Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PALÁSTY PÁLFY az, hogy az algyői anyakönyvben gyermekei közül a második Mária Terézia már Algyőn született 1822-ben. 1836-ban belépett a Szegedi-Belvárosi Kaszinóba. 1936. júl. 16-án aláírja Leopoldina Marchiese Pallavicini, született Zichy grófnő algyői uradalmának kormányzójaként az akkor kötött szerződést. 1851-ben Algyő község választmányának tagja volt. Kétszer nősült. Első házassága Tümler Franciskával köttetett, aki 1846-ban elhalt és így került sor második házasságának megkötésére a Nagyváradról való Pogány Máriával Algyőn, 1847. máj. 13-án. Ismert adatok szerint első gyermeke Rozália volt, aki Pesten született 1815-ben. Őt követték az Algyőn született Mária Terézia, József János, Klementina, Jusztina Katalin Terézia, Leopoldina, Gyula Adolf János, Erzsébet Liza, János Mátyás Raymond, Lajos László Antal, József, Jozefa Julianna Franciska, János Adolf, Irén Julianna Franciska, Leontin, Julianna Franciska és József. Halálakor a Pallavicini uradalom igazgatója volt, rablók támadták meg és agyonlőtték. Második felesége túlélte. Halála körülményeinek eléggé széles irodalma van és úgy látszik összefüggött azzal, hogy a területén lakó munkássággal, zsellérekkel nem tudott jó kontaktust találni és azokat ellenségévé tette. Állítólag tagja volt a Máltai Lovagrendnek, mint annak nagykeresztese. Második es- ketési anyakönyvében születési helye nincs bejegyezve. 25. Palásty (Jusztina) Katalin Terézia. (Sándor- falva, 1820. okt. 8.—1879 után) szorgos nevelésben részesült a család keretén belül. Algyőn 1841. szept. 22-én kötött házasságot Schmidt Ferdinánd József ügyvéddel, akitől Gyula Ferdinánd József, Leopoldina, Dezső és Hermina gyermekei születtek. 1845-ben a kaszinó védegyleti bálján szerepelt. Férje Szegeden hites ügyvéd volt, majd 1875-ben uradalmi tiszttartó a gróf Pallavicini birtokon. 26, 52. Palásty Leopoldina Katalin Klementina (Algyő, 1827.—?) családja keretében gondos nevelésben részesült. 1846. okt. 21-én kötött házasságot Osztrovszky Józseffel. E házasságból Dezső, Vilma, Adalbert, József, Kálmán, Jenő és Mína gyermekei származtak. 1848-ban a katonai betegápoló egyesület tagja volt. 1845- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak védegyleti báljain szerepelt. 25, 52, 67. Palásty Rozália (Pest, 1815.—Budapest, 1872. nov. 6.) gondos háznevelésben részesült. Atyja József algyői jószágigazgató volt a Pallavicini birtokon, anyja Tümler Franciska. Algyőn 1831. dec. 19-én kötött házasságot Temesvári Istvánnal, amely házasságból Ferdinánd, Mária Anna Rozália, Imre és Jozefa Borbála gyermekei születtek. Már 1845-ben a kaszinó védegyleti bálján szerepelt. 1856. okt. 22-én Vedres Adél keresztelőjén helyettesítette a Csongrád megyei alispán nejét. 1872-ben beteg leánya látogatására utazott Pestre és ott halt meg kolerában. 25, 52. Pálfy Anna (Szeged, 1841.—?) Szegeden 1861. nov. 25-én kötött házasságot Zsótér Antallal, amely házasságából Irén nevű leány- gyermeke származott. 1891-ben jelen volt Tisza Lajos fogadásán. 1930-ban arcképe Joó Fe- renctől származóan Sávay Lajos őrnagy birtokában volt. 259/321. Pálfy család. Előkelő tisztségeket viseltek a városnál és szerepet vittek a kaszinbóan is. A család neve már az 1522-es tizedlajstromban is szerepel több taggal. Szeged és környékén elterjedt, nagy létszámú család. 13. Pálfy Dániel (Szeged, 1871. jan. 15.—Szeged, 1928. márc. 4.) atyja János paprikagyáros Szatymazon és vasöntöde tulajdonos Szegeden. Anyja Dús Julianna. Iskoláit Szegeden végezte 1883—1887-ig a piarista gimnázuim- ba járt, azután ipari pályára készült és a Ganz-gyárban lett lakatossegéd. Budapesten szabadult fel, majd átveszi atyja vasöntödéjét Szegeden és azt gyári üzemmé fejleszti ki. 1901—1928-ig Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1903—1928-ig a Szegedi Ipartestület elnöke, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara osztály elnöke. Háztulajdonos és vasgyáros Szegeden. 1918- ban a Károlyi Párt képviselőjelöltje, a Nemzeti Tanács tagja. 1919-ben a Néptanács tagja. 1919-ben a szegedi kormány kereskedelmi államtitkára. 1920-ban az első nemzetgyűlésen Szeged II. kerület képviselője, a szegedi Regatta tagja. 1926-ban tagja a felsőháznak, a Szeged Belvárosi Kaszinónak, a Szegedi Csónakázó Egyletnek. Kiterjedt földbirtoka volt Szeged-Alsóvároson. 1923-ban m. k. kormányfőtanácsos. Felesége Strauss Stefánia volt. Házasságából egy leánygyermeke származott, aki Jugoszláviában élt. 219, 224, 245, 245, 245, 295. Pálfy Ferenc (Szeged, 1824. márc. 28.—Szeged, 1907. jan. 26.) atyja István földbirtokos és földbíró volt, anyja Vörös Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziumot 1834— 1842-ig a piaristáknál. Azután jurátusnak ment Pozsonyba. A budapesti egyetemnek hallgatója volt 1842—1846-ig. Abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment és 1846- ban ügyvédi diplomát szerzett Pesten. Diplomáját Szegeden hirdettette ki, ugyanezen esztendőben és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1845-ben résztvett a kaszinó védegyleti bálján. 1840-ben fáklyásmenettel köszöntötte a hazatérő Klauzál Gábort. 1848 előtt is, majd 1859 után az újraszervezett kaszinónak tagja volt. 1848-ban a harmadik aljegyzői állásra jelölik, 210
