Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

P

p

Pacor Kálmán. Karlsteinfelsi és hegyaljai nemes. Szegeden először az 1891. okt. 25-én Tisza Lajos és Munkácsi Mihály fogadásán, találkozunk vele a Belvárosi Kaszinó új épületének avató lakomáján. 1889—1894-ig a szegedi II. kér. Honvéd Kerület parancsnoka, cs. kir. tábornok 1894. febr. 22-én nemesség és címer adományozás, valamint a második nemesi előnév, a „hegyaljai” viselésének engedélyezése. 1906-ban a Budapesti IV. Hadtest intendánsa. Felesége Fischer Alojzia volt, akitől József Albert Jakab György Vilmos (1894 ?) Vilma Lujza Veronika Anna Antónia, Irén Alexandra Erzsébet Veronika és Elvira Alojzia Róza Veronika Irma gyermekei születtek. Czímer feltehetően tévesen írja utónevét Ká- rolynak. 188.

Pacher (Vilmos) Rudolf (Szentes, 1826.—■ Szeged, 1876. máj. 10.) Atyja valószínűleg János vaskereskedő Szegeden. Ez esetben anyja Draskovits Anna. Iskoláit talán Szentesen végezte. Szegeden 1859. jan. 2-án találkozunk vele, mint a Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Egyesület tagja. 1860-ban a Mészáros utcában — most Somogyi ;— gótikus házat építtet. Megveszi Schaeffer Adám vaskereskedését. 1862-ben Szegeden vaskereskedő és pa- lánki 351. sz. alatti lakos. 1871. aug. 15-én Szendrői János keresztatyja. Felesége Endrényi (ezelőtt Ébner) Kunigunda volt, akitől Etelka Janka Kunigunda, Vilma és Irén gyermekei származtak. Halálát agyonlövés okozta. 203.

Páczi János. (Szentes, 1851.—Szeged, 1930. máj. 1.) Cigány származású cigányprímás.

1870-ben a zeneiskola tanára lett, majd ifj. Erdélyi Ignácz bandájának élére áll. A szegedi színházban is rendszeresen szerepelt mint felvonás közben muzsikáló zenész. 1879-ben muzsikál a Hét választó fejedelem c. étteremben, majd muzsikál korcsolyabálokon és jelmezbálon. Álralában a szegedi bálok cigány- prímása. 1879. dec. 20-án a Belvárosi Kaszinó 50. éves jubileumának bankettjén bandájával játszik a tánchoz. Nagy részvét mellett temették. 161.

Páczi Kálmán. Valószínűleg helyesen azonos a fenti Jánossal és Czímer elírta a nevét.

Palásty család. Czímernél Palásthy. Előkelő

tisztségeket viseltek a városnál és szerepet vittek a kaszinóba. A név Palásti (egyszerű i-vel) vagy Palásthy (ty-nal) vagy Palásthy (thy-nal) írásmódban fordul elő. A Szeged vidéki Palla- vicini uradalomban megtelepedett uradalmi felügyelő Palásty József Pallavicini Alfonz gróf katonaiskolai baj társa volt, eredeti néven gróf Jozef von Plankenhorn-ként, kinek 1848- ban menekülnie kellett Wienből és Pallavicini magával hozta birtokára, ahol bujdosva felvette a Palásty nevet, amelyet utódai is használtak. Az ő leszármazottai a Szegeden ismertté vált Palástyak. Ez a névváltoztatás azonban szájhagyományon alapul, eddig kimutatható volt. A családnak a régi magyar nemesi Palásty családhoz nincsen köze. 43, 52.

Palásty Erzsébet (Algyő, 1824. jún. 30.—?) atyja József uradalmi felügyelő, anyja Tümler Franciska. A család keretében szorgos nevelésben részesülhetett. 1844-ben szereplője volt a Szegedi Védegyleti báloknak. 1848-ban tevékenykedett a Katonai Betegápoló Egyesületben. 1815 körül férjhez ment Vedres János György András szegedi ügyvédhez, ki vara- sányi nemes volt. Háza állott Szegeden a Korona utcában és férjének Rókuson a budai országúton. Házasságából Mária Erzsébet Terézia, Klementina Mária, Mária Satolta Teréz, István Antal János, Adél és János gyermekei származtak. 25, 52, 67.

Palásty János (Algyő, 1837. ápr. 17.—Szeged, 1914. jan. 25.) atyja József jószágigazgató, anyja Tümler Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1846—54-ig. Gazdag ember fia, jómódú szegedi magánzó. Felesége ICószó Anna volt, és talán második felesége volt Szabó Karolina. Valószínűleg azonos azzal, aki Szegeden Alföldi u. 3. sz. alatt, 76 éves korában mint nyugalmazott városi adóvégrehajtó halt meg. 26.

Palásty József (Bécs, 1787.—Algyő, 1851. nov. 28.). A szájhagyomány szerint neve Plan- kenhorn József gróf volt, anyja neve ismeretlen. Iskoláit a bécsi Theresianum-ban végezte azután Magyarországra jött és itt elhelyezkedett gróf Pallavicini Alfonz birtokán mint uradalmi felügyelő. Családjának anyakönyvezése na- gyobbára Algyőn történt és innen ismeretes

209