Naplóban. Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak részvényese volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, később választmányi tagja volt. Iskolaszéki tag. 1911-ben háztulajdonos, földbirtokos, gyakorló ügyvéd, Szt. Mihály u. 7. sz. alatti lakos. Utcát neveztek el róla Újszegeden. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában felesége volt Lagerschmidt Borbála. A második feleség Praehoffer Berta volt, akivel Szegeden 1914. febr. 19-én kötött házasságot. Házasságai gyermektelenek maradtak. Ellenben, szájhagyomány szerint, Do- bay Gyula az ő természetes fia, aki később Szegeden ugyancsak ügyvédi gyakorlatot folytatott. 117, 132, 132, 139, 140, 140, 185, 191,239. Pintér János id. (Pest, 1771.—Szeged, 1854. nov. 20.) nemesi származású. Valószínű, hogy iskoláit Pesten végezte. Nem ismeretes, hogy végzett-e egyetemet. Neve Szegeden 1821-ben tűnik föl, amikor mint „Officialis Salis” szerepel, de nem bizonyos, hogy a személy azonos. 1824-ben id. Erdélyi Náci zenész mecénása volt és részese a Szegedi Népzenei Iskola szervezésének. Tekintélyes szegedi polgár volt, aki több neves szegedi családdal állt mint násznagy, ill. keresztapa kapcsolatban. Eredetileg talán borbélysegéd volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak alapító tagja. 1846-ban városi tanácsnoknak jelölik, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. 1838-ban Szeged város főkamarása, városi adószedő. 1854-ben „Prim. Civit Camerarius”. 1848-ban nemzetőr, 1849-ben nemzetőr százados, a nemzetőr sereg zene- nagyja. Valószínűleg háromszor kötött házasságot. Első felesége Fischer Amália volt, akivel Szegeden 1838. febr. 20-án kelt egybe. E feleségének elhalálozása után Szegeden 1841. szept. 5-én kötött második házasságot Szilber Krisztinával. Ennek 1847-ben történt elhalálozása után, harmadszor is házasságra lépett Rafif Katalinnal Szegeden 1848. febr. 5-én. Házasságából János és Paulina gyermekei származtak. Hetvenhárom évesen halt meg. 170. Pintér János ifj. (Szeged, 1800.—Szeged, 1872. okt. 5.) nemesi családból származott Iskoláit bizonyára Szegeden végezte és 1810— 18-ig talán a piaristáknál járta a gimnáziumot. Hogy egyetemi végzettsége volt-e nem volt eddig megállapítható. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak alapító tagja volt. 1834-ben választmányi tagja. 1836. febr. 16-án „Senator et Cancellarius Civitatis”. 1839-ben Szeged város számvevőségének tisztviselője. 1849-ben előbb alkamarás, majd városi számvevő, utóbb városi tanácsnok. Tanácsnoki állását 1849-ben a császáriak bejövetele után is megtartotta. 1851-ben ellentétbe került Konrad Keresztényei, akit megvádolt, talán hűtlenséggel a pénzügyek kezelése terén. 1855-ben polgármesterhelyettes. 1863-ban a Belvárosi Kaszinó alelnöke. 1872-ben pedig nyugdíjas városi főszámvevő. Ekkor már súlyosan beteg, nyomorék, két mankón jár. Nőtlen maradt. Hetvenkét évesen halt meg. 27, 89, 96, 97, 99, 110, G1 163, 170, 268, 294. Pintér János (Szeged ?, 1799.—?) valószínűleg szegedi származású. 1819-ben már Szegeden találjuk, ahol különböző szegedi családok, főleg a Müllerek keresztkomája. Iskoláit is feltehetően Szegeden végezte, a gimnáziumot talán a piaristáknál és utána a budapesti egyetem orvoskarán sebészmesterként (chirurgus) szabadult. A helytartótanács rendeletére kerül 1831-ben Szegedre seborvosnak a kolera- járvány idején. Itt hal meg a felesége (jT831). 1848-ban honvédorvosi állásért folyamodik, ki is nevezik és 1849. júl. 21-én az I. bácsi véd- seregnél működik, Petroszellón. Felesége Böhm Margit volt, akitől talán két gyermeke származott. Nemesi származású, városi polgár. 14. Pistor Egon (Nagyszeben, 1875.—Szeged, 1947. jún. 1.) iskoláit talán Nagyszebenben végezhette. Gimnáziumot végzett, érettségit tett és a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be és 1899. szept. 24-én szerzett jogi doktorátust. Ezt követően joggyakorlatra ment Sopronba, Szegedre, Kolozsvárra és 1901. okt. 26-án szerzett ügyvédi oklevelet Budapesten. Oklevelét Szegeden az Ügyvédi Kamaránál bemutatva Szeged székhellyel kérte az ügyvédi lajstromba való felvételét és irodáját Kígyó u. 8. sz. alatt nyitotta meg. A EMKE Igazgatósági Tanácsának tagja és szegedi ügyvédje. 1911-ben irodáját Klauzál 221
