Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PLANNER PÓKAY tér 5. sz. alatt üzemeltette. 1914-ben katonai védő. 1927-ben a Szegedi Ügyvédi Kamarának választmányi tagja. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1932-ben a Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karának jogtudományi államvizsga bizottsági tagja. Az Országos Ügyvéd Szövetség társelnöke és szegedi osztályának elnöke. 1939-ben kinevezik a Gyulai Járásbíróság mellé bírósági végrehajtónak. Ebből az okból 1939. szeptember 15-én törlik az ügyvédi lajstromból. Felesége Negró Gabriella volt. Atyja Móricz, anyja Pisztor Sarolta. Hetvenegy évesen halt meg. 280. Planner Ottó. 1929-ben a Magyar Nemzeti Bank szegedi fiókfőnökének helyettese és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Nem kizárt, hogy előzőleg a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Osztrák—Magyar Bank pozsonyi fiókjának volt tisztviselője, vagy pedig az ott szolgálatot teljesítő Planner Gyula esetleg az atyja volt. 280. Platz Bonifác Ferenc (Székesfehérvár, 1848. szept. 12.—Székesfehérvár, 1919. okt. 17.) iskoláit Székesfehérvárott végezte a gimnázium VI. osztályáig, majd a VII. és a VIII. osztályt is talán ott fejezte be. 1864-ben a cisztercita rendbe lépett szept. 17-én, majd a budapesti egyetem hittudományi karára ment, ahol teológiát tanult és 1874-ben teológiai doktor lett. 1871-ben pappá szentelték augusztus 28-án 1871-ben Zircett, 1879-ben Baján noviciusok spirituálisa. 1879—1885-ig a bajai főgimnázium tanára. 1885—89-ig a zirci apát titkára. 1889—1892-ben a budapesti Cisztercita Tanárképző Intézet megszervezője, majd igazgatója. 1892. szept. 9-től 1907-ig Szegeden tankerületi főigazgató. 1907-ben nyugalomba vonult. 1914-ben nyugalomban Székesfehérvárott él, számos mű szerzője. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Tanárvizsgáló Bizottság tagja Budapesten. A szegedi Dugonics Társaság tagja. 191. Plotényi Nándor (Nagyláz, 1844. aug. 29.— Budapest, 1933. máj. 5.) iskoláit Ungvárott végezte, zenét az édesatyjától tanult, majd pedig Reményinél képezte magát tovább. 1862- ben Reményi Ede felfedezettjeként Munkácson tartózkodik, aki zeneileg kinevelte partnerévé. 1864. nov. 23-án a szegedi színházban lép fel és előtte márc. 22-én a Felsővárosi Kaszinóban a Szegedi Dalárda ünnepelte. Nagylázi földbirtokos, a nemzeti színház első hegedűse. Európa-szerte koncertezett és Egyiptomban is fellépett, majd Franciaországban telepedett le. Később a felesége volt a zongorakísérője. 1890 körül hazatért nagylázi udvarházába, amelyet Felső-Magyarország zeneélet központjává fejlesztett ki. Zeneköltő. 1906-ban dec. 19-én Budapesten magyar nemességre emelik „nagylázi” előnév használatának engedélyezésével. Felesége Mac Alister Eugenie volt, akitől Jenő Sándor János, Géza, Vilmos Kálmán, Ferdinanda Mária Emília, Antónia Ilona Valéria, Eugenia Alexandra és Ágota Viktória gyermekei származtak. 123, 123, 255/221, 255/221, 296/221. Podliraczky család. Czímernél Podraczky. Tót nemzetiségű felvidéki nemesi család, amely nevét Podhoraczky és Podhorszky néven is írta. Ennek egyik ága Csongrád megyébe származott le a 18. században Szegeden egyik tagja a városi országgyűlési követ volt és főjegyző. 6. Pogány István (Debrecen, 1893.—?) csebi nemes. Iskolái elvégzése után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán tanult. Amikor az egyetem Szegedre jött át, akkor itt fejezte be orvosi tanulmányait és 1924-ben szerzett orvosi doktorátust. Belgyógyász szakorvos volt. A Szegedi Tudomány- egyetem orvoskarának, (belgyógyászati klinikáján) adjunktusa lett, tanársegéde. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt 1929-ben. Az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárának orvosa, orvostitkára, majd főorvosa 1927—1975-ig. 1914—1918-ig az I. világháború során katonai szolgálatot teljesített, orosz fogságba esett és 1920-ban tért vissza zászlósként öt évi hadifogság után. Szegeden Szt. Háromság u. 4/a. sz. alatt lakott 1940-ben a megalakuló Orvosi Kamara szegedi tagozatának lett tagja. MÁV pályaorvos. Felesége Lelik Anna volt. 1947-ben Szegeden Szentháromság u. 6/a. sz. a. praktizált. 280. Pogány József (Budapest, 1886. nov. 8.—Szovjetunió, 1938.) 1896—1904-ig középiskolai tanuló volt talán Budapesten és ezt követően iratkozott be a budapesti egyetem bölcsészeti karára, ahol 1909-ben bölcseleti doktori oklevelet szerzett. 1906-ban már újságíróként, szerkesztőként, műfordítóként működött. 1918. októberében a Katonai Tanács vezetője, elnöke, előbb kormánybiztos. 1919-ben a Tanácsköztársaság hadügyi, majd külügyi és később igazságügyi népbiztosa. A Vörös Hadsereg II. hadteste mellett kormánybiztos. 1919-ben emigrál. 1919—1921-ig újságíró. 1921—1938-ig a Szovjetunióban tartózkodik, ahol később letartóztatják, eljárás alatt tartják és a személyi kultusz ideje alatt kivégezték. Korábban tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak és a Károlyi és Berinkey kormánynak államtitkára volt. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesítő hadi- tudósitó. 230. Pókay Elek (Alsó-besenyőpuszta, 1854. szept. 28.—Szeged, 1943. febr. 11.) iskoláit szülőhelyén végezte, majd gimnáziumi érettségit tett és a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be joghallgatónak. 1873—1877-ig abszolválva az egyetemi szemesztereket, ab222
