Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PÁLFY PALLAVICINI Huszárezred tulajdonosa. Neje Wölczek Mária Paulina csillagkeresztes és palotahölgy (1850 ?), kitől Mária, József, Mária Gizella, János Mária József, Mária Therézia, Jozefa Paulina és Móricz Mária József gyermekei származtak. 1863-ban Szegeden járt közigazgatási ellenőrzésen. Főrendiházi tag. cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, számos kitüntetés tulajdonosa. 109. Pálfy Sándor (Szeged, 1813.—Szeged, 1892. nov. 2.) atyja Mátyás városi polgár, földbirtokos. Középiskoláit Szegeden végezte’ gimnáziumot a piaristáknál 1823—1832-ig. Ezt követően a pesti tudományegyetem jogi karán hallgatott jogot és abszolutóriumot szerzett. 1848-ban nemzetőr őrmester, a Szegedi Központi Választmány tagja. Ügyvédi gyakorlatát 1850 után is folytatta és a jelentős jövedelemmel rendelkező ügyvédek sorában tartották nyilván. Szeged város polgára volt. 1861-ben városi képviselő, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, a Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak alapító részvényese. 1888-ban Szeged, Kálvária u. 1. sz. alatti lakos. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot Szűcs Rozáliával, feltehetően 1846 körül, amely házasságból Sándor fia született. Hetven évesen halt el. 65, 91. Pálfy Sándor (Szeged, 1847. dec. 20.—Szeged, 1909. júl. 30.) atyja Sándor ügyvéd, anyja Szűcs Rozália volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piarista gimnáziumban, ahol 1869-ben érettségi vizsgálatot tett. Ezt követően a pesti tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait és az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment, majd ezt követően Budapesten köz- és váltójogi ügyvédi oklevelet szerzett. 1877. márc. 19-én. Diplomáját Szegeden mutatja be és 1877. ápr. 20-án a Szegedi Ügyvédi Kamara felveszi az ügyvédek lajstromába. A kamarának 28 évig pénztárnoka. A Szabadelvű Kör tagja. 1879-ben az árvíz idején a mentőcsapat tagja. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a Csónakázó Egyletnek. Szegeden 1886. máj. 22-én házasságot köt Gróf Máriával, amely házasságból Margit, István Sándor, Sarolta és Sándor József gyermekei származtak. 159, 198. Pálfy Viktor István (Szeged, 1860.—Szeged, 1899. ápr. 1.) atyja Ferenc városi polgármester, anyja Schaeffer Róza. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte 1870—1878 éveiben, majd a budapesti tudományegyetemre ment, ahol 1879-től kezdődően jogot hallgatott. Abszolutóriuma után joggyakorlatra megy, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1890-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, épületalapító. 1891-ben Szeged város katonai ügyosztályának tanácsnoka. 1895—96 években a Szegedi Torna Egylet elnöke. 1896-ban a millenneumi díszbandériumban atyja sárga lovát lovagolja. A szegedi Árpád Páholy tagja volt. Iskolaszéki elnök. Valószínűleg nőtlen maradt. 39 évesen tüdővészben pusztult el. 184, 269. Pallavicini Alfonz Károly (1883.—1958.) lombard és osztrák őrgróf, a család 1803 óta honfiúsított. Atyja Sándor őrgróf, anyja Széchenyi Irma grófnő volt. Iskoláit Wienben járta, majd Münchenben folytatta egyetemi tanulmányait erdészeti szakon. Katonai pályára lépett és 1905. jan. 1-étől a 4. huszárezred hadnagya. 1907-ben a Mindszent-algyői hitbizományi uradalom vezetője, nagybirtokos, saját gazdaságában gazdálkodik. Később máltai lovag, aranykulcsos vitéz, felsőházi tag, a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja és Csongrád megye törvényhatósági bizottságának örökös tagja. 1914—1918-ig az I. világháborúban a 4. huszárezredben szolgál kapitányként. 1922-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnál kölcsönt vesz fel. 1920-ban a mindszenti birtokából 2177 holdat — mint mondták — szocializált. 1942-ben Budapest, VI. kér. Andrássy út 98. sz. alatti lakos, de sokat tartózkodik uradalmán Sándorfalván. Felesége Wenckheim Mária bárónő, akitől Károly fia születik. 223, 226. Pallavicini Alfonz (1807—1875.) atyja Edward, anyja Hardegg Jozefa grófnő. Iskoláit minden valószínűség szerint Szegeden végezte. Majd a hadsereg kötelékébe lépett és 1830-ban cs. kir. főhadnagy. Ugyanakkor Csongrád megye táblabírája. 1833. szept. 4-én Széchenyi István szegedi látogatásakor annak kiséretében érkezik és távozik. Ekkor vérteskapitány. 1839-ben amikor atyja elha- lálozik elsőszülöttség jogán a Mindszent-algyői hitbizo- mány ura lesz. 1852-ben a királylátogatáson nem vesz részt, miután ebben az időben nem lakott a megye területén. Az ő gazdálkodásának idejére esik az ún. dohánykertészek foglalkoztatásának felszámolása, amit drasztikus módon hajtott végre uradalmi gazdatisztje Palásty, akinek megölését e magatartásával hozták összefüggésbe. Osztróvszky Józsefnek Palásty Leopoldinával kötött házassága során Algyőn annak násznagya volt. Széchenyi István gróffal jó viszonyt tartott fenn, Széchenyi többször ebédelt nála. 1855-ben tagja volt a Szeged-algyői Ármentesítő Társulatnak és ez időben uradalmi főigazgatója Tóth István volt. 1860 októberében az alkotmányosság visszaállításáért szállt síkra. 1854—1861-ig terjedő években fokozatosan felvásárolta a Péteri-pusztának 6900 holdas területét. Házasságot kötött Förstenberg Gabai Ella grófnővel, akitől Sándor, Leopoldina, Teréz, Jozefina, Gabriella, Oszvald és Mária gyermekei származtak. Nagybirtokos volt és idősebb korában cs. kir. tábornok rangot viselt. 165, 248/20. Pallavicini János Károly (Genova, 1756. jan. 24.— Temesvár, 1789. márc. 3.) atyja János Lukács centurioni (?), anyja talán Mary Livié. Valószínűleg katonai iskolákat is végzett. Tagja volt a genovai Bank Társaságnak, amelynek később szerepe volt az algyői uradalom tulajdonjogának átruházásában. Korán lépett az osztrák hadsereg kötelékébe. Résztvett a törökök elleni harcban és 1779-ben a Mária Terézia Rend kiskeresztes lovagja 212
