Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PATAKI PAVLOVICS ban szolgabíróvá választják. A Borsod megyei Honvéd Egylet tagja volt. Világosnál tette le a fegyvert és orosz fogságba esett. Az oroszok pedig átadták az osztrákoknak. Czímer két helyen tévesen Józsefként említi utónevét. Nőtlen maradt. 67, 71, 74. Pataki Józsefi, helyesen Pataki János 67, 71. Pataky Sándor atyja Bach volt. Valószínűleg Szegeden végezte iskoláit és ez esetben középiskolát a piaristáknál. Majd a budapesti egyetemre kérte felvételét annak jogi karára. Abszolutóriumot szerzett és joggyakorlatra ment. Ezt követően Budapesten 1845. dec. 16-án ügyvédi vizsgát tett, oklevelet Szegeden hirdettette ki 1846. máj. 14-én. 1848-ban Szeged városi benyújtványi jegyzője, iktató. Ugyanezen esztendőben Bach családi nevét Patakyra változtatta. 1849-ben a 104-es honvédzászlóalj főhadnagya volt. 71. Pataki Vilmos (Falkus, 1866.—?) iskolái elvégzése után a bank szakmát választotta. Pécsett a Zsolnay Majolika Gyárba gyakornokként kezdte, majd pedig átment az Ul- mann M. Károly Bank és Váltóüzlethez tisztviselőnek. 1886-—1906-ig 20 éven át a bankház cégvezetője volt. 1906-tól az Angol—Magyar Bank Szabadkai Fiókja és a Szabadkai Kereskedelmi Rt. cégnek vezetője. 1912-ben a Szeged Alföldi Takarékpénztár vezérigazgatója. 1929-ben bankigazgató Szegeden. A Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 280. Pauer István János Mihály Gyula (1874. aug. 27.—?) atyja Béla, anyja Pauer Ida. Iskolái elvégzése után katonai pályára lépett. 1899. nov. 1-től a Hadik András futaki grófról nevezett 3. huszárezred főhadnagya. 1920- ban huszárőrnagy Szegeden, Kölesei u. 4. sz. alatti lakos. Ugyanezen esztendőben a Szegedi Tiszti Karhatalmi Század parancsnoka és őrnagy. Majd 1929-ben m. kir. honvéd huszárezredes nyugállományban Szegeden. Itt is kötött házasságot 1920. május 13-án, felesége Róth Etelka Irén Mária, szepesbélai nemes. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 280. Pauer (Paur) Mihály (Szeged, 1823.—Szeged, 1964. ápr. 11.) atyja valószínűleg Mihály, ez esetben anyja Perlaki Erzsébet volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál az 1830-as években. Ezt követően a pesti egyetem jogi karára iratkozott be és a szükséges szemeszterek lehallgatása után abszolutóriumot szerzett, majd joggyakorlatra ment és Pesten 1846. márc. 13-án ügyvédi oklevelet nyert, amelyet Szegeden hirdettetett ki. Ezen évben folyamodik szeged város polgárjogáért és 1847-től kezdődően Szegeden gyakorló ügyvéd. 1848-ban beáll honvédnak és a 103-as honvédzászlóalj hadnagya lesz. 1849-ben Szenttamásnál főhadnaggyá léptetik elő. Ezen esztendőben folyamodott a Pauer névnek Pór névre való átváltoztatásának engedélyezése iránt, ami ugyan megtörtént, de még ugyanezen esztendőben hatálytalanítta- tott a megjelent idevonatkozó rendelet alapján. Ennek ellenére nevét Pór, Paur, Pauer változatokban továbbra is használta. Szegeden 1847. január 25-én kötött házasságot Szilber Máriával, amely házasságból Ida, János, Sándor, Gyula, Géza, Izabella, Mihály, Rozália és Mária gyermekei születtek. 51. Pauler Tivadar (Buda, 1816. ápr. 9.—Budapest, 1886. ápr. 30.) atyja Antal hadbiztossági tisztviselő volt, nemesi családból származott, anyja Markovics Terézia. Iskoláit 1824—30-ig a budai egyetemi gimnáziumban végezte, majd 1830-tól bölcseletet és jogot hallgatott a pesti egyetemen. 1832. okt. 20-án filozófiai doktor lett. 1836- ban pedig doctor juris a jogi karon. Ezt követően 1838- ban Zágrábban a királyi jogakadémia tanára észjogból és közjogból. 1845. nov. 23-án a Magyar Tudományo Akadémia levelező tagja. 1858. dec. 15-én rendes tagja és 1876. jún. 8-án igazgatósági tagja. 1880. nov. 8-án másodelnöke. 1885. május 28-tól kezdődően pedig tb. tagja volt. 1847-ben áthelyezését kérte a Győri kir. Jogakadémiára. 1848. júl. 11-én pedig a pesti tudományegyetem rendes tanárává nevezik ki. 1858. szept. 16-án a Szeged- Belvárosi Kaszinó vendége. 1862-ben kir. tanácsos. 1863-ban hétszemélynök. 1869-ben a Legfőbb ítélőszék bírája. 1870-ben ismét egyetemi tanár. 1871-ben közoktatásügyi miniszter. 1872. szept. 4-én igazságügyminiszter 1875-től ismét visszamegy az egyetemi katedrára. 1876- ban országos közoktatási tanács elnöke. 1878-ban újból igazságügyminiszter. 1883-ban Szegeden járt. Felesége Deréki Sarolta, akitől fia Gyula született. 92. Pavkovics Rezső 1911-ben rőföskereskedő és háztulajdonos volt Szegeden, Iskola u. 17. sz. alatt. Üzletét Aradi u. 8. sz. alatt üzemeltette. 1927-ben támogatta Kis—Tonelli—Szi- gethy: Szeged c. könyvének kiadását. Ekkor törvényhatósági bizottsági tag volt. 1928-ban változatlanul nagykereskedő Szegeden, a szegedi görögkeleti szerb egyházközségnek elnöke, majd betegsége folytán átmenetileg alelnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 280. Pavlovics István (Oravica, 1873. júl. 10.—?) nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. A kereskedelmi akadémiára ment, majd pedig a bankszakmában helyezkedett el. 1897-ben az Osztrák—Magyar Banknál volt tisztviselő. 1904-ben az intézet varasdi fiókjának főnöke. 1910-ben a Banja-lukai fiók főnöke. 1920-ban a budapesti főintézetnél kerül beosztásba. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása után békéscsabai fiókfőnök. Majd 1928-tól a szegedi fiókfőnök. Szakíró. 1932-ben a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője, fiók főnök Szegeden. 1915-ben Szarajevóban szolgált, itt a Ferenc József Rend lovagkeresztese lesz. Számos 216
