Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PAP PAPÁNYI hallgatott, de már 1900-ban Szeged város segédadótisztjeként helyezkedett el. 1901-ben önkéntes tűzoltó lett. 1902-ben tűzoltó őrparancsnoki vizsgát tesz és továbbra is önkéntes, majd később hivatásos tűzoltóparancsnok lesz. Emellett faiskolatulajdonos is. Baráti közben „Spric Ferkó” gúnynévvel illették. 1922-ben főszámvevőhelyettes a városnál. A tűzoltóság átszervezője európai nívóra. 1923-ban Szeged Kossuth Lajos sgt. 15. sz. alatt lakik. Munkásságát a Belügyminisztérium köszönettel jutalmazza. 1926—1932-ig Szegedi hivatásos tűzoltó főparancsnok. 1905-ben tett tűzoltóvizsgát. 1937-ben nyugdíjba került. 1957-ben végrendeletet alkotott. A tűzoltásról szakkönyvet írt. Kétszer nősült. Első felesége Zsíross Hona Anna volt, aki egy szükségesnek ítélt műtét folyamányaként halt meg. Haláláért a kezelőorvost Zimmermann Vilmos doktort tette felelőssé és vele emiatt perekbe bonyolódott. Házassága Szegeden, 1922. júl. 4-én köttetett. Felesége 1938-ban halt meg és ezt követően kötött második házasságot Szigligethy Erzsébettel. E feleségétől később elvált. Első házasságából Ferenc fia született. 280. Pap István (Szeged ?, 1825 ?.—?) atyja Pál szűcsmester volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Majd kereskedelmi pályára ment. 1843-ban Szegeden tartózkodott, 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lett. Ekkor már fakereskedőként működik. Úgy látszik szoros barátságóan volt az Ottovay családdal, mert az Ottovay gyermekeknek sorabn keresztszülei voltak ő és a felesége. 1877-ben még fakereskedőként működött. Felesége Auer Terézia volt, akivel Szegeden, feltehetően 1845-ben kötött házasságot. E házasságból származott Julianna, Lajos, Jusztina, Etelka gyermeke. 91. Pap István (Szeged, 1840. ?—?) iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot bizonyára a piaristáknál. Ezt követően a pesti egyetemen, annak jogi karára iratkozott be és ott abszolutóriumot szerzett. Majd jog- gyakorlatra ment és 1865-ben mint joggyakornok, országgyűlési kiskövetjelölt lett Szegeden. Az országgyűlési kiskövetek küldését, akik tulajdonképpen a követ mellett jegyzői munkát láttak el, Szegeden a Szeged-Belvárosi Kaszinó szervezte és finanszírozta. Ez alkalommal nyolcán jelentkeztek, ezek közül hármat küldtek fel az országgyűlésre, de Pap István nem érte el a szükséges szavazatot és így nem volt ezek között. Nyilván azonos az 1911-ben kúriai bíróval Budapesten, Fehérvári út 142. sz. alatt lakossal. 132. Pap István (Csíksomlyó, 1888.—?) atyja talán András r. k. főgimnáziumi tanár Csík- somlyón. Anyja ez esetben nemes Nagy Anna. A család a „hatolykai” előnév használatára volt jogosult. Kassai iskolái bevégzése után katonai műszaki akadémiára ment Mödlingbe, ahol 1909-ben hadnagyként szabadult. Aktív katonatisztként szolgált, de 1913-ban nyugdíjba helyezését kérte és a Műegyetemre ment, ahol 1915-ig tanult és 1915-ben oklevelet szerzett. 1916-ban a Szegedi Ármentesítő Társulatnál helyezkedik el és 1921-ben itt igazgató főmérnök. A Szegedi Halászgazdaság megteremtője. 1929-ben mint főmérnök a Szegedi Belvízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgatója, szakíró, nyugalmazott főhadnagy. Úgy látszik 1943-ban ment itt nyugalomba, mert a nyilvántartásokban tovább már nem szerepel. Felesége Szilágyi Gizella volt, akitől István és Gizella gyermekei származtak. 280. Papp Menyhért (Szeged, 1884. jan. 5.—?) atyja Ándrás bormérő volt, ház- és földtulajdonos. Anyja Gácsér Julianna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1895—1903-ig, majd az egyetem jogi karára iratkozott be Kolozsváron (esetleg Budapesten) és ott jogi doktori oklevelet szerzett. A rendőrség szolgálatába lépett 1909-ben. 1911-ben lovas rendőrbiztos. 1912-ben tb. rendőrkapitány. 1914—1918-ig katonai szolgálatot teljesít az I. világháborúban főhadnagyként. 1920-ban a kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság vezetője. Az ABC tagja volt. 1928- ban a Szegedi m. kir. Államrendőrség kapitánya. 1930—1932-ig ugyanitt rendőrtanácsos. Egy éves önkéntesi évét a 46. gyalogezredben szolgálta le 1904-ben. Úgy látszik, hogy 1937- ben nyugdíjba vonult, mert tovább a nyilvántartásokban nem szerepel. 222, 222, 222, 280. Papp Nándor (1876. szept. 19.—?) atyja József, anyja Reparics Brigitta. Iskoláit talán szülőhelyén végezte, azután a budapesti egyetem orvosi karára iratkozott be, ahol 1904-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Orvosi pályáját mint fogorvos Szegeden kezdte meg a Kállay Albert u. 6. sz. alatt, amely házingatlan Schlauch (Rainer) Ilona Julianna és atyja építette. Az ingatlan három utcára szól és egyik oldalon Aradi u. (ma Viktor Hugo u.) 2. számot visel. Fogorvosként működött mindvégig Szegeden. Az orvosi kamarák megalakulása után a Szegedi Orvosi Kamara tagja lesz. 1957-ben az orvosi névsorban már nem szerepel. Jómódú ember hírében állott és 1946-ban egy följelentés alapján nála foganatosított házkutatás során több kg. aranyékszert találtak. Felesége Schlauch Rainer Ilona Julianna, akivel Szegeden, 1907. ápr. 27-én kötött házasságot. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 280. Papányi ? 1875 körüli szegedi csemegekereskedő volt. Üzletét később Feldmayer Antal csemegekereskedő vett meg 1880 körül. 170. 214
