Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PÁLMAY PAPP lett. A 4. cs. kit. gyalogezred ezredese. Örményes mellett 1789-ben mint „general maior” elszenvedett sebesülése következtében halt később meg. Felesége tulajdonát képezte az Algyő-mindszenti uradalom. Ennek egy további részét véglegesen Erdődy József zálogbirtokostól, annak követelésének kielégítése után szerezték meg. Valószínűleg 1757 körül kötött házasságot Zichy Leopoldina grófnővel, akitől Edward fia származott. 23. Páímay István (Szeged, 1807.—Szeged, 1885. ápr. 18.) atyja Pulmann György (?) volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és talán gimnáziumot a piaristáknál. Tanulmányainak befejezése után kereskedői pályára lépett. 1851-ben már nagykereskedő Szegeden és 1858-ban a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Ez időben fakereskedő. 1861-ben nevét Pulmannról Pálmay-ra változtatta. 1885-ben Iskola u. 8. sz. alatt lakott. Feltehetően Szegeden kötött házasságot Derflinger Erzsébettel, amely házasságból István, János és Julianna gyermekei származtak. 91, 116. Pálmay István (Szeged, 1841.—?) atyja István, anyja Derflinger Erzsébet. Atyja névváltoztatása idején még kiskorú volt és így annak névváltoztatása reá is kiterjedt. Folytatja atyja kereskedését és 1870 februárban kereskedő Szegeden. 1869-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének tagja. Szegeden kötött házasságot 1870. febr. 26-án és neje Deutsch Mária lett. E házasságból származott Dezső fia. 140. Pálmay János (Szeged, 1833.—Szeged, 1896. ápr. 12.) atyja Pulmann István lehetett, anyja Derflinger Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezhette, középiskolát a piarista gimnáziumban. Ezt követően a budapesti egyetemre ment jogot hallgatni és itteni tanulmányait abszolutóriummal befejezve, rövid joggyakorlat után Budapesten ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett 1862. febr. 5-én. Oklevelét febr. 12-én Szegeden kihirdettette és ettől kezdve itt ügyvédi gyakorlatot folytatott. Az ügyvédi kamarák megalapítása után 1875-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte fölvételét Szeged székhellyel. 1866. nov. 4-én irodáját a Sörház és Teleky utca sarkon lévő Dobó-házban üzemeltette. A Szabadelvű Körnek tagja volt. 1872. jan. 1-től Szeged város árvaszéki előadó ülnöke volt. Szegeden 1862. jún. 4-én kötött házasságot Klivinyi Rózával, amely házasságból János, Jenő, Kornélia, Lajos, Róza, és Rózsa gyermekei születtek. Szeged város bevett polgára volt. 164. Palotás Fausztin (Szeged, 1855. febr. 15.— Szeged, 1922. ápr. 2.) atyja János, anyja nagykofa volt. Polgári családból való volt. Iskoláit Temesváron és Szegeden végezte. Szegeden tett érettségi vizsgát, majd Budapestre költözött. Beiratkozott ugyan az egyetemre, de tanulmányait anyagiak hináyában abbahagyta. Önkéntesi évét 1877-ben töltötte le a 46-os gyalogezred kebelében. Majd hírlapíró lett a Szegedi Naplónál. 1884-ben Szeged város számtisztje, árvaszéki igazgatója, majd segéd- levéltárnoka. Később visszakerül a katonasághoz és a honvédségnél számtiszti állományba kerül. 1884-ben hadnagy az 5-ös honvéd gyalogezredben. 1885-ben az alapítandó Szegedi Történelmi Társulat alapszabályait kidolgozó bizottságnak tagja. Közben állandóan publikál és sok szegedi anyagot is feldolgoz, úgyhogy munkái jórészben forrásmunkák is Szeged történetéhez. 1892-ben a Dugonics Társaság alapító tagja. 1879-ben visszatért Szegedre, hazaköltözik és a Dugonics Társaságnak igazgatósági tagja lesz. 1920-ban a társaság igazgatósági bíráló bizottsgái tagja. 1905-ben a soproni honvéd főreáliskola tanára és parancsnoka volt. Tovább haladt előre a katonai pályán. Végülis honvédezredesi rangot ért el. Felesége Scheinberger Hermina volt. 150, 219, 226. Panjutin Fjodor Zergejevics (1790—1865.) iskolai végzettségét és helyét nem ismerjük. Katonai szolgálatba lépett. A cári hadseregben szolgált. 1849-ben hadosztály- parancsnok és Nagyszombaton állomásozik. 1849. jún. 3-án érkezik Pozsonyba és ekkor már főhadsegéd a cári altábornagy mellett. Később cári tábornok, Paszkievics egyik lovashadosztály parancsnoka. Hadosztályi biztosa gróf Dessefy Ferenc volt. Majd altábornagyi rangot ér el. Innen siet Peréd alá, hogy részt vegyen 1849. jún. 24-én a perédi ütközetben, amelynek győztese lesz. Ekkor kerül a IX. Gyalog Hadosztály élére mint parancsnok Haynau alá osztották be. 1849. júl. 29-én hadosztályával Kiskunfélegyházánál áll. Utóbb hadtestparancsnok, majd varsói katonai kormányzó és az államtanács tagja lesz. Szegedre az osztrák sereg élén vonul be. 125. Pap András (?—?) atyja talán Ignácz volt. Iskoláit Szegeden végezhette, majd ipart tanult és korcsmáros lett. Barátai körében „a bajusztalan” címen emlegették. Rókuson a Mars téren, az előzőleg Velencének nevezett részben bormérés tulajdonosa volt. 1890-ben ház- és földtulajdonos. Templomatya. 1903. dec. 5-én a rókusi templom 100. éves jubileumi ünnepélyének rendezőbizottsági tagja. Rókusi polgár, a templom rekonstrukciós bizottságának tagja. Példás családi életet élő személyként jellemzik. Az egyházi élet tevékeny résztvevője, városi képviselő, közgyűlési tag. Felesége Gácsér Julianna volt, akitől András és Menyhért gyermekei származtak. 252/105. Papp Ferenc (Szeged, 1882. okt. 21.—?) atyja Zsigmond háztulajdonos, anyja Kiss Etelka. Iskoláit Szegeden végezte, majd jogot 213
