Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PARAICZ PATAKI Paraicz István I. Csermeiényi Iván 101, 101, 110, 110, 112, 112, 113, 113, 118. Paraszkay Gyula (Nyíregyháza, 1873. júl. 17.—Budapest, 1954. jan. 13.) atyja Gyula, MÁV főszertárnok, anyja Virányi Irma. Iskoláit Debrecenben, középiskolát 1883—89-ig a debreceni kollégiumban végezte és ugyanott végezte a jogot is. Majd később bírói vizsgát tett. 1900-ban albíró Kőrösbányán, majd ugyanott járásbíró. 1913-ban vezető járásbíró Gyergyószentmiklóson. 1916-ban menekülni kénytelen a románok elől és Szegedre jön. Itt 1918 szeptemberben a Szegedi kir. Járásbíróság elnöke. 1932-ben ugyanezen állásban III- dik fizetési csoport cím- és jellegével ruházzák fel. 1933—1943-ig a Szegedi kir. Törvényszék elnöke és Pallavicini u. 5. sz. alatti lakos. Ez alatt az idő alatt a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karának jogtudományi államvizsga bizottsági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A polgári Hadi Érdemkereszt II. osztályának tulajdonosa. A Csongrád-Csanád megyei Ágostai hv. Evangélikus egyházmegye másodfelügyelője. Az Országos Bíró és Ügyészi Egyesület igazgatósági tagja és szegedi osztályának elnöke. Számos más társaság vezetőségi tagja. 1943-ban vonul nyugalomba. Debrecenben 1900. nov. 11-én kötött házasságot Búzás Ilonával, amely házasságából Gyula, Marianna Erzsébet és Ilona gyermekei származtak. Túróc megyéből származó paraszkafalvi nemes 232, 272, 280. Parlagi András (Endre) (Hadovka. ?— Pest, ?) atyja valószínűleg Márton. Iskolái elvégzése után a pesti tudományegyetem orvosi karára iratkozott be és 1823-ban itt szerzett orvosdoktori diplomát. Ennek birtokában Szegeden telepedett le és itt 1831-ben másodorvosként szerepelt. 1846-ban a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. 1844-ben belorvosként működik. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak megalakulása után hamarosan tagja lesz, majd választmányi tagja. A Horgász Egyletnek választmányi tagja. Középiskoláinak legalább egy részét Szegeden, a piaristáknál végezte 1818-ig. A pesti Tudományegyetemen 1825-ben dissertált. Rövid ideig a pesti egyetem vegytani tanszékén tanársegéd. 1848-ban Szeged városi főorvos. Ebben az esztendőben változtatja a nevét Sperlagh- ról Parlagira. 1830—31 években küzdelmet folytatott az elhatalmasodó kolera ellen. 1848- as választásokon, tisztujjításon tagja volt a jelölibizottságnak. Őt is jelölik orvosi állásra, de közben 1848 májusában kinevezik miniszteri titkárnak, Földmívelési-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Minisztérium egészségügyi osztályára, ahol később a kolerabizottság titkára, majd belügyminiszteri egészségügyi osztály titkára. Minisztériumba való távozása miatt kellett új főorvost kinevezni Szegeden. Feltehetően Klauzál Gábor hívta Pestre. Irodalmi- lag is tevékeny volt. Házingatlana volt Szegeden. 14,26,27,28,31,32,56. Pártos Gyula (Apatin, 1845.—1916. dec. 22.) atyja Puncman volt. Iskoláit Becskereken végezte, majd a pesti József Műegyetem és végül Berlinben a Bau-Akademie hallgatója. Egyetemi évei alatt Ybl Miklósnál is dolgozott. Gyakorlatát Skalnitzky Antal építész irodájában kezdte meg. 1877-ben kérte a névváltoztatását Puncmannról Pártosra. 1878-ban részt- vesz a Párisi Nemzetközi Kiállításon, ahol kitüntetésben részesítik: „Officier D’Academie” lesz. Számos ismert középületnek tervezője volt. 1914-ben az Építőmesteri Képesítő Bizottság tagja. Lechnerrel együtt dolgozott a szegedi városháza átépítésén. Budapesti „István” Téglagyár Rt. igazgatósági tagja volt. Később Lechner Ödönnek társa. Felesége Bartolucci Viktória, akitől Elza, Hona Lili, Irén és Gyula gyermekei származtak. 216. Pártos Gyuláné 1. Bartolucci Viktória. 216. Pártos Simon (Szeged, 1857.—Szeged, 1929. júl. 3.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1876-ban tett érettségi vizsgát, majd a budapesti egyetem jogi karára kérte felvételét és szemesztereinek lehallgatása után 1879-ben államvizsgát tett. Végzett jogászként Szegeden telepedik meg 1880-ban és ugyanezen esztendőben kérte nevének változtatását Pollákról Pártosra. 1884-ben tett Budapesten ügyvédi vizsgát és ezen évtől kezdve gyakorló ügyvéd Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Mindvégig ügyvédi gyakorlatot folytatott. Felesége Taussik Katalin volt, akitől Pál nevű fia származott. Atyja Pollák Salamon kereskedő, anyja Politzer Antónia volt. 280. Paszuj Pista 1. Fodor István. 41, 170. Pataki Ignácz. Czímer révén tudjuk, hogy a kaszinó újraalakítása után 1859-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja lett. 91. Pataki János (Csobád, 1820.—Szeged, 1917. ?) 1839—1840-ig tanyai vándortanító volt. Majd 1840—47-ig röszkei tanító. 1847—49-ig Szeged-Felsővároson tanít az ún. tabáni iskolában. Világos után letartóztatásba kerül és a Neugebäude foglya. Bírósági aljárás alá vonják, de Haynau kegyelme során szabadul. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Városi képviselő. A 104-es honvédzászlóaljban szolgált. 1848. szeptemberétől nemzetőr százados az I. században, majd Görgey alatt a horvátok ellen, utóbb pedig a délvidéki felkelők ellen harcol. 1849. márc. 13-án nevezik ki honvéd századosnak, az alakulatból szervezett 104. honvédzászlóalj 6. századának parancsnoka lett. 1861-ben Abaúj megye szikszói járásá215
