Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
N
NAGY NÉMETHSZEGHY Nagy Pál (Szeged, 1830. jan. 6.—1901.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. 1848 előtt temesvári papnövendék. 1848-ban a 33. zászlóalj önkénteseként honvédnak állt be és a délvidéki küzdelmekben vesz részt. 1848 karácsonyán a zászlóaljával Szegeden állomásozik, 1849. jan. 19-én tiszthelyettes, azután Világos után a Neugebäude foglya. A császári seregbe kényszerbesorozás alá esik. Tüdősorvadás állt be nála és így 1849. nov. 1-én betegen elbocsátják. Pesten szegedi fuvarosokat keres, akik hazahozzák. 1877-ben folyamodik a rókusi plébániai állásért. Szegeden szüleinél lakik. 1853. márc. 14-én áldozópap Zichyfalván, Ka- talinfalván, Nagyszentmiklóson segédlelkész. 1860-ban Szegeden káplán, majd csorvási plébános. 1884-ben mezőkovácsházai plébános. 1872—1877-ig knézi plébános. 1883-ban koronás arany érdemkereszttel tüntetik ki. 1895-ben tb. alesperes Mezőkovácsházán. 1895. okt. 15- én vonul nyugalomba. író, helytörténész. 66. Nagy Pál. Czímer említi, hogy szegedi gazdálkodó volt és 1859-ben az újonnan megalapított Szeged-Belvárosi Kaszinóóak tagja lett. 91. Nagy Sándor (Szeged, 1836. nov. 30.—Budapest, 1919. dec. 23.) atyja Mihály kocsis volt, anyja Varga Klára. Iskoláit Szegeden végezte és a középiskolát feltehetően a piaristáknál. Azután a budapesti egyetem jogi karára ment és annak elvégzése után abszolutóriumot szerezve joggyakorlatot kezdett. Gyakorlatának idején kiskövet volt az országgyűlési követ mellett, „kis Petőfi”-nek hívták a társaságban. 1860-ban az ifjúság tüntetése élén szerepelt. 1859-ben a Szegedi Híradó törzskari munkatársa volt. 1863 decemberében tett ügyvédi vizsgát és irodáját Szegeden, a Tükör utcában, az Oering-féle házban nyitotta meg. 1866. ápr. 12-én ő mondotta a gyászbeszédet Bérezi Antal felett. 1866. május 3-án irodáját a Búzapiacra helyezi át, a színház sarkára. 1869— 1889-ig a Szegedi Híradó szerkesztője. Különböző álneveken is publikált mint pl. „Sárga Liliom”, „Az öreg”, „Senex”.1888. febr. 18-án még Szegeden van, de 1889-ben már budapesti lakos és az Országos Hitel Szövetkezet pénztárnoka. 1893 után a Budapesti Hírlap munkatársa. Lányához költözött Budapestre. Jászberényben kötött házasságot Koór Flóra színésznővel. E házasságból Ibolya nevű leánya származott. 295. Nagy Sándorné 1. Koór Flóra. 238. Návay család. A XVII. században Hont megyében Bo- zsókon és Korponán éltek. A család három tagja 1711- ben Návay néven kap nemességet. Már Hont megyében jó anyagi körülmények között élt a család, amelynek tagjai marhakereskedéssel és pénzkölcsönzéssel foglalkoztak. A törökök kiűzetése után a család egyik tagja a kereskedelmi lehetőségektől vonzva Szegedre telepedett és leszármazottai Csongrád, Csanád megyében terjedtek el. 12. Návay Lajos (Földeák, 1870. szept. 18.—Kiskunfélegyháza, 1919. ápr. 29.) atyja Lajos, anyja Eötvös Hona bárónő volt. Középiskoláit Szegeden, majd Budapesten a piaristáknál végezte. Ezt követően a pesti egyetem jogi karán jogot hallgatott és folytatta tanulmányait Berlinben és Bonnban. 1891-ben politikai doktori fokozatot nyert. Földeáki nemes. Földbirtokos. 1892-ben Csanád megye tb. aljegyzője főjegyzője, majd alispánja. 1905-ben országgyűlési képviselő és a képviselőház alelnöke, 1912- ben elnöke. 1906-tól valóságos belső titkos tanácsos. 1919. április 29-én a Vörös Hadsereg katonái földeáki kastélyából elhurcolták és a kiskunfélegyházi állomás mellett kivégezték. 1920-ban a tettesek ellen eljárás indult, Engi Lajos Sándort halálra, többeket hosszabb tartamú börtönbüntetésre ítéltek. 230. Návay Sándor (Földeák, 1868. ?—?) atyja Zoltán, anyja Bíró Aranka. Neje Tóth Paula. 1929-ben földbirtokos volt Földeákon, Csanád megyében és ugyanezen esztendőben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 280. Nemesszeghy Mária Czímer tévesen említi a nevét, helyesen Németszeghy Mária, lásd ott 48/68. Németh József György (Szeged, 1831. ápr. 20.—Máriaradna, 1916. nov. 12.) atyja földművelő volt, anyja neve nem ismeretes. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista gimnáziumban végzett, majd papneveldébe ment Temesvárra. 1848-ban mint első éves klerikus honvédnek megy. Guyon alatt szolgál, részt- vesz több csatában és ott van Világosnál. 1852. dec. 22-től püspöki irodai tolltevő, tollvivő. 1853. nov. 2-ától püspöki igazgató és levéltáros. 1854. ápr. 24-én szentelik pappá. 1854-től 1855. febr. 26-ig hidegkúti káplán. E naptól püspöki szertartásvezető és levéltárnok. 1970-ben plébános Csanádpalotán. 1874- ben címzetes püspök (isauropolosi), de már 1871 májusában a Csanádi káptalan kanonoka. 1877-ben papneveldéi ideiglenes igazgató és szentszéki ülnök, majd júl. 12-től püspöki hely- nök. 1879-ben Csanádi püspök lesz és mint ilyen 1883-ban jelen van a király szegedi fogadásán. 1900-ban Szegeden bérmál. 1904-ben Máriaradnára vonul vissza. 66. Némethy Etelka Adél (Szeged, 1831.—Szeged, 1863. jún. U.) atyja valószínűleg Imre és ez esetben anyja Abrahám Erzsébet. Jó nevelésben részesült. 1848. szept. 26-án férjhez ment Joó Ferenc szegedi festőművészhez. Ekkor Szegeden Palánk 243. sz. alatt lakott. Házasságából Ilonka, Erzsébet Vilma, Etelka, Irén, Rozália, és egy fiú származott, ki utóbbi Amerikába vándorolt ki és ott nyoma veszett. 174, 373 Némethszeghy Mária (1821. szept. 8.—1902. nov. 9.) almásy nemes. Jó nevelésben részesült 201
